„Komedogén összetevő” – Mit jelent a kozmetikumoknál? Féljünk tőle?

A pattanások és mitesszerek nemcsak a tinik életét keseríthetik meg, felnőttként is vagyunk páran, akik napi szinten küzdünk ellenük. Az átgondolt esti és reggeli arcápolás kulcsfontosságú leküzdésükben, nem csoda, hogy annyi tipp és jó tanács szól arról, mit tartalmazzon a kozmetikum, amit használunk. De mit ne tartalmazzon? Komedogén összetevőket például jobb ha nem?

Mit jelent az, hogy komedogén egy összetevő?

A komedogén magyarul mitesszerképző, a comedo kifejezés angolul annyit tesz, mitesszer. Vagyis, ha egy összetevő komedogén, nehezítheti a pórusok tisztulását, eltömítheti azokat, így nagyobb eséllyel alakulhatnak ki mitesszerek, vagy gyulladt aknék a bőrön. Ezt nyilván senki sem akarná, egy olyan figyelemfelkeltő jelölés, mint a „nem komedogén” ezért kifejezetten előnyös lehet egy kozmetikum számára. A gond csak az, hogy szigorú szabályozások nincsenek arra nézve, milyen esetben használható ez a jelölés, így ezt a marketingfogásnak sem utolsó frázist inkább csak iránymutatásként kezeljük.

Már csak amiatt is, hogy maga az, hogy egy összetevő komedogén, sem annyira megalapozott, mint amennyire elterjedt a jelölés használata. Az első átfogó és valóban jelentős vizsgálatról 1989-ben publikáltak egy tanulmányt, melyben összetevők százait vizsgálták meg és sorolták be 0-5-ös skálán aszerint, mennyire komedogének (0=egyáltalán nem, 5=kifejezetten komedogén). Ez az alapja máig a legtöbb besorolásnak.

Bár a kísérlet jelentősége vitathatatlan, érdemes tudni, hogy egyrészt nem konkrét kozmetikumokat teszteltek, hanem töményen az adott összetevőket kenték a bőrre, másrészt nem is akármilyen bőrre. Kísérleti nyulak fülein végezték a teszteket, amely bár egy meglehetősen érzékeny bőrfelület, mégsem az emberi arc. Vizsgálatokat persze azóta is végeztek, mi több, emberek bevonásával is, ezeknél azonban a tesztalanyok hátából lett nyuszifül, ahol az arctól szintén eltérő a bőr szerkezete, és e videó alapján a kísérletek lefolytatása is tartalmazott néhány olyan részletet, mely vitathatóvá tehetik, hogy az adott összetevők a valóságban tényleg növelhetik-e a pattanások kialakulásának esélyét.

Számít ezek alapján bármit is, hogy komedogén-e egy összetevő?

Részben igen. Azt, hogy bármilyen kutatás alapján komedogén-e egy összetevő, nem fogjuk megtalálni a krémek tégelyein, a kozmetikumokat gyűjtő internetes oldalak azonban ezeket az információkat tartalmazzák, mi pedig ingyen és könnyen bármikor elérhetjük. Magyar nyelven ilyen a Krémmánia, ahol több tízezer termék adatlapját böngészhetjük kedvünkre, megnézhetjük, milyen összetevőket tartalmaznak és azokról mit érdemes tudni, így az úgynevezett komedogén-indexet is feltüntetik.  

A legtöbb összetevő esetén látható a Krémmánián azok komedogén indexe is.

Ezt nekünk, vásárlóknak a következőképp érdemes értelmezni. Ha pattanásokra, mitessszerekre hajlamos a bőrünk, és épp lázasan keresünk rá valamilyen készítményt, akkor olyat inkább ne válasszunk, aminél az összetevőlista 1-5. helyén magas komedogén-indexű összetevők állnak. Nem azért, mert biztosan még több pattink lesz, hanem azért, mert az eddigi vizsgálatok alapján nagyobb rá az esély, mintha ilyen összetevőket egyáltalán nem tartalmazna a készítmény. 

Valamilyen krémet persze már most is kenünk az arcunkra. Gondoljuk át, jöttek ki azóta nagyobb számban pattanások, mióta használjuk őket? Vagy sok a pattanás/mitesszer, de hiába használunk újabban egy krémet, mintha csak rontott volna a helyzeten? Ha igen, ellenőrizzük az összetevőlistát: ha az első helyek valamelyikén komedogén komponens áll, van rá esély, hogy tényleg problémát okoz, így érdemes megpróbálni, mi történik, ha kiiktatjuk.

Azonban ha a jelenlegi arcápolókkal béke és boldogság együtt élni, nem okoznak indokolatlan pattikat, mi több, szépen helyrehozták a pattis, mitesszeres bőrt, csökkentek a pórusok méretei, akkor felesleges csak azért lecserélni őket, mert utólag csekkolva ott díszeleg egy magas komedogén indexű összetevő.

Fontos észben tartani, hogy nem egyforma az, kinek mi válik be az arcápolásban. Mások tapasztalatai, javaslatai vitathatatlanul hasznosak, iránymutatásnak pedig a komedogén-indexek is jók, de a legfontosabb, hogy figyeljük saját bőrünk reakcióit. Ha változtatni akarunk a használt krémeken, a legjobb, ha egyszerre mindig csak egyet cserélünk le és adunk neki legalább 3-4 hetet, hogy lássuk, miként szuperál. Ha jobb, tartsuk meg, ha lehetne még jobb a helyzet, gondoljuk át, még melyiken lenne érdemes változtatni, mivel lenne érdemes bővíteni a repertoárt. Lépésről lépésre.

Mindebben segíthetnek ezek a cikkeink is

• Egy arckrém nem krém. Így ápold a bőröd reggelente
• Sok múlik az esti arcápoláson, ne rontsd el!