nlc.hu
Egészség

Az angolok Karikó Katalinja saját gyerekeit is beoltotta a kísérleti vakcinával

Ő az angolok Karikó Katalinja, ismerjétek meg Sarah Gilbertet

A kutató saját – felnőtt – gyerekein is tesztelte a brit vakcinát.

Magyarországon valószínűleg ma csak kevés olyan ember van, akinek nem cseng ismerősen Karikó Katalin neve. A BioNTech magyar alelnökének kulcsszerepe volt az úgynevezett mRNS-alapú vakcinák – ilyen a Pfizer és a Moderna – kifejlesztésében, amelyért akár a Nobel-díjjal is jutalmazhatják.

Ha viszont Sarah Gilbert professzor nevét említenénk, a legtöbben valószínűleg csak a vállukat vonogatnák, holott, ennek a brit kutatónak legalább ilyen fontos szerepe van az AstraZeneca vakcina létrehozásában. Lássuk tehát, hogy ki ő és mit érdemes róla tudni.

Kis híján elhagyta a tudományos pályát

Sarah Gilbert Northamptonshire-ben született, édesapja cipész volt, édesanyja pedig tanár. Gilbert a Kettering High School diákja volt, amikor rájött, hogy az orvoslás terén képzeli el a jövőjét. A University of East Anglia biológia karán szerezte első diplomáját (osztályelsőként), majd a University of Hull-on végzett biokémiai és genetikai tanulmányai után szerezte meg doktori fokozatát.

Ezt követően azonban még nem az egészségügy felé vette az irányt: posztdoktori kutatásait a Brewing Industry Research Foundation sörfőzdéjében folytatta, ahol az élesztőbaktériumok viselkedését tanulmányozta. 1990-ben csatlakozott a Delta Biotechnology gyógyszerkutató céghez, ahonnan csak három évvel később jött el, amikor megszülettek a gyerekei. 1994-ben ismét visszatért az akadémiai pályára:

a malária viselkedését tanulmányozta, később pedig a betegséggel szemben hatékony vakcina kifejlesztése is az ő nevéhez fűződik.

Nem sokon múlott azonban, hogy hátat fordítson a tudományos karriernek. A doktori tanulmányai során ugyanis feltűnt neki, hogy pályatársainál egyfajta csőlátás alakult ki, ami neki egyáltalán nem tetszett.

„Vannak kutatók, akik boldogan dolgoznak egyetlen kutatási területen, akár nagyon hosszú ideig is – nyilatkozta a BBC Radio 4 csatornáján futó The Life Scientific című műsor vendégeként. – Én viszont nem így dolgozom. Szeretek más területekről származó ötleteket is számításba venni a munkám során.”

Ha az ösztöneire hallgatott volna, ki tudja, mivel foglalkozna manapság. Egy biztos: nélküle nem létezne, vagy nem ebben a formában létezne a Universtiy of Oxford laboratóriumaiban kifejlesztett AstraZeneca vakcina. Szerencsére, pontosabban az anyagiak miatt Gilbert úgy döntött, ad még egy esélyt a tudományos pályafutásnak, mert szüksége volt a pénzre.

A nő, aki legyőzte az ebolát és az influenzát

Gilbert 2004-ben kezdett az University of Oxfordon dolgozni, 2010-ben pedig az egyetem berkein belül létrehozott Jenner Institute professzorává nevezték ki. Érdekesség, hogy az intézet igazgatója most is az az Adrian V.S. Hill, akinek laboratóriumában Gilbert 1994-től dolgozott a malária elleni vakcinán.

Ez idő alatt egyébként élettársa, a szintén kutatóként dolgozó Rob Blundell vezette a háztartást és foglalkozott a közös gyerekeikkel is, akik még fiatalabbak, mint a hármas ikrek.

„Az óvodai költségeink felemésztették volna a teljes akkori fizetésemet, így a partneremnek kellett feláldoznia a saját karrierjét, hogy gondoskodni tudjunk a gyerekeinkről” – idézte fel Gilbert professzor.

A Jenner Institute munkatársaként viszont már az influenza elleni védőoltáson kezdett dolgozni, amelynek lényege az volt, hogy egy „biztonságos”, azaz fertőzésképtelen vírusba olyan fehérjéket csomagoltak, amelyek kiváltják a szervezetben az úgynevezett T-sejtes válaszreakciót, amely képes legyőzni a fertőzést.

Az angolok Karikó Katalinja saját gyerekeit is beoltotta a kísérleti vakcinával

A Vaccitech alapítók, Adrian Hill és Sarah Gilbert (Fotó: Oxford University)

Ennek a vakcinának a különlegessége, hogy nem antitestek termelésére készteti a szervezetet, hanem olyan T-sejtek létrehozására, amely kifejezetten az influenzavírust képesek legyőzni. Ennek az a nagy előnye, hogy ezt a vakcinatípust nem szükséges évente újra beadatni.

A Gilbert által kifejlesztett influenzavakcina első klinikai tesztjeire 2008-ban került sor: az úgynevezett adenovirális vektort tartalmazó védőoltást a későbbiekben felhasználták az úgynevezett közel-keleti légúti koronavírus, a MERS-CoV ellen is.

Ezt követően pedig az ebola vírusát vette célba: a Jenner Institute-ban 2015-ben kezdték meg a Zabdeno és Mvabea márkanéven forgalmazott vakcinák bevizsgálásának első fázisát. A sikeres tesztelést és a második körös vizsgálatokat követően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2019. szeptemberében engedélyezte a készítmények használatát.

A vírust akarta legyőzni, nem egy másik vakcinát

A világjárványt okozó koronavírus megjelenését követően nem volt kérdés, hogy Gilbert professzor szaktudására ismét szükség lesz, különösen, hogy 2020 elején épp a már említett MERS-CoV koronavírus elleni vakcina második körös tesztjei zajlottak. Jól jött tehát a korábban végzett munka, mivel a szintén a koronavírusok közé tartozó covid-19 ellen hatékonyan tudták alkalmazni Gilbert korábbi eredményeit.

„Nagyon gyorsak voltunk – nyilatkozta a BBC-nek kollégája, Teresa Lambe professzor. – A kínai kollégák épp, hogy csak átküldték az új vírus genetikai struktúráját, nekünk pedig szinte csak egy hétvégére volt szükségünk, hogy elkészüljünk az új vakcina terveivel.”

Persze, ez jó hangzik így leírva, a valóságban azonban ennél sokkal több munkára volt szükség. Gilbert ugyanis már gyakran hajnali 4 körül nemhogy talpon van, de már a világ más tájairól érkező e-mailekre válaszolgat, és az is ritkaság, hogy késő este ne égne a villany azt irodájában. Igaz, a Covid-19 megjelenését követően szükség is volt a túlórákra, ugyanis csak így volt rá esély, hogy az AstraZeneca cég nevével azonosított vakcina sorozatgyártása megkezdődhessen.

Gilbertnek és kollégáinak néhány hétre volt szüksége, hogy olyan védőoltást hozzanak létre, amely laboratóriumi körülmények között már alkalmas a Covid-19 leküzdésére. 2020. április elején indulhatott el az első adag vakcina gyártása, ekkor azonban még javában zajlott a tesztelés.

„A kezdetektől fogva a vírus elleni versenyként tekintettünk a kutatásra, nem pedig más vakcinák elleni küzdelemként – mondta egy idei interjújában a professzor. – Mi egy egyetemen dolgozunk, nem akarunk ebből pénzt keresni.”

Ez egy erős mondat, azonban Gilbert iskolatársai, egyetemi barátai és kollégái szerint a professzor a reflektorfényt kerülő, csendes, de határozott és nagyon kitartó ember, aki a végsőkig képes elmenni, ha valamilyen célt el akar érni.

„Néha azt gondolom róla, hogy nagyon félénk és visszahúzódó – mondta róla egy PhD-hallgatója. – A Jenner Institute-ban viszont több kollégám is kicsit tartott tőle. Szerintem, ha jobban megismernék, tudhatnák, hogy ez alaptalan félelem.”

Sarah Gilbert: ő az angolok Karikó Katalinja

Sarah Gilbert (Fotó: John Cairns/University of Oxford)

Ami azonban a céltudatosságot illeti, ahhoz kétség sem férhet, már csak azért sem, mert Gilbert professzor nem akárkiket vont be az AstraZeneca vakcina fejlesztésébe, mint saját, felnőttkorú gyerekeit.

Sarah Gilbertnek ugyanis több mint húsz évvel ezelőtt hármas ikrei születtek: Caitlin, Susannah és Freddie, akik ma mindhárman biokémia szakos hallgatók. A két lány Oxfordba jár, Freddie pedig a University of Bath hallgatójaként ismerkedik a tudományággal.

Az AstraZeneca vakcina első tesztjei során közel 9000 önkéntes kapott két teljes dózist a készítményből. Ekkor kiderült, hogy csak 62 százalékos a hatékonysága, azonban az oxfordiak rájöttek, hogy ha az első oltás során csak fél adagot, majd a második során teljes adagot fecskendeznek be a vakcinából, a hatékonyság 90 százalékra nő. Ebben a felismerésben pedig fontos szerep jutott a Gilbert-gyerekeknek is, akik húszas éveikben járó fiatalként tökéletesen megfeleltek az önkéntesek felé támasztott elvárásoknak.

Gilbert még tavaly júliusban, a Bloombergnek nyilatkozva adott választ a kérdésre, amely valószínűleg mindenkit foglalkoztatott: ahogy fogalmazott, egyáltalán nem aggódott amiatt, hogy a gyerekein is tesztelik az új vakcinát.

„Az igazat megvallva, nem is nagyon beszéltünk erről, mert akkortájt nem igazán voltam otthon – idézte fel a tavalyi év eseményeit. – Viszont tisztában voltunk a lehetséges mellékhatásokkal és a megfelelő dózissal is, mert annyiszor csináltunk már hasonlót korábban.”

A projekt végül 2020. november 17-én érte el a célját, ekkor derült ki ugyanis, hogy az AstraZeneca vakcina hatásos a koronavírus ellen (akkor még a 70 százalékos hatékonyságot emlegették, azóta azonban tudjuk, hogy a megfelelő protokollal ez az arány a 90 százalékot is elérheti).

A vakcina alkalmazását több európai országban átmenetileg felfüggesztették, miután kiderült, hogy szélsőségesen ritka esetekben (0,0002 százaléknál alacsonyabb előfordulási arány) vérrögképződés lehet a mellékhatása. Összehasonlításként: ennek a rizikónak a hétszerese a hormonális fogamzásgátlók esetén a vérrögképződés kockázata.

„A magam részéről 100 százalékban megbízom abban a nőben, aki beoltotta a vakcinával a saját gyerekeit” – írta Twitter-oldalán Merve Emre, Gilbert egyik oxfordi professzor kollégája.

Mi pedig itt az nlc-nél ugyanerre biztatunk mindenkit: azaz, éljen az oltás lehetőségével, akár AstraZeneca vakcinával, akár valamelyik másik készítménnyel.

További cikkeink a koronavírus-járvány témakörében:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése