nlc.hu
Otthon
Elrohadt a sikkasztott pénz

Nedvességet kapott a rejtekhelyen az elsikkasztott százmillió

Mintegy 300 millió forintot próbáltak elrejteni a vádlottak, de a biztonságos pénztárolásra már nem jutott figyelem.

A jelek szerint nem könnyű több százmillió forintot elsikkasztani. A Miskolci Törvényszék ítéletéből kiderül, hogy nem elég arra figyelni a bűnözőknek, hogy szerzik meg a pénzt, de azt is észben kell tartani, hogy hogyan rejtik el.

Egy ilyen ládába is rejthették volna

Egy ilyen ládába is rejthették volna

A történet még 2009-ben kezdődik, amikor egy pénzszállítással foglalkozó cég alkalmazottja mintegy 500 millió forintot sikkasztott el. Egy barátját bízta meg, hogy 150 millió forintért cserébe a többi pénzt rejtse el és őrizze meg arra az időre, amikor a megbotlott pénzszállító kiszabadul.

A rejtekhely biztosítása, valamint később a bűnös eredetű pénz legalizálása céljából további három vádlott közreműködésére volt szükség, amelynek költsége újabb 70 millió forint volt.

Hiába került ennyibe, hogy megőrizzék a pénzt, a projekt nem sikerült, mert a bankjegyeket műanyag hordókban és háti permetezőben egy szőlőskertben ásták el, ám ismeretlen körülmények között közel 130 millió forint nedvességet kapott és emiatt megrongálódott.

Próbálták a pénzt tisztára mosni

A vádlottak 2010 és 2016 év közötti időszakban a hordókban tárolt pénzt különböző módszerekkel próbálták tisztára mosni. Volt közöttük olyan, aki sporteseményekre fogadott, szlovákiai kaszinókban próbált szerencsét, mások gépkocsit, ingatlanokat vásároltak, illetve hiteleiket törlesztették.

A dohos bankjegyeket szárítgatni is kellett, két vádlott a sérült bankjegyek kicserélését több ízben is sikerrel kezdeményezte, bankfiókokban beváltatták, vagy készpénz befizetésként jóváíratták. A 2015. évben szabadult sikkasztó az őrzésre átadott több száz millió forintból mindössze 47 millió forintot kapott vissza.

Nem volt tudomásuk

A vádlottak a pénz bűnös eredetének tudatában összesen mintegy 460 millió forint jogellenes felhasználásában és hasznosításában jártak el. Egyik vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett bűnösségét is elismerte. Társai közül ketten azzal védekeztek, hogy az általuk kezelt pénz származásáról nem volt tudomásuk. Az a vádlott, aki a szőlőskertjében elásva rejtegette a jogtalan eredetű vagyont, szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A vádhatóság az egyik vádlott terhére a vagyonelkobzás súlyosítása iránt, illetve az azt biztosító – ingatlanokat terhelő – zár alá vétel feloldásának mellőzése céljából jelentett be fellebbezést. Az a vádlott, aki a bűncselekményben vezető szerepet vitt, a szabadságvesztés büntetés enyhítése, a pénzbüntetés mellőzése, valamint a vagyonelkobzás megváltoztatása végett élt jogorvoslattal. Társai elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az 1 év 10 hónap és 4 év 3 hónap közötti tartamban kiszabott börtönbüntetések további enyhítése a jelentős időmúlás ellenére sem indokolt. A pénzbüntetés és a vagyonelkobzás intézkedés egyaránt törvényes, az ilyen jellegű bűnözés eredményes visszaszorítása érdekében a bűnösen szerzett vagyoni haszon elvonása elengedhetetlen.

A büntetőügyben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top