Egészség

“Hetente egyszer fürödtek, akkor is félve”

Mi lenne velünk fürdőszoba, WC és tengernyi pipere nélkül? Elképzelhetetlen. Pedig nem is volt annyira régen, amikor még elfogadott volt a lábszag és az izzadságszag és azt a mosónőt, aki púdert használt, könnyen lekurvázták. A Budapest Aszfalt Project városismereti sétáján jártunk.

Egyre több olyan városismereti séta van Budapesten, amely nem a klasszikus várostörténetre és turistalátványosságokra helyezi a hangsúlyt. A BUPAP (Budapest Aszfalt Project) olyan témákat feszeget, amelyek korábban inkább szűk rétegek számára voltak ismertek, vagy inkább szakdolgozatok/disszertációk ötletei voltak. Ilyen a „Púder és szappan” – avagy hol fürdött a pesti polgár a századelőn Budapesten című városismereti séta a világháborúk közötti higiénés felfogásról, szokásokról a korszakból megmaradt épületek és emlékek tükrében, a belvárosi palotanegyedtől indulva, a zsidónegyeden keresztül az Andrássy útig.
Czingel Szilvia sétavezető korábbi doktori disszertációját adaptálta. Szerinte a mai szemmel sok szempontból elmaradottnak bélyegzett akkori felfogást és körülményeket nem szabad maradinak tekinteni, hiszen a század első felében azok forradalminak hatottak. Inkább a történelembe helyezve kell értelmezni az emberi gondolkodást és cselekedetet.

Az első fővárosi illemhely

Tény, hogy amikor 1900 körül megérkezett Magyarországra az úgymond higiéniai forradalom, azt addigra Amerika és Nyugat-Európa már tovább fejlesztette. A különbség ezért óriási volt. Ebben az időben Budapest közegészségügyi helyzete igencsak elmaradott, emiatt a változtatás nemcsak időszerű, hanem szükséges is. Többnyire orvosok és minisztériumi rendeletek hatására meg is kezdődött egyfajta igen lassú átalakulás, aminek hatására elsők között például nyilvános WC-k épültek városszerte. A Károlyi kertben (V. kerület) található zöld épület az első budapesti illemhely egyike (egyben a séta kiindulási pontja is). Míg 1900-ban 34 ilyen zöld ház volt Budapesten, addig 1926-ban már 94 állt belőlük. A folyamatos fejlesztések hatására pedig szép lassan megteremtődtek a tisztálkodáskultúra gyakorlati feltételei, kiépült a városi infrastruktúra, egészségügyi intézmények létesültek stb.

Test és lélek


A változás újszerű volt, de gondolatisága misztikus, amely azt hirdeti, hogy fedezd fel újra a tested, tisztálkodj, mozogj. Különösen a női test és az intimitás került előtérbe ekkor. Bár már ismert volt a pornó, a szexualitás mégis tabunak számított, így a nemi élet is inkább az emberi test ismertetésével kapott publicitást. Mindez elképesztő újdonságnak számított az akkori prűd, zárkózott és tradíciók mögé húzódó társadalomban. Az új szelek hozta változásra legfogékonyabbak a közép és felső polgári rétegek voltak; arra, hogy életük részévé tegyék a nettséget, a fittséget, hogy beengedjék otthonaikba a tisztálkodást és a higiéniát. Ennek fontosságát és időszerűségét sugallták a magazinok – mint például a Magyar Lányok – is, amelyek tele voltak az új korszakot hirdető reklámokkal, írásokkal. Leggyakoribb témák a mosás, a fürdés, a tisztálkodás, illetve az ideális háziasszony ismérvei voltak.
Ehhez a modern szellemiséghez igazodott a bővülő kereskedelmi kínálat is az 1920-as évektől, amikorra tudati szinten is elfogadottabb lett a változás. Főbb hirdetői a kuriózumnak számító drogériák voltak, amelyekbe csakis a gazdag polgári réteg lányainak, asszonyainak volt bejárásuk. A korszak egyik legismertebb drogériája „Molnár és Moser Laboratoriuma” volt a Magyar utcában (V. kerület), ahova Franciaországból érkeztek a finom szappanok, krémek és piperék. Egy drogériába járó igazi háziasszony már nem mosószappannal tisztálkodott, hanem presztízskérdés volt számára, hogy menő helyen vásárolja meg az újdonságokat.  

Elfogadott volt a lábszag és az izzadság

A kor tisztálkodási kultúrájához tartoztak a fürdőszobák és a közfürdők is. Czingel Szilvia elmondta, hogy egy 1930-as statisztikai adat szerint mintegy 600 ezer embernek nem volt megoldott a tisztálkodása, mivel a fürdőszoba olyannyira nem volt gyakori, hogy a belvárosban is csak 3 szobás nagypolgári lakásokban fordult elő. Ugyanakkor sok helyen hiába tartozott a lakáshoz, az emberi gondolkodás mégsem tudta beépíteni azt a mindennapokba. A fürdőszoba az örökös káosz és drámák helyszíne volt, de használták lomtárnak, illetve öngyilkosságokhoz is, csak az igazi célra ritkán. Hetente egyszer fürödtek, akkor is félve. Mivel a modern technikai vívmányok igen lassan jelentek meg a hétköznapi ember életében, sokaknak gondot okozott annak megértése, hogy falból, csapból folyik a víz, vagy ha kihúzzák a dugót, akkor eltűnik a lefolyóban. Ezek olyan jelenségek voltak, amelyekre sokszor még tanult emberek is rácsodálkoztak. Arra is volt példa, hogy nehéz sorsú vidéki cselédlány ijedtében keresztet vetett, amikor a nagysága arra kérte, hogy üljön be a fürdőkádba.
A fővárosi infrastruktúra fejlesztésével egyre több gyógyfürdő épült, azonban ezek elég szűk társadalmi réteget szolgáltak ki. Végül a városvezetés rájött, hogy szegényebbeknek is szükségük lehet olykor a tisztálkodásra, ezért nekik úgynevezett tisztasági fürdőket építettek (ilyen volt a Dohány utcában és a Nyár utcában is, ezek mindegyike része a Bupap sétájának). Ide jártak a munkások, a cselédek, a mosónők, az inasok és mindenki, aki megtehette azt. Olcsósága miatt tömegek számára volt elérhető, csak arra kellett ügyelni, hogy a fürdő szabályait betartsák. Előírás szerint 20 percnél több időt nem lehet a vízben tölteni, ám ez az idő sokaknak egy álom beteljesülését jelentette.

Modern és tradíció

Nagyon fontos volt a látszat, ezért aki megtehette, mosónőt és cselédet is tartott a háznál. A két háború közötti Budapesten pedig sikeres üzletnek számított a ruhatisztítás, mivel a személyes higiéné legtöbbször kimerült a felsőruházat tisztán tartásával. A lényeg a megjelenésen volt, ezért aki adott magára, az rendszeresen járt/járatott tisztítóba. A séta betekintést enged a ruhatisztítók világába is, így érinti a város egyik leghíresebb akkori szalonját (Tichy Dezső tisztítóját) a Bródy Sándor utcában. A szennyesen keresztül megismert családi titkok azonban jó alapot szolgáltattak a szóbeszédhez, ezért a pletyka elkerülése miatt a modern úrinők igyekeztek jó kapcsolatot tartani mosónőikkel.
Sok polgárasszony személyes feladataként fogta fel, hogy ezeket a lányokat megtanítsa a tisztálkodásra, a városi élet alapjaira. Ezért ezek a kiművelt lányok kultúraközvetítők is, hiszen ingáznak vidék és város között, hozzák, viszik az információt. Ők azok, akik ruházatában keveredik a modern és a tradíció, akik minden eszközt megragadnak az urizálódáshoz, akik meglehetősen szűk eszköztárral próbálnak idomulni a modern nő képéhez. Emiatt sokszor lekurvázták őket, netán kitagadták a családból, legrosszabb esetben pedig akár a faluból is kitaszították. Ugyanakkor a szerencsésebbek hazaköltözésük után az asszonyságtól néha csomagot kaptak, benne pedig divatlapot, harisnyát és púdert, szimbolikus célzással, hogy ne feledje azt, amit már egyszer megtanult. Ez pedig lassan megváltoztatta a vidék felfogását és falun is új élet kezdődött.

A következő séta időpontja: december 14.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése