Hallottál már a Bajkál-zen nevű természeti jelenségről?

Átsétált a világ legmélyebb, befagyott taván – videó

A Bajkál-tó már önmagában különleges helyszín, lévén ez a világ legmélyebb tava, egyben a Föld legnagyobb térfogatú édesvize. A tó élővilága is egészen egyedülálló, most azonban egy ritkán látható dologtól őrül meg az internet népe.

A Bajkál-zen néven emlegetett természeti jelenség lényege, hogy viszonylag nagy kövek látszólag lebegnek a befagyott tó felszíne felett. Közelebbről megnézve is érdekes, ahogy az akár súlyosabb kődarabok egyetlen, vékonyka jégcsaphoz hasonló “lábon” állnak. Több kutató is tanulmányozta már a Bajkál-zen jelenség kialakulásának körülményeit, egyelőre azonban – az Oddity Central információi szerint – nincs pontos magyarázata a dolognak.

A Bajkál-zenről készült első fotók nagyjából négy éve jelentek meg az interneten, akkor azonban még sokan nem vették komolyan a képeket, mert azt gondolták, digitális manipulációról van csak szó. Azóta azonban kiderült, hogy nagyon is valósak a képek, amelyek elkészítésére kizárólag télen, megfelelő időjárási körülmények között van lehetőség.

A Bajkál-zen rejtélye annyira felkeltette a kutatók és fizikusok érdeklődését, hogy 2018-ban egy ukrán csapat megpróbálta megfejteni a jelenség lényegét az azévi IPT Nemzetközi Fizikaversenyen.
A jelenlegi ismereteink szerint a Bajkál-zen akkor alakul ki, ha lapos kövek fagynak bele a tó felszínén a jégbe. Ha a Nap sugarai felmelegítik a köveket, az alattuk lévő jég olvadásnak indul. Ez azonban még csak az egyik része a dolognak, ugyanis, ha csupán ennyi történne, akkor nem maradna meg az aprócska “jégláb”, amely kiemeli a tó felszínéből a köveket. Ehhez a megfelelő széljárásra is szükség van, amely visszahűti a kő alatt a jeget. Vagyis, a napsütésnek és a szélnek egyszerre kell jelen Lennie, ahhoz, hogy a Bajkál-zen kialakulhasson.

A Bajkál-tóban található a Föld édesvíz-készletének ötöde (Fotó: Getty Images)

Felmerülhet még a kérdés, hogy hogyan kerülnek a lapos kövek a Bajkál-tó jegére. Erre a kérdésre egy Elena Vtorushina nevű orosz fotós adta meg a választ, aki megfigyelte, hogy a köveket a szél fújta be a már jéggé fagyott tóra, ezután indulhat meg a különleges körülmények között az olvadás.

Egyes kutatók arra is gyanakszanak, hogy a Bajkál-tó vizének összetétele is hozzájárulhat a zenkövek kialakulásához, ugyanis más tavakon egyelőre nem sikerült hasonló jelenséget észlelni.

További híreink:

• Szuper ajándékot hagyott a tízéves kisfiú a parkban, a kutyáknak
• Jégtáblán szörfözve csorgott le a folyón ez a férfi – videó
• Kinyomtattak egy családi házat New Yorkban, két nap alatt húzták fel a falait 3D-s nyomtatóval