Család

Egy falatot a mama kedvéért…

Válogatós, rossz evő, étvágytalan a gyerek – sok szülő számára kétségbeejtő. Mit lehet tenni, hogy a zűrösebb éveket minél elviselhetőbbé tegyük? És mi van akkor, ha a válogatós gyerekből válogatós felnőtt lesz?
Egy falatot a mama kedvéért...Egy apa naplójából: eszi vagy nem eszi?

Minden családban, baráti társaságban van olyan gyerek (ha máshogy nem, a legendák szintjén), aki rá sem néz a zöldségekre, rosszul van a gyümölcsöktől, nem hajlandó tejterméket vagy húst enni, a tésztát pedig csak magában fogyasztja el. Új ízeket szinte soha nem kóstol meg, és a régi kedvenc ételek között is válogat.

A szülők, nagyszülők persze mindig készek a jól bevált ételeket elkészíteni, mert „akkor legalább eszik egy-két falatot”. És valóban, nincs is annál rosszabb, mint egy étvágytalan, rossz evő gyerek. A családi étkezések rémálomba illőek: könyörgés, fenyegetőzés, zsarolás vagy büntetés – ezek néha beválnak, néha nem. A jóindulatú szomszédok, rokonok gyakran megjegyzik, milyen vékonyka, sápadt, netán beteges kinézetű a kicsi; emiatt a szülők még gondterheltebbé válnak, még több zsarolás, könyörgés és fenyegetőzés következik. A gyerek pedig továbbra sem hajlandó enni.

Étvágytalan, vagy csak válogatós?

A szakértők szerint gyakran egyszerűen arról van szó, hogy a gyerek „saját magának” eleget eszik, ez a mennyiség azonban nem felel meg a szülő elvárásainak. A válogatós gyerek nem azonos az étvágytalannal: az étvágytalanság hátterében gyakran komoly, krónikus betegségek állhatnak, míg a válogatós csak azt eszi örömmel, amit szeret – máshoz pedig nem szívesen nyúl hozzá, még akkor sem, ha éhes.

A válogatósság és az étvágytalanság azonban kéz a kézben járnak: hiszen melyik szülő ne főzné a gyermeke kedvenceit, ha csak azt eszi meg? Így azonban egyre kevesebb étel kerül az asztalra – ráadásul a gyerek is megtanulja, hogy az evésen keresztül könnyedén manipulálni lehet az anyukát.
Mégis hogyan lesz egy kisgyerek válogatós? Miért lesz a jól evő babából olyan totyogó, aki nem szívesen kóstol meg új ízeket, vagy olyan óvodás, aki nagyítóval vizsgálgatja a tányérján lévő falatokat és undorral pöcköli félre azt, ami nem szimpatikus neki? Az újdonságtól való furcsa félelem ösztönösen benne van a kicsikben: nem szívesen próbálnak ki új dolgokat, és szeretik, ha minden a megszokott mederben folyik. A válogatás hozzátartozik az egészséges fejlődéshez!

Ez van, ezt kell szeretni!

A szakértők szerint a szülői minta nagyon lényeges szerepet játszik abban, hogy egy kisgyerek mennyire lesz válogatós: ha az anya, az apa is válogatós, akkor ezt adja tovább a kicsinek is. Ilyen esetben ugyanis a szülők sem szívesen kóstolnak meg új dolgokat, a gyerek így már csak a „beszűkült” étrendet látja. Ha pedig a szülőt szigorúan nevelték, mindent meg kellett ennie, vagy megbüntették, ha eltolta magától az ételt, akkor az anyuka, apuka könnyen lesz engedékenyebb a gyerekével, hiszen nem akarja, hogy a kicsi is ugyanazokat a kellemetlen dolgokat tapasztalja meg, mint egykor ő maga. A gyermekkori hatások, amelyek az étkezőasztal mellett értek minket, nagyban befolyásolhatják, milyen lesz az ételekhez való hozzáállásunk idősebb korunkban. Azok a gyerekek, akiket sok mindentől tiltanak el, felnőttként sokkal inkább megszállottjai lesznek ezeknek az ételeknek – gyakran kockára téve ezzel az egészségüket. Mit tehet akkor a szülő, aki attól fél, hogy éhezteti a gyerekét? Az, hogy mindig a kicsi kedvencét készítjük el, nem megoldás, és nem is kell túlságosan nagy ügyet csinálni abból, hogy eszik-e a gyerek vagy sem. A felnőtteknél teljesen elfogadott, hogy időnként jobban kívánnak bizonyos ételeket, mint másokat – ám ha egy gyerek tesz ilyesmit, akkor a szülők kétségbeesnek. Azzal is legyünk tisztában, hogy a gyerekek pontosan annyit esznek, amennyire szükségük van: felesleges elvárni tőlük, hogy mindent megegyenek, ami a tányérjukon van, ha már a felével is jóllaknak.

Ha kétségeink vannak, vajon eleget eszik-e a gyerek, vagy nem szenved-e hiányt valamilyen létfontosságú tápanyagban, kérjük ki a gyerekorvos vagy a védőnő véleményét. Egy egészséges, mozgékony, vidám, láthatóan jól fejlődő gyereknél úgyis meg fogják nyugtatni az aggodalmaskodó szülőket.

Akik nem növik ki a válogatósságot

Egy falatot a mama kedvéért...Megnyugtató lehet a tudat, hogy a legtöbb gyereknél a válogatósság ideiglenes, és általában mire iskolába kerül (vagy legkésőbb felnőttkorára) nem lesz ezzel komolyabb gondja. Persze mindenkinél vannak és lesznek is olyan ételek, melyeket előnyben részesít másokkal szemben, de ez nem más, mint az egyéni ízlés.
– Nekem is mesélte anyu, hogy kicsinek mi mindent nem voltam hajlandó megenni, de ez ma már felfoghatatlannak tűnik. Hogy én nem ettem meg a paradicsomot, ami most a kedvenc ételem? A káposztás tésztát viszont soha nem szerettem, de ha nagyon muszáj, akkor le tudom gyűrni – mondja a 32 éves Anita. – A nővérem nem ette meg a gombát, a mazsolát, a karfiolt. Ma már ezeket is szívesen fogyasztja, egyikkel sincs semmi baja.

Persze vannak olyanok, akik finnyásabbak a szokásosnál, és jóval több ételt nem szeretnek, mint amit hajlandóak megenni: van, aki évente legfeljebb egyszer eszik halat, sajtból csak a trappistát ismeri, a zöldség pedig kimerül nála a krumpliban és a csemegekukoricában. És vannak olyan felnőttek is, akik nem növik ki a gyerekes válogatósságot, sőt minél idősebbek lesznek, annál tovább romlik az állapotuk. Az egyszerű „nem szeretem” ételekből különcség, majd kifejezetten betegségnek tekintett étkezési zavar lehet. Az anorexiás vagy a bulimiás emberekhez hasonlóan a szélsőségesen válogatósok is tudják, hogy az életmódjuk rossz – hiszen nem mehetnek el egy vacsorára, gyakran űznek gúnyt belőlük, és az egyhangú táplálkozásnak egészségügyi hatásai is vannak –, és szeretnének is megváltozni, de valami miatt nem képesek rá.

– Bár már nyugdíjas vagyok, egy négyéves gyerek álomdiétáját eszem. Sütemények, sült krumpli, tej, csokoládé, mogyoróvaj. Nemcsak kevés dolgot eszem meg, de az is lényeges, hogy az hogyan van elkészítve – számol be az életéről egy 63 éves amerikai férfi, Bob Krause egy olyan honlapon, amelyet válogatós felnőtteknek hoztak létre.
– A sült krumplit imádom, a krumplipüré viszont undorít. Nem szeretem, ha össze vannak keverve az ételek, a salátát például csak akkor tudom megenni, ha nem keverik össze a hozzávalóit. Ha össze van keverve, egyszerűen annyira rosszul leszek tőle, hogy ki kell mennem a mosdóba hányni. Szeretem a kólát és a sört, de csak akkor, ha jéghideg. Nem szeretem, ha az ételek darabolva vannak, csak akkor tudom őket megenni, ha vékonyabb szeletekre vannak vágva. Nem bírom azokat az ételeket sem, amelyeket túlságosan sokáig kell rágni, egyszerűen rosszul leszek tőlük. Gyűlölöm a fűszereket, mert úgy néznek ki, mintha apró bogarak mászkálnának az ételemben. Vannak olyan ételek, amelyeknek már a nevétől rosszul vagyok, például hányingerem támad a perec szó hallatán.

A válogatósság szinte minden esetben pszichológiai probléma, nem társul mellé sem kóros soványság, sem elhízottság, sem másmilyen fiziológiai betegség. A betegség oka lehet Tourette-szindróma, depresszió; gyakran alakul ki autistáknál; időnként visszavezethető nyelési nehézségekre, rossz élményekre, a szülői szigorra, vagy épp a túlzott engedékenységre. A legtöbb betegesen válogatós felnőtt esetében a pszichoterápia komoly segítség lehet, ám még ekkor sem biztos, hogy a gyógyulás után nem térnek vissza a korábbi étrendjükhöz: egyszerűen a jól ismert ételek között érzik jól magukat.

Nyolc étvágyhozó tipp szülőknek

  1. Kombináljuk az ismerős ízeket az ismeretlenekkel, a kedvenc falatokat a kevésbé kedveltekkel.
  2. Rendezzünk vacsoravendégségeket! Egy nem válogatós, hasonló korú vagy idősebb gyerekkel a rosszul evő is igyekszik lépést tartani.
  3. Ne csináljunk túl nagy ügyet az evésből, legyünk lazák! A gyerekek könnyen megtanulják, hogy az evésen vagy nem evésen keresztül manipulálhatják a szüleiket.
  4. Tartsuk be az étkezések idejét, terítsük meg szépen az asztalt, és ne engedjük étkezések között nassolni a kicsit. Azonban ne kényszerítsük arra, hogy mindent egyen meg a tányérjáról! Ha végzett és fel szeretne állni, engedjük meg neki.
  5. Ha egy ételt elutasít, próbálkozzunk vele újra néhány hét után: gyakran előfordul, hogy csak pillanatnyilag nem hajlandó valamit megenni, máskor azonban ízlik majd neki ugyanaz.
  6. Ne használjuk az ételt jutalmazásra és ne alkudozzunk a gyerekkel.
  7. Ha nem akar valamit megenni, akkor ne helyettesítsük azt egy egészségtelen, de kedvelt fogással.
  8. Egy nagy tál étel helyett inkább rakjunk tele egy tányért egészséges falatkákkal: alma-, répa-, sajtdarabokkal, falatkákra vágott kenyérrel és hússal.
  9. Vonjuk be a gyereket az étel elkészítésébe és a vásárlásba. Járjunk együtt piacra, mutassuk meg a kicsinek a zöldségeket, gyümölcsöket!

SEGÍTSÉG, VÁLOGATÓS A FÉRJEM!

A válogatós felnőttek esetében jóval nehezebb dolgunk van: ők nem növik ki egyik napról a másikra a finnyásságot. Ha kezelni akarjuk őket, először is fel kell mérnünk, milyen mértékű a válogatósság: minél extrémebb, annál kevesebbet tudunk mi magunk tenni szakorvosi segítség nélkül. Ha a válogatósság már beteges mértékű valakinél (azaz semmi újat nem hajlandó megkóstolni, preferált márkái és elkészítési módjai vannak, fizikai rosszulléttel jár, ha új ízeket próbálunk megmutatni neki), akkor érdemes pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni!

Ha azonban „csak” válogatósságról van szó, a következő tippjeink vannak:

  • Az étkezés legyen nyugodt és élvezetes élmény! Terítsük meg szépen az asztalt, tálaljuk az ételeket ízlésesen, beszélgessünk! A televíziót, számítógépet kapcsoljuk ki!
  • Változtassunk a környezeten és a szokásainkon! A válogatós emberek a megszokott rutinjukból kikerülve gyakran „mindenevővé” válnak. Ha nem is járhatunk minden héten nyaralni, sokat segíthet, ha gyakrabban hívjuk meg a barátainkat vacsorára vagy új étkészletet veszünk! Sok esetben szintén hasznos lehet, ha a „nem szeretem” ételeket más formában készítjük el!
  • Az ismerős és ismeretlen fogások kombinálása jó módszer lehet arra, hogy új ízeket csempésszünk be a mindennapokba – arra azonban ügyeljünk, hogy soha ne csapjuk be a másikat!
  • Vonjuk be a válogatós családtagot a vásárlásba, főzésbe, és biztassuk arra, hogy próbáljon ki új alapanyagokat!
  • Legyünk türelmesek és megértőek, de kitartóak: ne kényszerítsük a másikat arra, hogy egyen meg bizonyos ételeket, de kínáljuk meg mindenből, és sértődés nélkül fogadjuk el az esetleges visszautasítást.

 

Egy falatot a mama kedvéért...A cikkünk a Nők Lapja Egészség április számában jelent meg.

A magazin tartalmából:

  • Divatdiéták a szakértő szemével
  • Kenyérsütés házilag
  • Étvágyhozó tippek válogatós gyerekeknek
  • Táplálkozás minden szinten

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése