Egészség

Császárvonal: „Egyetlen kósza fájásom sem volt a terhességem alatt, ez máig is zavar”

Az anyák, akik császármetszésen esnek át, gyakran élnek meg traumát, mellőzöttséget. Dolgokat, amire senki nem készíti fel őket. Egy app, egy szakértői Facebook csoport, egy weboldal, szülésfeldolgozók, szakmai workshopok – ezt nyújtja nekik a Császárvonal.

Magyarországon a babák 40 százaléka császármetszéssel jön világra, az édesanyáknak pedig hiteles információkra van szükségük arról, mire számíthatnak a műtét előtt és után, milyen kockázatai, előnyei vagy éppen nehézségei vannak a beavatkozásnak. A Császárvonal pontosan ebben nyújt segítséget. 

A projekt két szülőanyja Kiss Verus és Rákosi Dóra. Mindketten császáros édesanyák, Verus egészségügyi újságíró, Dóra gyógytornász. „Mi, a Császárvonal-csapat azért dolgozunk, hogy azok az édesanyák, akik császármetszéssel hozzák világra gyermeküket, ne maradjanak valós, hiteles információ és segítség nélkül sem a szülés előtt, sem a kórházban, sem pedig a gyermekágyi időszak nehézségei során. Igyekszünk minél többekhez eljuttatni a beavatkozással kapcsolatos egészségügyi információkat, beszélni a valós és a vitatható császárindokokról, a beavatkozás lelki oldaláról, a hosszú távú következményekről és a sokszor túlmisztifikált VBAC-ról  – a császár utáni természetes szülésről is.”

Rákosi Dóra, Kiss Verus, Csáki Gergő az alapítócsapat (Fotó: fototété)

Rákosi Dóra, Kiss Verus, Csáki Gergő – az alapító csapat (Fotó: fototété)

Ahhoz, hogy megértsük, miért van szükség a támogató és informáló közegre, amit a Császárvonal app teremt, először meg kell értenünk, miért is lehet olyan megrázó egy császármetszés. Hogy mindezt tsztázzuk, néhány jellemző császáros tévhitet teszünk rendbe Veisenberger Eleonóra perinatális szaktanácsadó-jelölt, dúla, biológus segítségével, és három anyuka megrázó szüléstörténetét is elmondjuk.

#1 császáros tévhit: a császár a könnyebbik út

„A császármetszés is egy út. Van, aki számára az egyetlen járható és akkor nagyon jó, hogy rálép az illető anya. Mindenki másnak egy sokkal testreszabottabb utat érdemes járni. Ahogy a hüvelyi szülés, úgy a hasi szülés is hordoz magában veszélyeket, kihívásokat fizikai és lelki szinten egyaránt. Fontos, hogy legyen az anya mellett valaki, aki őszintén támogatja őt. Az összevetés igazából esetlen” – mondja Veisenberger Eleonóra.

Anna három gyereknek adott életet. Egyiket sem császárosnak tervezte, lelkileg nehéz is volt elengednie a természetes szülést. Első babája végig farfekvéses volt, de a műtétre nem készítették fel kellőképpen. „Iszonyatosan bunkó volt a szülésznő, aki azt sugallta, hogy zavarunk.

Az ügyeletes orvos kézzel tágította a méhszájat, amitől elkezdett ömleni a vér, ekkor betoltak a műtőbe. Az érzéstelenítőt tizedjére sikerült beszúrni, a babámat meg sem mutatták, csak elvitték.

Ennek oka, hogy a szülésznőnek nem volt kedve velünk foglalkozni. Ezt máig érezni a kapcsolatunkon sajnos, de igyekszünk pótolni, ami kimaradt” – meséli Anna az első, nem épp kellemes szülésélményét. A második gyerekénél VBAC-ra készült, ám a baba ismét farfekvéses volt. Bár az orvosa támogatta, hogy legalább a vajúdás folyamatán végigmehessen az édesanya, az osztályvezető orvos programozott császármetszést írt elő. Anna azt gondolta, egy másik kórház, ahonnan előzetesen engedélyt kapott, jó választás lehet. Két nap múlva beindult a szülés. „A kórházban akkor jártam először. Fogadtak.

Az ügyeletes orvos messziről üvöltött velem, hogy mit képzelek. Az mondta, estig elvajúdgathatok, aztán megműt.

Visszamentünk az eredeti kórházba. Szóban kemény szülészeti erőszak várt rám itt is. Késő estére feladtam, nem volt értelme küzdeni.” Anna második császárja közben láthatta a gyerekét, és az aranyórát is megkapták, azt mondja, ez gyógyító élmény volt.

Veisenberger Eleonóra előadása az aranyóráról (Fotó: Császárvonal)

Veisenberger Eleonóra előadása az aranyóráról (Fotó: Császárvonal)

A harmadik babával szinte forgatókönyvszerűen újra ugyanaz történt. Anna nagyon szerette volna, ha két császár után természetes úton hozhatja világra a babáját, de ő is farfekvéses volt. „Minden lehetséges okot megnéztünk, mindent megpróbáltunk, de nem fordult. Gyors, intenzív vajúdás következett, de műtét, mert faros. Az érzéstelenítés alatt a szülésznő végig fogta a kezem, majd a dúlám végig velem volt a fejemnél. Csodás élmény volt. Aranyóra, a kicsi végig apával vagy velem volt. Az intenzív vajúdás visszaadta a hitem, hogy meg tudtam volna szülni a gyerekeim hüvelyi úton is, ha kapok esélyt. Gyógyított ez is.

A császárok hatása nálam: begyűlt szeróma (savós folyadékgyülemlés – a szerk.), sok fájdalom, de lelkileg jól vagyok. El kell engednem, hogy baj van a testemmel, amiért nem tudtak befordulni a gyerekeim és azt is, hogy nem tudok szülni. És el kell fogadnom végre, hogy én is szültem. Mert ezt még mindig nem tudom kimondani. Pedig szültem. Három csodálatos és különleges gyereket” – mondja Anna.

#2 császáros tévhit: a császár mindig biztonságosabb a babára nézve

Veisenberger Eleonóra szerint egy életveszélyben lévő babára nézve okvetlen a császármetszés legbiztonságosabb. „Minden más elképzelés, amit eddig hallottam, hogy a babának nem traumatikus, nem szenved, inkább hárítás, vagy részismeretekről árulkodik. A babák és anyák egy közös táncot járnak a vajúdás, szülés alatt. Hatalmas változás játszódik le mindkettőjük szervezetében. Ez a változás nagyon más egy császárral – és főleg vajúdás nélküli császárral – született baba esetében. Amikor nem kell mérlegelni és orvosilag nem indokolt a műtét, akkor nem kérdés, hogy a legjobb, ha kihasználjuk a természet adta lehetőségeket, az ideális utat választjuk a babánknak és magunknak is, azaz a hüvelyi szülést. Már-már közhely, de a természet még mindig jobban tudja. Esetleg mi nem értjük még minden rezdülését.”

Dóra sem számított rá, hogy azon az augusztusi napon már nem csak egy rutinvizsgálaton vesz részt, hanem a végén a babáját is a kezében tarthatja. „A negyvenedik hétben jártam, reggel becsattogtam a nyári szandálomban a már-már rutinná vált CTG-vizsgálatomra. Felkészültem rá, hogy az első eredmény úgyse lesz jó, majd elküldenek enni, és valamikor délután indulok haza. Feltették a gépet, a szülész ránézett az eredményre, majd jött az ismerős szöveg: mozogjak, egyek-igyak. Magamban csak mosolyogtam »na, már megint itt töltöm a napot«. Nemsokára borús tekintettel és az ügyeletes orvossal tért vissza a szülésznő. Aggódva nézegetik a gépből kijövő papírt, majd a nőgyógyász azt mondja: »biztos, hogy befektetjük, de megbeszélem a főorvossal«. Kisvártatva visszajött, és így szólt: »Ez a baba még ma meg fog születni, mégpedig császármetszéssel« – ez a mondat belém égett.”

Rákosi Dóri hegmasszázs oktatóvideója (Fotó: Császárvonal)

Rákosi Dóri hegmasszázs oktatóvideója (Fotó: Császárvonal)

Gyors ultrahang következett, ahol az orvos megállapította, hogy teljesen elért a méhlepény, magzatvíz nincs. Dóra pánikba esett. Bár megkérdezte, hogy nem lehetne-e, hogy esetleg mégis megpróbálja természetes úton megszülni a babáját, a válasz az volt, hogy a méhlepény nem fogja bírni a vajúdást. Azt meséli, csak sodródott a teendők között. Próbált a leginkább partnerként viselkedni, de belül rettegett. „Amikor felültem a műtőasztalra, azt gondoltam hát igen, valahogy el kell kezdődnie, például ezzel a bazi nagy tűvel. A lábam pár másodperc múlva már csak lógott, mozgatni nem tudtam. A férjem egy kis ablak mögül figyelt, szemüveges vagyok, azt se tudtam, rám néz-e éppen. A műtő plafonját bámultam, és azon gondolkoztam, miért nem festenek oda valamit, olyan sivár ez a sok lámpa és zöld festék. Milyen jó lenne például egy megható vagy vicces képregényt olvasgatni” – idézi fel műtőbéli gondolatait Dóra. Bár a műtéttel rendben volt minden, a következő három kórházi napot végigsírta a fiatal anya. „Ahogy kiment az intravénás fájdalomcsillapító, nem kértem semmit, mert fájt a lelkemnek, hogy nem éreztem a vajúdást, nem tudtam megszülni a fiamat, a műtét utáni fájdalommal mintegy kárpótoltam magam. Ma mindenki jól van, az elején megjártuk a császárosok útját, egy teljes hónapig nem volt hajlandó szopni a babám, e mellé pedig folyamatos testi közelséget igényelt, nem aludt, én pedig bőszen fejtem, hogy legalább ezt ne kelljen feladom, ha már a hüvelyi szülést nem tudtam abszolválni. Sem én, sem ő nem így terveztük a világrajövetelét.

Egyetlen kósza fájásom sem volt a terhességem során – ez a legrosszabb, ez az, ami máig is a legjobban zavar.

#3 császáros tévhit: egyszer császár mindig császár

Ez már nagyon régóta nem állja meg a helyét – szögezi le a szakértő. Lehetnek olyan elváltozások pl. egy anyai medencében, amelyek nem teszik lehetővé a baba hüvelyen át történő megszületését. Ugyanakkor egy műtéti heg a méhen nem olyan indok, ami után egy császármetszés mindenképp elkerülhetetlen lenne. „Egy császár után a hegszétválásként emlegetett mumus esélye 0,7 százalék, két császár után is picivel van csak 1 százalék felett. Mindeközben sok más probléma említése, ami a császármetszés következménye lehet, elmarad. A fertőzések, műtéti sérülések, hegbe nőtt placenta, méhszövetbe nőtt méhlepény mind lehet a műtét következménye. Császár utáni hüvelyi szülést tervezőknek érdemes keresni olyan helyszínt, ahol nem kell harcolni a lehetőségért, és ahol a támogatás magától érthető. Két vagy több császár után a helyszín megválasztása nagyobb kihívással jár, de az sem reménytelen.”

Rákosi Dóra, Kiss Verus, Veisenberger Eleonóra és Perdy-Fazakas Brigitte a Császárvonal csapata

Kiss Verus, Rákosi Dóra, Veisenberger Eleonóra és Perdy-Fazakas Brigitte a Császárvonal csapata

Enikő azt mondja, ő mindig természetes szülésre készült, egyszerűen nem is volt B terv a fejében. Testileg-lelkileg nagyon megviselte így hát a császármetszés. „Leginkább az bántott, hogy már a kórházban úgy bántak velem, mint aki nem szült. Úgy éreztem valamit elvettek tőlem, még ha indokoltnak is éreztem a vajúdás műtéti befejezését. Fájt, hogy nem tudtam olyan felhőtlenül együtt lenni a kisbabámmal az aranyóra alatt, mert csak remegtem a műtét után. Utána egész éjjel sírtam. És másnap, és harmadnap.” Enikő azt meséli, nagyon bosszantotta, amikor azt mondták egy könnyen, gyorsan szülő nőnek, hogy milyen ügyesek voltak. Zavarta, hogy úgy érezte, ő nem volt ügyes, pedig éppen ugyanúgy meg szerette volna szülni a gyermekét, mint más anyák, de az ő babájának leesett a szívhangja vajúdás közben, ezért kellett megcsászározni.

Frissen felvágott hassal nem volt gyerekjáték ellátnia az újszülött babáját sem. Maga a műtét testileg-lelkileg megviselte, miközben mindenki azt mondogatta neki, hogy legyen boldog, mert egészséges a gyereke. Az érzéseivel senki sem foglalkozott. Már a hazafelé tartó úton eldöntötte, hogy legközelebb nem így lesz, szeretné a vajúdás teljes folyamatát minden fájdalmával együtt végigélni, hogy a végén, a baba megszületése után fizikailag és lelkileg is őrá tudjon koncentrálni.

Enikőnek azóta sikeres VBAC szülése volt, amiről azt meséli, egészen más élményt adott neki:

Van egy folyamata a szülésnek, ezzel jár fájdalom, de a végén mindez elmúlik, és békésen pihenhet rajtam a kisbabám. A természetes szülés után három napig vigyorogtam a kórházban, a lányom szopizott, és aludt. Olyan volt, mint egy álom. Egy álom, amit nem értékelnék annyira, hogyha nem lett volna előtte egy császárom.

#4 császáros tévhit: a császáros anya nem szereti úgy a gyerekét

Valóban vannak tudományos cikkek, melyek arról számolnak be, hogy a császáros anyák valamivel rosszabbul „értik” a babájukat, és kevesebb a türelmük. A kötődés minősége azonban egy igen soktényezős dolog, amelynek csak egyik alkotóeleme maga a születés módja – hangsúlyozza Veisenberger Eleonóra. „Ebben az esetben is inkább a szeparáció az, ami jelentősen befolyásolja a megélést. Mind a babára hangolódás, mind a szoptatás problematikusabb lehet, ha a baba szeparálva van az édesanyjától. Ezért is olyan fontos az aranyóra, és ezért olyan értékes az a hely, ahol császár után is megadják, mi több, segítik a mellre tételt műtét után, a kísérő ott lehet a műtétnél, a baba az anyára kerül vagy az apára kiemelés után. Ha ez nem tud megtörténni, mert a baba nagyon koraszülött, vagy beteg, és esetleg nem is egy épületben tartózkodik az anyával, ott is nagyon fontos az anya támogatása. Mert pont az anyai szeretet az, ami átsegít a nehézségeken, és kitartásra ösztökéli mindkét felet. A kezdeti nehézségek pedig pótolhatók sok testi kontaktussal, szoptatással, valódi együttléttel” – mondja a szakértő.

„Megtisztelő, hogy kezdünk beépülni a köztudatba”

A Császárvonal megálmodói eleinte csupán egy applikációban gondolkodtak. Mikor már Androidra és iOS-re is elkészült az app, a követők elkezdték kérlelni őket, hogy bővüljön az alkalmazás, és ezzel párhuzamosan pedig már több szülésélmény-feldolgozó csoport is működött. Aztán jöttek a császáron átesett anyák körüli segítőknek tartott képzések. „És csak nő és nő a projekt! Majd’ 14 ezer letöltőnél járunk az applikációval másfél év alatt, 10.000 követővel a Facebookon és 6000 főt számlál az anyacsoportunk. Lett egy szakmai díjunk, most jelöltek minket egy másikra, szóval határ a csillagos ég. Nagy öröm, hogy egyre ismertebbé válik, ha császármetszés a téma, akkor a császárvonalas lányokhoz és applikációhoz kell irányítani az érintetteket. Megtisztelő, hogy kezdünk beépülni a köztudatba.”

A Császárvonal applikáció

A Császárvonal applikáció

A kórházban, a műtét után, akár tervezett volt, akár sürgősségi, egymásnak mesélnek a császáros anyák az applikációról, és akár együtt tornáznak a videókra. Igazi közösséget gyúrtak össze Verusék azokból az édesanyákból, akik addig sokszor pironkodva mondták, hogy császárral szültek.

Ami a fejlesztéseket illeti, lesz új, előfizethető videós csomagjuk, mely az anyák igényei és visszajelzései után készült. Céljuk, hogy az anyukák után a szakma felé (orvosok, szülésznők, védőnők stb.) is jobban közeledjenek. És a legnagyobb dolog 2020-ban bejutásuk a Richter Anna-díj döntőjébe, ahol Hegmesék elnevezésű érzékenyítő, edukáló projektjükkel a császár megéléseiről, hatásairól, utóhatásairól szólva szeretnének egy országjáró roadshow-t megvalósítani, előadásokat tartani, könyvet kiadni, fotókiállítást szervezni. 

A Richter Anna-díj a gyógyításhoz, a gyógyszerészethez, az egészségügyhöz, illetve az oktatáshoz és a kutatáshoz kapcsolódó kreatív, innovatív ötletek megvalósításához nyújt támogatást, több kategóriában, egyenként négymillió forintot. A közönségdíj sorsa a szavazók kezében van. Szavazni március 8-ig lehet.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése