Láz és lázcsillapítók

A lázat a múltban veszélyes tünetnek tartották mind a betegek, mind az orvostudomány. Az elmúlt évtizedek kutatásai bizonyították a láz egyértelműen hasznos szerepét a fertőzéssel szembeni harcban.

Tény: 38 Celsius-fok vagy annál magasabb testhőmérséklet már lázas állapot

A normál testhőmérséklet egyéni tényezőktől, az életkortól, sőt, a napszaktól is függ: reggel a legalacsonyabb, aztán fokozatosan emelkedik, a legmagasabb értéket délután négy és hat között éri el, onnantól pedig újra csökkenni kezd. Lázról 38 Celsius-fok vagy annál magasabb testhőmérséklet (végbélben mérve 38,5 fok vagy annál magasabb testhőmérséklet) esetén beszélünk.

Fotó: Getty Images/Faba-Photograhpy

Tévhit: a lázcsillapító mindenre megoldás

A lázcsillapító gyógyszerek nem gyógyítják meg magát a lázat kiváltó betegséget és lázgörcs kivédésére sem alkalmazhatók. A lázcsillapító gyógyszerek lázcsillapításra és a beteg komfortérzetének javítására szolgálnak. Az antibiotikum nem lázcsillapító, annak adása csak orvosi utasításra kezdhető meg.

Tény: jó jel, ha lázasak vagyunk, mert:

Ha testhőmérsékletünk magasabb, a kórokozók nagy többsége rosszabbul szaporodik, ugyanakkor szervezetünk védekező (immun-) rendszere hatékonyabban küzd ellenük.

Tévhit: a lázat azonnal csillapítani kell!

A láz egy természetes és szükséges védelmi mechanizmus, ebből adódóan nem káros és általában nem is veszélyes. Az elmúlt években éppen ezért a csillapításáról alkotott orvosi szakvélemény is megváltozott: így a lázat nem kell csillapítani, csak abban az esetben, amennyiben a beteg közérzete rossz, vagy a láz a szervezet számára megterhelő.

Tény: van az a pont, amikor orvoshoz kell fordulni

A lázat többnyire otthon is el lehet látni, azonban bizonyos tünetek esetén javasolt azonnal orvoshoz fordulni: ha a lázas beteg állapota romlik és hányni kezd, vagy gyakori hasmenése van – különösen csecsemő, kisgyermek esetében. A láz mellett jelentkező, pontszerű, sötét, lilás, nyomásra el nem halványuló kiütés, a három napnál tovább tartó láz, illetve a több lázmentes nap után visszatérő magas láz ugyancsak gyors orvosi beavatkozást igényel.

Tévhit: hideg vizet a betegre!

Még véletlenül se sokkoljuk magunkat, vagy a környezetünkben lévő lázas embert hideg vízzel. A hűtőfürdő és a hideg vizes priznic akkor használ, ha helyesen alkalmazzuk és csakis akkor, ha az a beteg közérzetét javítja. A hűtőfürdőnél kellemes meleg vízbe kell a lázas betegnek ülni, és csak fokozatosan hűteni maximum 30-31 fokra. A hűtőborogatáskor (priznic) egy langyos vizes lepedőbe kell nyaktól lefelé a teljes testet becsavarni, efölé pedig egy száraz réteget tenni.

Tévhit: többféle lázcsillapító jobban hat!

Lázcsillapításra különböző hatóanyagú gyógyszerek közül lehet választani. Leginkább a beteg preferenciái döntenek egyik vagy másik hatóanyag mellett. Annyi bizonyos, hogy egyidejűleg többféle hatóanyagot kockázatos, hiszen a mellékhatások és szervezet terhelése is megváltozhat.