Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
,,Nekem a gyerekek az elsők, nem a szex!"
Létrehozva: 2014. Április 15. 17:09
Egy pár intimitásában az egyik legnagyobb kihívás nem más, mint a gyermek: örök kérdés, hogyan hozható össze anyaság, apaság és a szexualizálás. Szextanácsadónk, Bibók Bea mesél a legjellemzőbb mintákról.
Nők Lapja Café: ,,Nekem a gyerekek az elsők, nem a szex!\"
Nők Lapja Café: ,,Nekem a gyerekek az elsők, nem a szex!\"
Fiamban még nincs empátia, én szerintem nem sokra mennék egy ilyen módszerrel. Ő is előszeretettel próbál rugdosni, ha nem tetszik neki valami. Ilyenkor általában lefogom, és mondom neki, hogy ezt most hagyd abba. De talán az is egy ilyen szitu volt, mikor valamelyik pofont adtam neki. Nem használt.
Mostanában az a bosszantó főleg, hogy a kistesóján veri le a feszkót állandóan. Még oda se ért a pici az adott játékhoz, már taszigálja is el, vagy felborítja. Ilyenkor az a szabály, hogy amelyik játék miatt verekedés van, az a játék felmegy a szekrény tetejére. Újabban bevezettünk olyan módszert is, hogy játék fel a szekrény tetejére, de visszakaphatja, ha vállalja, hogy önként odaadja pár percre játszani a kistesójának.
Nem igazán tűnik egyik sem szerencsés/hatásos módszernek sajnos, így, ha van ötletetek, hogyan lehetne csitítani a kedélyeket, írjátok meg...
Mondjuk a kicsi is megéri a pénzét, mert neki meg mindig az kell, ami a bátyjának...de azt szerintem mégse nézhetem szó nélkül, hogy a pici épp csak, hogy megjelenik a nagy látómezejében, már löki is el a nagyobbik.
Valószínű persze, hogy nem ezen konkrét szituk megoldásán van a hangsúly, hanem valahogy az alap-légkörben kéne a feszkót csökkenteni.
" Legyen elég annyi, hogy mi köszönjük, jól vagyunk így, és inkább néha veszekszünk egy "jót", mintsem hogy olyan közegben éljünk, ahol nem szabad kimutatni az érzelmeinket, hangulatunkat, és erőltetett udvariaskodó modorban kell beszélnünk a legközvetlenebb családtagjainkkal is."
miert irod mar tobbedszerre ugyanezt? Miert ne lehetne kimutatni az erzelmeket veszekedes, cirkusz nelkul is? Ne hidd, hogy kimert lenne a legkor. Ugyanugy van banat, orom, csak eppen oktalan hiszti nincs, fokepp nem amiatt, mert vki bal labbal kelt fel, vagy felhuzta egy idegen. Egyszeruen erre
nem a veszekedes a levezetes. Ennyi az egesz.
Ezt én is olvastam már korábban, és jól az agyamba véstem, szerintem nagyon szépen és hitelesen mutatja be, hogy mit érezhet egy sírni hagyott baba. Tanulságos lehet a a trenírozó anyukáknak.
Ez is érdekes amúgy, biztos ismeritek az Aludj jól, gyermekem! című "remekművet", a poroszos anyukák bibliája. Az LLL (amúgy nem annyira bírom őket, kissé fanatikusak, de ez az írásuk nagyon találó) honlapján találtam egy jó kis kritikát róla:
""Nem baj, ha nem figyelsz arra, hogy nekem rád van szükségem, mert még nagyon kicsi vagyok és te jelented a biztonságot nekem. Tudom, hogy nagyon fontos, hogy teljesen kipihent legyél, mert csak akkor vagy képes kedves lenni velem, különben jaj nekem.
Ezért inkább megtanulom már most, hogy éjszaka te nem vagy az enyém, sőt, nem is vagy. Így legalább elmondhatod majd a barátnőidnek, hogy milyen szuperzseni gyereked van, mert ellentétben egy átlag gyerekkel, aki csak 3-6 éves korára tanul meg egyedül elaludni, ill. visszaaludni, én már 3 (12-24) hónaposan megtettem ezt a te kedvedért. Aludj jól, Anyukám!""
Azt hittem először, hogy cenzúráztak, nem tudom miért keveredtek össze a hsz-ok, a 818-as egy régebbi hsz-om volt.
Köpködés: nálunk ha visszaköpnék, a kölök szerintem vihorászna és boldogan visszaköpködne, és azt hinné, játszunk. Ő benne van minden ilyen jellegű hülyeségben, szóval szerintem ez a módszer nem mindenkinél válik be.
Korábban volt abból gond, hogy előszeretettel csapkodott engem, ha valami nem tetszett neki. És nem vált be semmi, korábban működő módszer, sem a kemény rászólás, sem a büntisarok, semmi, mert ettől csak még jobban begurult. Végül az működött, hogy eltúloztam a dolgot, hogy ez most mennyire fáj, kétségbeesett fejet vágtam, ekkor elkerekedett a szeme és szerintem ekkor esett le neki, hogy miről is van szó, nagyon megsajnált, ölelgetett, simizett és puszit adott oda, ahova ütött. Azóta nem nagyon fordul elő, csak akkor, ha nagyon belelovalja magát a hisztibe, de ha eljátsszuk ugyanezt, akkor mindig látványosan megbánja a bűnét, így egyre ritkábban esik meg ilyesmi.
A további piszkálódásokra nem fogok reagálni, ugyhogy javaslom a kis csapatnak, hogy pécézzenek ki valaki mást, akin a továbbiakban jóízűt lehet csámcsogni.
Idáig kerültelek,de most már megkérdezem,EZT MOST MUSZÁLY VOLT?
Az,hogy engem kóstolgattál,nem érdekel,lepereg a rosszindulat. De már az,hogy ezt itt a fórumon többekkel eljátszod aki nem szimpatikus neked,az már visszataszító.
Sok gyerek köpköd,eltanulják a rosszat a másiktól,de van amelyik kedvtelésből teszi.
Ez az egyik,amit meg lehet úszni pofon nélkül. Szintén drasztikus módszer,de hatásos. Amikor elkezdi a köpködést,többször elmagyarázod,kisgyereknék pfujj és társai,nagyobbaknál észérvekkel. Ha nem használ,és általában nem használ,nyugodtan és szintén spontán ugyanúgy rá lehet köpni. Nagyon durván hangzik,de a gyereket ez a felnőttől szokatlan viselkedés annyira meglepi,hogy felhagy vele. Ha mégsem,újra meg lehet tenni,de akkor az már nem spontán. Hamarosan csak a nyálat gyűjti,és elég ha a felnőtt is a szemébe nézve hasonlót tesz.
Hány éves a fiad?
Megértem, hogy nem tetszik, ha tükröt tartanak eléd, de te provokáltad ki.
Az viszont sokkal nagyobb aljasság volt, hogy kieregeted ide a betegségemet, kicsinyes módon gúnyolódsz rajta, miközben ennek a dolognak semmi köze a témához, csak már nem tudtál mit kitalálni, amivel belém rúghatsz. De magadat égeted csak vele, szánalmas vagy.
Én is ilyen voltam. Pofont csak duzzogásért/kényeskedésért/sértődésért kaptam. Anyám az ilyesmit nem tudta tolerálni. (De már nagyobb voltam, olyan 10-11 év körüli.)
Meg amúgy én is csodálkozva hallgatom néha, hogy van olyan gyerek, akinek elég annyit mondani, hogy "ha idétlenkedsz/válogatsz/hülyén viselkedsz/stb., akkor mehetsz a szobádba vacsora nélkül, és erre kisangyalként visszasomfordál, és szépen megvacsorázik. Az én fiam kb. ereje végeztéig harcol és ellenkezik. Néha sikerül ráérezni valami jó dumára, amit be lehet vetni nála és akkor leáll, de sokszor nem sikerül, főleg nem elsőre.
Azt bírom, mikor valakinek van egy ilyen tedd ide-tedd oda-jellegű gyereke, és levonja a következtetést, hogy én biztos elkényeztettem az enyémet, azért olyan, amilyen.
a no nem egeszseges. mozgasserult es mas betegsege is van, amitol tartott hogy majd a gyereke is orokolni fogja, amire jo nagy eselye is volt.
csak en ezt nem vagtam a kepebe lepten nyomon.
Kolcsonkenyer visszajar. Ha valakiben annyi "joerzes" van hogy topicrol topicra hurcolja egy masik ember tragediajat raadasul felelosse teve , joforman gyilkosnak belyegezve az anyat akkor az azt kapja ami neki jar.
engem nem lehet buntetlenul gyalazni. Igen en alapbol bosszuallo vagyok es egy hatar utan nem bocsajtok meg senkinek.
Probaltam ezt a not elkerulni itt a forumon. az osszes topicban engem rangatott elo mint a gonosz anya peldajat.
Hat nem, nem turom szo nelkul es minden esetben vissza fogok vagni ha a szajara vesz. Szamomra az hogy fogyatekkal el nem mentseg erre.
ha igazan rosszindulatu lennek kivannam tapasztalja meg mit jelent egy FELNOTT gyereket elvesziteni. de nem kivanom neki. legalabbis egyenlore.
Ha kepes ahhoz tartani magat amihez en is tartottam hogy elkerul es nem szol hozzam nem celozgat ram tobbet en biztos nem fogom megkeresni.
Ezt pár napja osztotta meg egy ismerősöm face-n:
"Állsz a bevásárlóközpontban. A bevásárlókocsiban üldögél a gyereked, miközben te alaposabb vizsgálatnak veted alá a paradicsomokat. Kiválogatsz párat, majd mikor raknád a kosárba, nincs ott... ELTŰNT! A GYEREKKEL EGYÜTT!
Eltűnt a gyerek!!!!
Elkezd hevesen verni a szíved. Eluralkodik rajtad a pánik. Félőrülten rohangálsz fel-alá a sorok között, keresel minden erőddel, de a bevásárlókocsid nincs sehol.
Az emberek körülötted értetlenül bámulnak. Kétségbeesetten kérsz segítséget, sírva fakadsz, de nem mozdulnak.
Mindenki csak bámul.
Páran nyugtatni próbálnak: "Biztosan nincs semmi gond. Majdcsak előbukkan a gyerek!" vagy "Ne izgassa fel magát, minden rendben lesz!"
De SEMMI sincs rendben!
Megbénít a tehetetlenség, a kétségek. A pánik és a félelem szorongat, a félelem attól, hogy soha többé nem fogod látni a gyermeked.
******************* jelenet váltás *************************
Egy babát szeretetteljesen ágyba fekteti az anyja. Minden jó illatú, jó ízű, szeretettel teli szavakat suttognak a fülébe. Majd hirtelen... eltűnik az anya. A baba csendben fülel, egyre növekszik benne a félelem. Minden túl csöndes.
Az anya eltűnt!!!
Elkezd hevesen verni a szíve. Eluralkodik rajta a pánik. Keres a szemével mindenhol, elkezd sírni, de senki sem hallja. A sírásból kétségbeesett kiabálás lesz. Senki sem jön. Szinte megbénítja a félelem.
Tehetetlenül, kétségek közt, elhagyatottan fekszik, pánik és félelem szorongatja. Félelem attól, hogy soha többé nem fogja látni már édesanyját.
Végül rezignáltan elcsendesedik, hogy kevéske erejét tartalékolja a túlélés érdekében. Ösztönnek hívják. Csak csendben, csak halkan, különben könnyen zsákmánnyá válhat a magárahagyott kölyök.
Elalszik a kimerültségtől...
Csend...
(Diana Schwarz)"
En kizarolag Babyface ferjet neveztem igy ill. ha elolvastad abbol kitunik hogy mivel o a gyerekere nem uvolt (mert o a fontosabb nem a ferje), ebbol automatikusan kovetkezett hogy a ferj a gyerek mellet elegge masodrendu szerepet kepvisel. pl. a penzkereso automata szerepet.
engem a ferjem nem tamogat, hanem eltart mindenestol. es en erre nagyon buszke is vagyok. Viszont nalunk o az elso szemely a csaladban. a csaladfo. es akkor sincs vele orditozva ha eppen rossz napom van. hanem tisztelve van MERT MEGERDEMLI. es sem a gyereket sem magamat sosem tettem rangsorban oeleje. ha egyaltalan kepes vagy felfogni hogy mirol is beszelek.
Ja es meg valami ha mar ennyire beszelgetni akarsz velem
En normalisnak tartottam hogy egy csaladban legyen rangsor. eloszor a szulok aztan a gyerek. akar kicsi akar nagy. ezalatt nem azt ertem hogy a csaladfo eszik amig a 4 hetes gyerek bog teli torokkal.
Hanem azt hogy majd amikor a gyerek resztvesz a csaladi koltsegmegosztasban, vagy a teendok teljesiteseben akkor lesz egyenrangu a szulokkel . addig nem.
Nekem tökmindegy, magadat égeted ezzel a kulturálatlansággal.
Csak azért írtam, mert pénzkereső automatának nevezted a kisgyerekes apukákat - "apuka meg kapja be mert o felnott es egyebkent is a szent ded megszuletese ota atment penzkereso automataba" - miközben téged is a férjed 'támogat'. Ezt Mo-n úgy mondják: bort iszik vizet prédikál.
Mindaddig ameddig elozhozakodik velem, barmelyik topicban , par hozzaszolassal elobb is azt tette en pontosan igy fogok reagalni.
Nem tetszik? nem kell olvasni vagy tegyel ellene ha tudsz
kinosan szoktam vigyazni a fogalmazasra hogy ne lehessen erte kitiltani de egy ilyen Babyface nem fog ki rajtam. Majd megtanulja hogy szepen elkerul engem ahogy eddig en tettem vele es nem celozgat ram lepten nyomon.
Mellesleg mindig jokat rohogok az ilyen savanyu szolo effektuson hogy "te miert nem dolgozol stb" .
Nekem pont annyi kozom van hozza hogy B vagy te miert nem dolgozik vagy miert uvolt a ferjevel mint nektek enhozzam. amint leakadtok rolam en is azt fogom tenni, addig kenytelenek vagytok lenyelni a bekat
Hát, ő veszett össze velem így max. én válhatnék el tőle!
De arra várhat, maradok a nyakán! 
Én sem hagytam soha sírni a gyerekem, de nincsenek illúzióim, ha megszületik a második akkor biztos lesz olyan helyzet, hogy nem tudok rögtön segíteni. Pl. a nagy leönti magát kakaóval, vagy épp beborul az árokba biciklivel és akkor éhezik meg a kicsi stb...