Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kicsi melé picit
Létrehozva: 2008. június 6. 20:26
Sziasztok!
Gondoltam indítok egy topicot azért, hogy tanácsokat kérjek abban, hogy mire is kell figyelni ha pici gyereke van az embernek és hamar szeretne testvért neki. Én 20 éves vagyok van egy 10 hónapos kislányom és most tervezük a másodikat, ha minden jól megy márciusra, de persze ez még nem biztos. várok mindenki aki szeret beszélgetni a témában vagy bármiben
szívesen fogadok tanácsokat, hogy mire vigyázzak a terhesség alatt, és a szülés után. Jó kis bevállt tippeket két babához
és Bárkit aki tervezi vagy várja a babáját!
olvassuk
na látjátok ezért szeretnék én itthon maradni a picikkel amit a NAGYI mondott (bocsi, de ez olyan aranyos így) örülnék ha ilyen szép és unoka teli nyugdíja éveim lennének! és még a déd unokát is megérném...nagyimnak sikerült és nagyon úgy tűnik hogy megéri a második dédunokát is mert teljesen jól van így 82 évesen!
Az egyetemmel kapcsolatban meg irnek par szot, aztan igerem eldugulok...
En amikor gergovel terhes lettem egyetemre jartam. Terhesen siman folytattam, 9 honapos terhesen vizsgaztam. Nem volt veszes a dolog, siman ment. Aztan megszuletett mano, kihagytam fel evet, visszamnetem. Nehez volt, de ment. Aztan megint terhesseg, egyetemi beiiratkozas es hirtelen sok lett. Ugy ereztem nem szetszakadok, semmire sem volt eleg idom (sem manora, sem sulira, sem a terhessegre- itt azt ertem, hogy tobbet kellet volna pihizni). Semmi sem ment 100-alekosan. Aztan be akartak fektetni korhazba, hogy be ne induljon a szules ido elott. Most otthagytam a sulit (halasztottam 1 evet), es minden szuper, tudok koncentralni Gergore es magamra (es ferjemre is). Most el sem tudom kepzelni, hogy mi lesz ha visszamegyen (januarban muszaj lesz), mert nekem jo, hogy nem vagyok 100 fele szakadva, es igy erzem magam jo anyanak. Ja es mar csak fel evem van hatra a sulibol, 4 es felet mar elvegeztem. Ugy erzem kicsit elcsesztem, es nem kellett volna mindent azonnal es egyszerre akarnom, de most ugy erzem a gyerekeim fontosabak, mint a tanulas. Teteszett amit Hugdolna irt, szerintem is tudatosabban kene megelni a gyerkocoket, mint ahogy neha tesszuk a nagy rohanasban.
Na nem tudom hogy egyaltalan elolvassatok-e a hozzaszolasaimat, merthogy reagalni meg nem reagaltatok egyre sem
, ugyhogy en most elbucsuzom!
Tovabbi szep napot es beszelgetest nektek, konnyu szulest mindenkinek, es aki meg nem tart ott, annak konnyu terhesseget kivanok!
Szilvi
Sziasztok!
Hugdolna: kár hoyg kevés ilyen nagyi van, mint amilyen Te vagy.. szerencsések a gyerekek, unokák:)
Ezzel pedig nagyon egyetértek: "igazán értelmes munka csak az volt, amit a családra, a gyermekeimre forditottam."
Kedveseim! Az én gyermekeim már nagyon nagyok, és olyan hamar megnőttek, hogy nem is tudtam rácsodálkozni az életnek eme csodájára, és már ott voltak a ballagások évente, az eljegyzések, az eskövők, és akkor azt hittem, hogy ebben a nagy " Életgyárban" lesz egy kis szusszanás, de nem lett, mert jöttek sorban az unokák, pontosan öten egymás után, minden évre került szinte egy.
Közben rádöbbentem, hogy legalább az unokákkal ugy kell megélnem ezeket a szépséges éveket, hogy mindegyikőnkben maradandó élménye legyen. Sokat foglalkoztam a gyerekekkel is mig kicsik voltak különösen, de mégsem olyan tudatosan raktároztam el magamban a történéseket, mint most már idősebb korban. Állitom sok nagyszülővel együtt, hogy meg kell érni arra, hogy az ember csak a gyerekre tudjon figyelni.
Két fiam van, Zoltán 43 éves, Lacim 41, a kislányom Katika pedig 39.
Az öt unoka után még egy kis kihagyással jött kettő, és igy heten vannak mint a "gonoszok". Most éppen nálam volt a gárda fele ebáden, és amig egy kicsit pihennek, ideültem irogatni, mert ez jelenti a nyugdijas korban elkezdett hobbim mellett a kikapcsolódást, és igy tudok a gyerekekkel is kapcsolatot tartani.
Ha kiváncsiak vagytok, megirom az unokák nevét is: Születési sorrendben Tamás, Zsuzsa, Lacika, Mátyás, Réka, Dániel, és Márton.
Egyet mondhatok nektek, sokat és szivesen dolgoztam a munkahelyeimen, de most látom csak, hogy igazán értelmes munka csak az volt, amit a családra, a gyermekeimre forditottam.
A kislányomnak három gyermeke van, de érzem rajt, hogy ha egy kicsit könnyebb lenne az anyagi lét, talán meg sem álltak volna ennél a számnál. A nagyfiam mindig azt mondta, hogy legalább három gyermek kell ahhoz, hogy az ember megszokja hogy nem csak ketté lehet eltörni egy csokoládét, hanem többfelé.
Elnézést a hosszas irásért, de szeretek beszélgetni fiatalokkal, és öregekkel egyaránt. Szép vasárnapot kívánok, és sok szép pillanatot a továbbiakban is. Hugdolna
Neked így lett teljes az életed 20 évesen, hogy van egy férjed és egy kicsi lányod. Mindenki más. Én 32 évesen lettem anyuka, pedig már 11 éve ismerem a férjem, csak huszonévesen én gyerek nélkül is teljesnek éreztem az életünket. Csak azért, mert mások "elvárták" volna, hogy pl 26 évesen szüljek, nem szültem. Most érzeztem azt 2 éve, hogy előjöttek az anyai ösztönök, bár előtte is imádtam a gyerekeket.
Hát, reméljük, csak a baba ágyazódik be és azért fáj! Én most megyek, mert megyünk ebédelni anyósomékhoz. Este majd visszaolvasok és írok!
köszi jól esika mit mondasz :)
a környezetemben senki sem lepődött meg igazán mikor férhez mentem és babánk lett, tudták hoyg ilyen vgayok, persze mikor 10 évesen magyaráztam nekik hoyg én 20 évesen szülök meg minden jól kinevetttek, de aztán látták hoyg milyn lettem (nőttem) és így már nm is volt neháéz elképzelniük engem ebben a szerpben:) azt hiszem a második bébinél le fog esni azért az álluk.....
ne tudjátok meg menniyre fáj az oldlam....nem tudom miért remékem nincs baj, mérmint a bébike helyével vgay ha már van akkor vele....
köszi!
el hiszem azért sajna néha dolgozni is kell nem lehet mindíg suliba járni
pedig menniyvel jobb lenne
nekem egyértelmű volt a suli már régóta tudtam hoyg mivel akarok foglalkozni, megvolt az éretttségi felvettek (hála annak a jó égnek) összeházasodtunk meglett Lili. ennél azért nem kívánhatnék többet, nem is szabadna panaszkodnom örülnöm kéne annka hogy 20 évesen anniy minden jóval bírok
a munkához meg köszi....még lagalább 2,5 évig nem szeretnék dolgozni max itthon a takarítást csinálni meg főzni
sajna lusta vagyok semmi kedvem dolgozni inkább babázom amíg engedi a keret
Akkor óvónéni leszel! De jó! Én igazából mindig is gyerekekkel szerettem volna foglalkozni..de ez csak akkor tudatosult bennem, mikor lediplomáztam, mint közgazdász...Utána meg már nem kezdtem bele új szakba. Védőnő is szívesen lettem volna.
Diploma után kimentem Angliába dolgozni, mint babysitter, 3 gyerkőcre vigyáztam, szerettem nagyon! A mostani férjem, már akkor a barátom volt, ő is kijött, csak ő közben ösztöndíjjal tanult egy egyetemen. Aztán hazajöttünk, elkezdtünk dolgozni és nem maradt időm egy újabb szakra...szóval csak álom marad.
Timi! Drukkolok Neked, hogy sikerrel vedd az akadályokat és majd hamar találj egy jó kis óvónénis munkát!
Köszi
ELTE- TÓFK óvodapedagógus esti
eddig nem olt olyasn nehéz tényleg és én akartam hamar gyerekeket csak most hogy sűrűsödik minden most besokaltam de azért próbálkozom
Csilla!
Timi
hát én se magamat, azért anyukámék sokat segtenek aho tudnak.Bár most kicsit össze vagyk zuhanva, mert elvileg jövő iyenkor diplomáznék, de naygon úgy tűnik hogy csúszni fog...pedig anniyra próbálkozom...edddig ment is manót vittem magmmnal,de mostmár nem tudomvinni ezért nem tudomelmeni mert anyukámék is dolgoznak nm tudnak vigyázni mindíg á és így nem tudtam pár dogot mecsinálni ami miat úgy tűnik hogy csúszik 1 év...ráadásul szigrolatoznom csütürtökön...és nem tudok semmit
még nincs nyelvviizsgám se azt is megkéne csinálni...tanulni kéne egy nelvet, de az meg lássuk be sokba kerül így is apa folyton dolgozik már alig nem hogy beszélgeni
hiányzik...de muszály menni mert akkor miből is élünk meg....kicsit összesűrűsödött mindenkiabál az agyam......
na bocsi hogy ezt íígy rátok zúdítottam csak senkinem nem tudom elmondni...
Lányok, tudom, hogy ez nagggyon Off, de most nyitttam egy topikot az avonos naptejekrőkről, légysz ha van tapasztalatotok, írjatok!
On: Kniki! Ügyes vagy, hogy ezt egyedül végigcsináltad, büszke lehetsz magadra! Milyen szakra jártál?
Ihászné: Mi a keresztneved, elárulod?
Nekem Csilla.
Ikrek: lehet, hogy én sem gondoltam komolyan, de azért örülnék nekik. Bár az ikerterhesség általában komplikáltabb...Szóval az egy szívhang is OK
Az én párom is ikrekkel traktál.
Szerintem nagyon jó lesz az egy személyes kistesó. :)
Hú anyósod és családja miatt nem irigyellek.
Egyrészt örülök, hogy sok mindent egyedül oldottam meg. Szakdogát írtam úgy, hogy egy pici manóról is gondoskodtam és, amikor 6 hónapos volt államvizsgáztam. Igazából 0 segítséggel. Voltak nehezebb napok, de most már örülök, hogy így volt, mert tudom, hogy csak magamnak köszönhetem
Igazából mostanában vágyok néha egy kis egyedüllétre, amikor Effi nem nyafizik és picit csak magammal törődhetek.
Párom segítségével azért néha-néha megoldható.
Szép reggelt!
Hát, akkor ő sajnos nem egy mintaanyós...Sajnos az én nagymamám és nagypapám, akik éltek (mert anyukám szülei sajnos meghaltak már, mikor születtem), ők sem jöttek sosem megnézni mindket, csak mi mentünk hozzájuk..pedig aztán lett volna idejük és sokszor felajánlottuk, hogy elvisszük őket kocsival..de hogy akkor már mi is mehetünk...nem volt igazi nagymamám. Szeretett, csak szerintem ő is érdeklődhetett volna többet irántunk.
Az én anyósom nagyon aranyos, szeretjük egymást, ő a második anyukám, szóval hálás vagyok az életnek, hogy őt kaptam. Segít sokmindenben, de mégsem esik át a ló túloldalára és nem mondja meg, hogy mit csináljak, inkább csak ha tanácsot kérek, elmondja mit gondol és vagy megfogadom vagy nem
De mivel Alíz egy tündér baba, sok tanácsra nincs is szükségem. Na, ki tudja, lehet, hogy majd jön a kistesó és egy kisördög lesz 
Különben azt sem bánnám, ha ikrek lenne a következő terhességem, a férjem viszont ennek hallatán nem ugrált örömében 
Köszi szépen! Imádjuk őt!
Én még nem tudom mikor jön össze a kistestvér és hogy Alíz mikor kezd el menni járni..és hogy szeretni fogja-e akkor is a babakocsit, de szerintem lehet, hogy majd mi is beruházunk egy testvérkocsira, mert talán könnyebb kettőt tolni, mint pluszban még utána rohangálni..majd meglátjuk. Aztán lehet, hogy elég lesz a tesó fellépő is.
Még akartam írni, hogy a Noémi név is nagyon tetszik! Amikor neveket nézegettünk, akkor benne volt a top 10-ben
na most enm votl akkora dömbing (fáradtak vagytok?
)
nekem a vajúdás még elment (jól tűröma fájdalmat...)
de amikor megrepesztettéka burkot azt hittem meghalok ez volt 2 kor 4re megszületett Lili a tolófájások volt a megváltás azt már igazán nem is éreztem mert nem fájás volt hanem nyomás hogy jöjjön a bébi...én azt a 2 órát hagynám ki szívesen amikor apa kétrét környedt alatam anniyra fáj és nem tudtam tartani magam...
de persze most lehetne rövidebb 32 óra helyett mondjuk csak 6...............
az én anyósom (a már téma) agyvérzést kapot anno ezért csal lassan ottal közlekedik és a kommunikációval is gondok vannak picit de ettől függetlenül oké. megszültem a kedves anyós caslád még csak be sem jöttek a 4 nap alatt a kórházba....mondván anyósom nem tud jönni ők meg nme akarják ezel Őt!!!!! megbántani hogy ők látják a picit ő meg nem..........kb 2 hónapos volt amikor elösször átjöttek (azóta nem) és mindíga nyósomra hivatkoznak holott van kocsi eb tusd szálni....családi partikra (náluk) mindíg el tudnak menni....mi meg mindíg kapjuk a lebaszást hogy miért nem megyünk már hozzájuk 18. kerben laknak mi a 11ben kocsival kb fél óra (nincs kocsink) és akkor jön bkv azzal másfél képzelhetitek ráadásul akkora mocsok van náluk hogy enm merem letenia gyereke.....és mindíg azt alkarják hoyg Apa segítsenkekik ezt meg azt csinálni náluk most például kuatt kéne ásnia apának amikor h-vig dolgozik és velünk is alig van de ő menjen csinálja kit érdekel hoyg hogy vagyunk és iylesmi....semmiylen segítséget nem kaptunk még onnan....kivagyok rájuk de nem folyok bele továb mert csa megmérgesedem és szomorú leszek..
Sziasztok!
gergo is 10 honaposan indult el, es azota utalta a babakocsit, gyakran nem is vittuk magunkal a setakhoz, mert sikitott, ha bele akartam tuszkolni. Most 22 honapos, es imad babakocsizni. Kb 2 honapja kapott ra, igaz akkor vettunk egy esernyore csukhato konnyu kis kocsit, hogy ha megiscsak kell (pl varsarlashoz, hosszu setakhoz) ne kelljen a regi dognehezet cincalnom magammal. Szoval most barmikor indulunk setalni vinni kell a babakocsit is, O keri. Nem tudom mi lesz, ha megszuletik a hugi, remelem a testverfellepo be fog jonni, mert en mar testverbabakocsiba nem akarok penzt fektetni (mar 3 kocsink van), de hat `ember tervez, gyerek vegez ...`