Ázsiai gyökerek
Az eredeti ketchup teljesen paradicsommentes volt. Hihetetlen, de az általunk ma ismert piros, ragacsos szósz „őse” Dél-Kínából származik és egy erjesztett halszósz volt, ami halbelsőségékből és szójababokból készült. Az első dokumentumok, melyekben megemlítik ezt a különös élelmiszert, időszámításunk előtt 300-ból származnak és a szósz az ottani dialektusban kôe-chiap, vagy kê-chiap néven szerepel a szövegekben.
A szószt többek közt azért kedvelték, mert hosszú ideig elállt, így ideális volt arra, hogy tengeri utakra is vigyenek belőle. Az 1700-as évekre a brit kereskedők körében is népszerűvé vált és rajtuk keresztül jutott el a világ több pontjára, többek közt a mai Egyesült Államok területére is. Sokfelé azonban nem állt rendelkezésre szójabab, így elkezdődött az eredeti recept sokszor gyökeres „átdolgozása”.
Az egyik ilyen alternatív ketchup elkészítéséhez az 1700-as évekből származó recept szerint 100 kagyló, három pint fehérbor, citromhéj, szerecsendió és szegfűszeg kellett, míg egy másik, az úgynevezett walesi herceg ketchup esetén a fő összetevők közt bodza és szardella szerepel.
Szója helyett paradicsom
Az első olyan recept, amiben megjelent már a paradicsom 1812-ben született meg és elvileg egy James Mease nevű philadelphiai tudós nevéhez fűződik. Az összetevők közt azonban hiába keresnénk a paradicsom szót, ugyanis a növényt akkoriban még poma amorisként , vagyis a szerelem almájaként ismerték.
A ketchup világszerte népszerű, de sehol sem annyira, mint az Egyesült Államokban, ahol a piacvezető ezen a téren a Heinz. A cég 1879-ben készítette el saját paradicsom, ecet, barna cukor, só és különböző fűszereket tartalmazó receptjét, de negyven évvel a Heinz előtt egy Jones Yerkes nevű farmer már széles körben árusította a saját készítésű ketchupját. 1868-ban gyárat hozott létre a New Jersey-beli Moorestownban, amely 113 ezer liter ketchupot állított elő egy év alatt. 1896-ban a New York Tribune már arról írt. hogy a ketchup az Egyesült Államok első számú ételízesítője, mely immáron minden amerikai asztalon megtalálható.
Az olaszokat nem nyűgözte le
Miközben a ketchup az angolszász világban egyre népszerűbb lett, az olaszok körében nem aratott sikert. Az Academia Barilla nevű szervezet, melynek célja az olasz étkezési kultúra fejlesztése és népszerűsítése, egyenesen a „főzés bűnének” titulálta a piros szószt.
Az interneten számos fórumon folyik vita a ketchup előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban, és bár ritkán találkozni az Academia Barilláéhoz hasonlóan sarkos véleményekkel, általánosságban el lehet mondani, hogy az olaszok valóban a kritikusak a ketchuppal kapcsolatban. Szerintük probléma például, hogy a piros, ragacsos szósz mindennek elnyomja az ízét. Viszont, ami még ennél is jobban bosszantja őket, hogy a világ jelentős része azt hiszi, a ketchup éppen az olasz konyha szerves része, holott az olasz paradicsomos szószoktól valóban egy világ választja el.
Ilyen lenne, ha a Marson készülne a ketchup
A ketchup-piacon nagyon nagy a verseny. A Heinz maga is rendszeresen próbálkozik új ízesítésekkel, nemrég pedig piacra dobta az úgynevezett Mars Editiont. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Marson növesztett paradicsomokból készült a szószuk. A cég a floridai Aldrin Space Institute kutatóival közösen, egy kétéves program keretében olyan körülményeket alakítottak ki a növényeknek, mint amilyenek a vörös bolygón is léteznek.
És, hogy ez miért jó? Mike Massimo, a NASA korábbi asztronautája szerint a ketchup az űrutazások során eddig is fontos ételízesítő volt. A Mars Edition kifejlesztése közben pedig rengeteg új tudásra tettek szert azzal kapcsolatban, hogyan lehet majd egyszer a vörös bolygón is élelmet előállítani.