Fördős Zé: „Hétvégente pultos, csapos voltam apu ír kocsmájában”

Fördős Zé hét évvel ezelőtt kezdte receptvideós pályafutását. A Konyhafőnök állandó zsűritagja és felépített egy sikeres családi vállalkozást. Magánéletéről ritkán mesél, de az nlc-nek most elárult néhány részletet.

Fenes Gábriel

2020. November 17.

Gyakran hívnak téged a magyar Jamie Olivernek? Mennyire tudsz ezzel azonosulni?

Nem zavar, ha összehasonlítanak Jamie Oliverrel. Érdekes lenne, ha azt mondanám, hogy nem ő volt az egyik példaképem. Persze nem úgy volt példakép, hogy szeretnék olyan lenni, mint ő, hanem szeretnék olyan vállalkozást, mint amilyet ő csinál. Jamie is kötődött családilag a vendéglátáshoz, és van benne egy olyan előadói képesség, amivel meg tudja szerettetni a főzést azokkal az emberekkel is, akiknek korábban semmi közük nem volt hozzá. Ebben van némi hasonlóság kettőnk közt. Sőt, a kockás ingeket is mindketten szeretjük! (nevet)

Már gyerekként szerettél volna gasztronómiával foglalkozni?

A faterom és a nagymamám is a vendéglátásban dolgozott, úgyhogy számomra egyértelmű volt. Megmaradt, hogy ovi után beugrunk az étterembe, mert apunak valami dolga van. Már akkor nagyon tetszett az egész atmoszférája. Mivel édesapámat és nagymamámat se egy szakácsként láttam, ezért nekem a vendéglátás sokkal inkább egy szervezési, irányítási folyamat volt. Nagy volt a pörgés, és nekem ez a világ tetszett meg gyerekként.

„Végigjártam a ranglétrát” (Fotó: Neményi Márton)

Mikor kezdtél el benne dolgozni?

Középiskolásként már hétvégente pultos, csapos voltam apu ír kocsmájában. Ahogy arra lehetőségem volt, már dolgoztam.

Hogy élted meg azt, hogy 2008-as gazdasági válság miatt bedőlt a családi vállalkozásotok?

Ha egy ember egy válság idején tönkremegy, érezheti magát áldozatnak. Rossz érzés volt minden szempontból. Visszatekintve viszont egy tök jó dolog volt, mert utána tudtunk építkezni, és most ott tartunk, hogy újra egy vállalkozást vezetünk, tanulva az akkori hibákból.

Annyit azért tudni kell, hogy én úgy kezdtem el dolgozni ebben a vállalkozásban, hogy pohárleszedő pincér voltam. Ebből lett aztán az, hogy én lettem az egyik vezető az apám mellett, de végigjártam a ranglétrát, megismertem minden folyamatot.

A vállalkozás bedőlése után mivel foglalkoztál?

Körülbelül három évig rendezvényszervezőként dolgoztam. Rendezvényeket menedzseltem, ami jó volt, de gyerekkorom óta azt láttam, hogy volt valamilyen saját vállalkozásunk, ezért nem volt kérdés, hogy abban tudok kiteljesedni

Ekkor jött az ötlet, hogy saját főzős műsort indítotok az öcséddel.

Állandóan az volt a fejünkben, hogy valamit kellene csinálni, persze tőkénk az nem volt, hogy egy nagyobb vállalkozást elindítsunk, de láttuk, hogy a főzőműsor műfaja jól működik a világban. Először ebben a műfajban gondolkoztunk, de miután ez nem jött össze, jött a vlog ötlete, ami akkoriban úttörőnek számított. Akkor még nem volt annyi főzős csatorna, mint most, és az influenszer szó sem létezett a köztudatban. Akkoriban még az volt a menő, ha valaki blogol, amivel ma már nem lehet hasítani. Először tévénél próbálkoztunk, de miután az nem jött össze, a videónkat feltöltöttük a netre, és az Index kirakta a címlapra, innentől jött minden.

„Először nem hittem, hogy egy ilyen műsor sikeres lehet” (Fotó: Neményi Márton)

Hogy lett az egészből televíziós megkeresés?

Épp mentem dolgozni az 59-es villamossal, amikor felhívtak az RTL Klubtól, hogy látták a videóinkat, és szeretnének velünk találkozni. Akkor még a hétvégi műsorsávba kerestek főzős műsort, ez lett a Street Kitchen. Tehát összejött az, amit mi elterveztünk, mikor az elején elindultunk.

Miután túl voltunk az első megbeszélésen, újra hívtak, hogy indul egy tévéműsor, ami egy tök új dolog, és szeretnék, ha részt vennék benne. Ez volt a Konyhafőnök. Először nem hittem, hogy ilyen műsor sikeres lehet.

Miért?

Mert korábban voltak hasonló formátumok, amik nem durrantak nagyot. Azt gondoltam, hogy ez megint egy kísérlet arra, hogy csináljunk egy főzőműsort. Végül óriási siker lett.

Most indult A Konyhafőnök VIP ötödik évada, de a többi formátum is jól teljesített. Szerinted mennyire járult hozzá a személyed a műsor sikeréhez?

Nem tudom, hajlamos vagyok azt gondolni, hogy semmi jelentősége nem volt. Folyamatosan megújuló műsorról van szó, de valószínűleg a zsűri is szerepet játszik a sikerben. Az is talán szerencsés, hogy én egyszerre vagyok műsorvezető és zsűritag.

Mikor érezted azt, hogy biztos vagy a műsorvezetésben?

Az elején nagyon rá kellett koncentrálnom. Egyetlen egy tanácsot kaptam az első évad előtt: élvezzem és lazuljak be. Szerintem utóbbi az egyik legnehezebb feladat, ha vesznek a kamerák és tucatnyi lámpa világít a képedbe. Hamar belejöttem, és most már szinte rutinból megy, de nem kell semmit sem mímelnem abból, amit most látnak belőlem az emberek.

„Írt egy hosszú levelet, hogy mennyire szemetek voltunk” (Fotó: Neményi Márton)

Voltak nagyobb balhék a Konyhafőnök forgatásai alatt? Esetleg volt olyan versenyző, aki személyesen megkeresett a műsor után, amiért lehúztad a főztjét?

Nem volt ilyen. Ha kritizálod és kidobod az ételt, akkor benne van a pakliban, hogy meg fog sértődni. Olyan már volt, hogy egy versenyző írt egy hosszú levelet, hogy mennyire szemetek voltunk, amiért lehúztuk a főztjét, de ennél durvább dolog nem történt.

Szerinted meddig lehet csinálni a főzőműsorokat? Lehet, hogy egyszer kimennek a divatból?

A gasztronómia nem fog kimenni a divatból, így ezeknek a műsoroknak is lesz létjogosultságuk. Olyan ez, mint az utazás, hogy megszerettük, és nehezen tudnánk róla lemondani. Most is látni, hogy a koronavírus-járvány ellenére az emberek nagy része már sóvárog azért, hogy újra beülhessen az étterembe vagy felülhessen a repülőre. De az biztos, hogy ez a mostani sztori maradandó változásokat okoz.

Hogy látod a vendéglátás helyzetét? Milyen hatással lesz a járvány az éttermekre?

Bebizonyosodott, hogy a vendéglátás egy nagyon érdekes, sokszínű terület, mert nem ugyanabból az okból járunk egy-egy étterembe. Azok a helyek, ahova azért járunk, mert éhesek vagyunk, és a napi szükségleteinket akarjuk kielégíteni, jóval kevesebb nehézséggel élik majd túl ezt a válságot. Azok a helyek viszont, akik sokkal nagyobb költséggel, sokkal nagyobb beruházással nyitottak és üzemelnek – ahol elsősorban az élmény áll a középpontban –, azok nagyon nehezen fognak túlélni. Egy gyrost vagy egy pizzát a koronavírus-járvány kellős közepén is be akarunk vágni, vagy otthonra rendeljük. A kiemelkedő színvonalú éttermek lesznek igazán bajban.

Az is kirajzolódott, hogy mennyi olyan hely van, ami függ a turizmustól. Szerintem sok helynek lesz komoly problémája, de én mindenkinek nagyon szurkolok. A nemrég megjelent Téli magazinunkhoz pedig adunk egy Felzabáltuk Budapestet!-térképet, amire mindenféle ellenszolgáltatás nélkül kerültek fel a főváros legjobb éttermei. Ezzel is szeretnénk őket támogatni a fennmaradásban.

„Tényleg nagyon sok mondanivalónk van” (Fotó: Neményi Márton)

A járvány miatt most utazni is csak korlátozva lehet. Hogy tudsz így hódolni az extrém sportoknak?

Siklóernyőzni szerencsére itthon is lehet, nyáron is voltam pár alkalommal. Ami nagyon hiányzik, az a via ferrata, tehát a vasalt utakon történő túrázás. Tavaly legalább tíz hétvégét kint töltöttem emiatt Ausztriában. Az elmúlt három évben voltam kint Patagóniában, és attól kicsit tartok, hogy ez jövőre nem fog összejönni. Próbálok itthon hódolni ezeknek a sportoknak.

Közben folyamatosan dolgozol. Novemberben 16-án jelenik meg a legújabb könyved, a Megúszós kaják 2. Honnan jött az ötlet a folytatáshoz?

Már akkor sejtettük, hogy lesz folytatás, amikor az első részt kiadtuk, mert nagyon nagy sikere volt. Ebben a témában tényleg nagyon sok mondanivalónk van. Mindig fontosnak tartottam, hogy legyenek ilyen egyszerű, gyors, de mégis poénos, jól kinéző kaják az emberek életében. Ez a könyv tulajdonképpen erről szól. Szerintem van ebben még Megúszós kaják 3 is.

Gondoltátok volna az elején, hogy eddig eljuttok a vállalkozással?

Nem, mert a tévéműsorban gondolkodtunk, de miután beindult, azután nagyon hamar voltak céljaink, vízióink. Nekem az egyik legélvezetesebb rész az egészben egyébként a vállalkozói, vezetői rész. Bár mindenkinek az jut rólam az eszébe, hogy ő az a csávó, aki szeret főzni, aki ott van a Konyhafőnökben. Ez is egy párhuzam Jamie-vel, őt is előbb mondják szakácsnak, mint vállalkozónak.

Jamie Olivernek saját éttermei vannak. Ez a része is érdekel a vállalkozásának?

Igen, de semmiképpen sem úgy, hogy Fördős Zé ott van az étteremben, és ami legideálisabb, felügyel mindent, ami a konyhában történik. Én ugyan ebben a formátumban hiszek a legjobban, de nem szeretnék ilyet csinálni. Az viszont előfordulhat, hogy egyszer lesz egy Street Kitchen elnevezésű franchise.

Te vagy az UNICEF egyik bajnoka. Fontos számodra a társadalmi szerepvállalás?

Szerintem, aki elér egy bizonyos fokú ismertséget, annak kötelessége az embereket arra buzdítani, hogy támogassanak bizonyos ügyeket. Nekem ez fontos, és menő az, amit az UNICEF csinál, hogy segítenek a gyerekeken.

„Nekem az a fajta faterság nem oké, amikor még este pont hazaérek a fürdetésre, reggel pedig pont el tudom dobni az oviba” (Fotó: Neményi Márton)

Ha már gyerekek, hogy állsz a gyerekvállalással?

Pont a múltkor láttam egy kommentet, amiben valaki szóvá tette, hogy 43 évesen nincs gyerekem. Bárki bármit gondol, én nem hiszek abban, hogy az apaság kortól függ. Soha nem akartam megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Eddig nem álltam készen arra, hogy jó faterként megváltoztassam az életemet, és itt tényleg a jó faterságon van a hangsúly. Akkor szeretnék ebbe belevágni, amikor azt érzem, hogy jelen tudok lenni a gyerekem életében. Nekem az a fajta faterság nem oké, amikor még este pont hazaérek a fürdetésre, reggel pedig pont el tudom dobni az oviba.

Mikor állsz majd készen a jó apaságra?

Körülbelül most kezdem azt érezni, hogy készen állok arra, hogy jó fater legyek, de még kell idő, hogy belevágjunk. Sárival most már két éve vagyunk együtt. Miatta is szoktam kapni kommenteket, hogy 16 évvel fiatalabb nálam, de szeretem, hogy tudjuk azokat a dolgokat csinálni, ami mindkettőnket kikapcsol. Járunk túrázni, most tanul siklóernyőzni, ő is tud Patagóniába jönni. Úgy vagyok vele, hogy még ráér a gyerektéma, de valószínűleg tud majd működni.

Édesapád, Fördős Lajos egyre nagyobb szerepet kap a Street Kitchennél, már több videóban is szerepelt, akiről viszont kevesebbet hallani: az anyukád. Mit lehet róla tudni?

Anyukám kerüli a nyilvánosságot, ami szerintem jó is így, mert saját tapasztalatból tudom, hogyha az ember életébe beszűrődik a nyilvánosság, annak van egy csábító része is, de óriási nagy kincs a magánélet. Egyébként egy teljesen hétköznapi anyuka, ő csinálja a vasárnapi ebédet, de néha apu is átveszi tőle a tennivalókat.

Kedvenc kajád a családi ebédeken?

Általában nálunk sült kacsacomb, sólet, húsleves van. Teljesen hétköznapi dolgok, amik máshol is az asztalra kerülnek. Nincs is nagyon kedvencem, de most beneveznék egy frankó húslevesre!