Így lettem podcast
Berg Judit: „Úgy éreztem, hogy egyedül maradtam a világban egy iszonyúan nehéz hátizsákkal”
Jocó bácsi: „Velem kapcsolatban nincs arany középút: vagy nagyon imád valaki, vagy nagyon utál”
Rónai Egon: „A háborúról nagyon keveset beszéltek a szülők, mert fájt”
Kepes András: „Vannak sztorik, amik túlságosan jók ahhoz, hogy megírjuk őket”
Kapás Bogi: „Nagyon más a két énem: ami az uszodában van és az azon kívüli”
Polgár Judit szüleit sokan támadták, hogy „megnyomorítják a gyerekeket” ezzel az életformával
„Azért viccelődtem, hogy az osztálytársaim szimpátiájára hajtva elkerüljem a veréseket” – Kovács András Péter a gyerekkoráról
„A mai napig tetten érem azt a szorongó Zolikát, aki gyerekként voltam” – Fördős Zé a gyerekkoráról mesélt
Pokorny Lia: „Hiszek a terápiában, mert sok mindent segített megérteni”
Zwack Sándor: „Apám nem tudott mit kezdeni a kisgyerekekkel, 14 éves koromtól kezdve tudtam vele beszélgetni”
Szlávik János a gyerekkoráról mesélt: ,,Hihetetlen önállóságra neveltek”
Halász Judit: „Gyönyörű gyerekkorom volt, dacára annak, hogy a háborúban születtem”
Palya Bea: ,,Néha egy másodperc is elég, hogy az ember belezuhanjon a gyerekkori érzetbe”
Istenes Bence: „Óriási űr volt bennem, amiért nem volt velünk édesapám”