Sydney van den Bosch: „Nem egy tökéletesnek látszó, hamis képet akarok mutatni a világ felé”
Bodrogi Gyula: „Hazudni nem tudok. Ahhoz nincs képességem”
A filmek áthidalhatják a kamasz és szülők közti szakadékot – segítünk filmet választani
Dobos Evelin: „Bármilyen helyet otthonná tudok varázsolni”
Józan László: „Hogy milyen vagyok, ha szerelmes vagyok? Romantikus, aki olykor-olykor szereti meglepni a másikat”
Keresztes Ildikó újult erővel készül a visszatérésre: „2021-ben a gyerektéma már nem foglalkoztat”
„Egy komédiában elővenni egy fogyatékkal élőt azért meredek vállalás” – Anger Zsolt A Tanár rendezéséről
Thuróczy Szabolcs: „Csak próbálom szeretni a gyerekeimet, és nem túlszeretni. Semmi mást nem kell tenni”
„Nyolc órán át hallgattam, kit, hogyan erőszakoltak meg, aztán elmentem a gyerekeimért az óvodába” – interjú Durica Katarina íróval
„Megtörtént az első randevú, megfogtuk egymás kezét, és azóta el sem engedtük” – Németh Kristóf és a nők
Balázs Péter: „Elfáradtam a végére”
„Még számítógépem sem volt, amikor elkezdtem fordítani a Jóbarátokat”
„Már négy éve nem adok házi feladatot, ugyanis mindent megcsinálunk az órán”
John Oliver: „A járvány után ne térjünk vissza a normálhoz”
„Gyilkosok vagyunk, de eldöntöttük, hogy nem veszünk róla tudomást”
Liptai Claudia: „Szigorú vagyok a gyerekeimmel, de Ádám még szigorúbb”
Trokán Nóra: „Az idő múlásával már nemcsak belsőleg, de külsőleg is tiszta apa vagyok”
Turbuly Lilla: „Könnyen bele tudom képzelni magam a 19. századi angol regényírónők életébe”
Gyuricza Dóra kezét az édesapjától is megkérte Rácz Jenő: „Amikor először jött értem, az egész család kint lógott az ablakban”
Kiss Mari: „Nem szabad feladni, ha a dolgok nem terv szerint alakulnak. Minden pillanatot meg kell élni!”
Mezei Léda: „Vágyom egy társra, és családra, már felkészültem rá”
Mészáros András: „Vagy egy hónapon át édesapám gardróbjában éltem, aztán lassan beindultak a dolgok”
Xantus Barbara újra szerelmes: „A pandémia idején leltem társra!”
