Az esős idő hatása a hangulatunkra

Nyáron hihetetlen aszály pusztított Magyarországon, nehéz volt nézni, hogyan tűnik el a víz a kisebb-nagyobb tavakból, hogyan szenvednek a növények a szárazságban, és nyilván mi, emberek is éheztük a felfrissülést. A nyár azóta őszbe fordult, mégpedig egy kissé túlzott vehemenciával, az egyik szeptemberi napon 5,9 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet csúcsértéke az országban, mint az ilyenkor szokásos, de van település, ahol 11 fokkal mértek hidegebbet, és igazi esős, borongós őszi idő lett, ami – nem feltétlenül reprezentatív felmérésünk szerint – sokakat megvisel, sőt, talán olyanok is vannak, akik még azokat a nyári napokat is visszasírják, amikor még a hőség miatt panaszkodtak.

Here comes the rain again

Sokan esős időben rosszkedvűnek, letargikusnak, motiválatlannak, fáradtnak, álmosnak érzik magukat, míg ha süt a nap, akkor – elvileg – vidámabbak, tettre készebbek vagyunk, legalábbis ez a közvélekedés. Az időjárás valós vagy éppen vélt hatásai mögött számos tényező áll, nemcsak biológiai okokra vezethető vissza az, hogy adott napon, adott évszakban hogyan érezzük magunkat, ennél egy összetettebb kérdésről van szó.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy szeretünk mindenre magyarázatot találni, arra is, hogy éppen mit érzünk, és néha rossz útra tévedünk, amikor megpróbáljuk megfejteni, mi is történik, például tévesen a kinti időre fogjuk azt, hogy miért érezzük magunkat éppen rosszul a bőrünkben vagy éppen miért vagyunk kirobbanó formában. 

Ha az időjárásról van szó, akkor sokat számíthat az, hogy adott időjárási jelenséghez milyen asszociációk kapcsolódnak, legyen szó akár szélesebb körű képzettársításokról, illetve, hogy milyen személyes élményeink, tapasztalataink vannak.

Egy 2020-as kutatás szerint az őslakos közösségekben élő emberek egy része szorongással reagált az esőre, miután a múltban árvíz miatt elvesztették otthonukat. Itt fontos megjegyezni, hogy a szélsőséges időjárás, legyen szó szokatlanul nagy mennyiségű csapadékról, szokatlanul hideg vagy éppen forró időjárásról, mindenképpen rossz közérzethez vezet, ahogyan korábban írtunk róla, többek között a kánikula is rossz hatással lehet a mentális egészségünkre. 

Ami az esős időt, vagy éppen az őszi és téli időszak alatt érzett rosszabb hangulatot, fáradtságot illeti, sokan ezt azzal magyarázzák, hogy amikor kevesebb természetes fényhez jutunk, akkor csökken a szervezetünkben a szerotonin nevű hormonszintje, ami ugye egy olyan neurotranszmitter, ami komoly szerepet játszik a hangulatszabályozásban, mindeközben viszont a szerotoninból szintetizálódó, az alvási ciklust irányító melatonin szintje nő.

Fotó: Getty Images

Ezek a hormonváltozások egyébként magyarázatot adnak arra is, hogy miért kívánjuk ilyenkor a szénhidrátokban gazdag ételeket, de a szakemberek azt tanácsolják, bármennyire is erős a sóvárgás, próbáljunk mértékletesek maradni, mert azzal csak ronthatunk a helyzeten. 

Itt fontos megjegyezni, hogy a nyár végével, az ősz beköszöntével jelentkező lehangoltság nem egyenlő a szezonális affektív zavarral vagy szezonális depresszióval. Míg utóbbi mentális probléma, előbbi alapvetően egy természetes folyamat: a legtöbb faj esetében az aktivitás csökkenni kezd az ősz beköszöntével, a táplálék és a napfény fogyatkozásával. És azt is fontos megjegyezni, hogy a szezonális depresszió kezdete általában a késő ősz vagy a kora tél, és csak a naposabb tavaszi-nyári időszak kezdetével enyhül, de előfordulhat, hogy a depresszió tavasz vagy nyár elején uralkodik el valakin. Tehát a két dolog nem ugyanaz.

Az idők során egyébként rengeteg kutatás készült azzal kapcsolatban, hogy az időjárás milyen hatással van ránk.

Érdekes felvetés merült fel például egy 1997-es tanulmányban, a kutatók szerint a gyerekek viselkedése előre jelzi a közelgő viharokat, és amikor a légnyomás csökken, többet rosszalkodnak. Az egyik elmélet, hogy ennek az oka, hogy a légkörben pozitív ionok többek között fokozzák az ingerlékenységet.

Persze az esős időnek nemcsak negatív következményei vannak, több tanulmány szerint ekkor alacsonyabb a bűncselekmények száma, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy kevesebben mozdulnak ki. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint borús időben jobban tudunk koncentrálni, jobban működik a memóriánk, és ez a szakértők szerint arra vezethető vissza, hogy kevesebb dolog van, ami elterelné a figyelmünket, például nem vágyunk ki a szabadba, nem kell azon merengenünk, hogy mi mindent csinálnánk munka vagy tanulás helyett.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a napsütés vagy az eső milyen hatással van a kreativitásra, egyesek szerint az előbbi kedvez neki, mások szerint viszont inkább az utóbbi. A magát pszichometeorológusként definiáló Trevor Harley úgy véli, nem szabad általánosítani, nem vagyunk egyformák, ha például valaki imádja a napsütést, a nyárias meleget, arra a (túlzottan is) jó idő másként hat, mint aki irtózik az ilyen időjárástól.

Only happy when it rains

Bizony, vannak, akik kifejezetten szeretik, ha esik az eső, ha kint vihar tombol, és bizony a szorongással küzdők között is sokan vannak, akik cseppet sem bánják, ha kicsit borúsabb az idő. Van, ahol csak pluviofilnek hívják őket, a pluvium latinul esőt jelent, a philos pedig görögül szeretetet. 

Szakértők szerint annak, hogy valaki kedveli az esőt, egyik oka a rózsaszín zaj, ami a fehér zajhoz hasonlóan megnyugtatóan hat az agyra, és olyan, természetben előforduló hangokat sorolhatunk ide, mint az eső vagy a szél hangja, a levelek susogása, a tenger morajlása, esetleg a szívverés hangja. Ezért is lehet álmosító hatása az esőnek, és mint tudjuk, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen a testi és lelki jólét szempontjából.

A nyaraló celebek, strandolók Insta-posztjai simán becsavarhatnak egy jó kis depresszióba

De vannak más okok is, ami miatt sokan ilyenkor érzik magukat elemükben.

A másik magyarázat az lehet, hogy azok, akik lelki problémákkal küzdenek vagy nehéz időszakon mennek keresztül, sokkal önazonosabbnak érzik a esős, szürke időt, míg egy gyönyörű, tökéletes napon még inkább kívülállónak és magányosnak érezhetik magukat.

És vannak, akik szerint a szélvihar, a zivatar megmutatja, hogy sokkal nagyobb erők is munkálkodnak a világban, és ez segít más szemszögből viszonyulni saját magunkhoz, a gondolatainkhoz, gondjainkhoz. Arról nem is beszélve, hogy eső nélkül nincs élet, és főleg a tavaszi eső a megújulást, a növekedés ígéretét hordozza magában. 

És hol máshol, mint Nagy-Britanniában készült néhány évvel ezelőtt egy olyan kutatás, ami igazolta, hogy nem feltétlenül kell, hogy rosszkedvünk legyen attól, ha szürke az égbolt, ha reggel arra ébredünk, hogy ködbe borul a külvilág, ha az esernyő nélkül nem szabad elindulni. Franz Buscha, a Westminsteri Egyetem munkatársa a brit meteorológiai hivatal napi időjárási adatait és az emberek jólétére vonatkozó kutatások eredményeit vetette össze 1991 és 2008 között, és arra jutott, hogy nem a napsütéstől leszünk boldogabbak.

Tegyük hozzá, saját bevallás szerint őt is meglepte a végeredmény. Amit fontosnak tartott kiemelni, érdemes különbséget tenni a napi időjárás és az évszakok között. Szerinte előbbinek nincs igazán hatása a hangulatunkra, a szezonális affektív zavar azonban igenis létezik. „Ha logikusan végiggondoljuk, nem is annyira meglepő ez. Az eső, a szél, a napsütés a mindennapjaink része, megszokott dolgok, amikhez alkalmazkodtunk, így a napi változások nem befolyásolnak minket, a szezonális változások igen” – idézi a Guardian Buschát.

Singing in the rain

Ha nem tartozunk a pluviofilok táborába, akkor tehetünk azért, hogy az esős idő ne nyomja rá a bélyegét a hangulatunkra. Lehet, hogy kicsit jobban fel kell készülni rá, de azért nyugodtan mozduljunk ki, persze nem kell feltétlenül teljesítménytúrában gondolkodni, egy rövidebb séta a friss levegőn is sokat tud segíteni, arról nem is beszélve – ezt a koronavírus miatti lezárások alatt sokan ki is próbálták – a négy fal között sem kell lemondani a testmozgásról, megannyi módja van annak, hogy egy kicsit átmozgassuk, lefárasszuk magunkat, és ne feledkezzünk meg az edzőtermekről sem, ha az otthoni tornát nem érezzünk annyira a sajátunknak.

Illetve lemehetünk uszodába vagy szaunába is, ha szeretnénk egy kicsit a nyári, vízpart mellett töltött napok hangulatát idézni. És ha már a nyári napok hangulatánál tartunk, lehet, hogy a fesztiválszezon véget ért, hogy már nem is esik olyan jól az éttermek, bárok, kocsmák teraszán, a kerthelyiségben iszogatni a barátokkal, de ne mondjuk le a társasági programokról, sőt, ugyanis évszaktól függetlenül az ember társas lény, és csak azért, mert rossz az idő, még nem kell magunkat elszigetelni a külvilágtól.

Fotó: Peter Macdiarmid/Getty Images

Ami pedig szintén nagyon sokat segíthet abban, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, hogy valamivel kerekebbnek érezzük a világot, az az, ha segítünk másokon, még akkor is, ha egyes kutatások szerint inkább akkor vagyunk kedvesebbek és empatikusabbak, ha éppen jó az idő, megéri egy kis plusz energiát fektetni abba, hogy együttérzőbbek legyünk. Nehéz idők jönnek, emiatt sajnos valószínűleg nő azoknak a száma, akiknek jól jön majd az anyagi vagy személyes segítség, erről semmiképpen ne feledkezzünk meg.

Természetesen nem feltétlenül kell elhagyni az otthonunkat ahhoz, nem kell mindig aktívnak lennünk, hogy átsegítsük magunkat azon az időszakon, amíg meg nem szokjuk, hogy itt az ősz és jön a tél. Ahogyan már korábban írtuk, az eső segít kikapcsolni az agyat, megnyugtatni a szellemet, így az őszies időjárás mellett kicsit mi is lecsendesedhetünk, lehet, hogy könnyebben fog menni a relaxálás, a meditáció és az alvás. Arra azért nyilván figyelni kell, hogy az utóbbit ne vigyük túlzásba, hiszen a túlalvásnak is megvannak a maga hátrányai.

Ami a lecsendesedést illeti, a rövidebb nappalok, a szürke borús idő egyébként is arra készteti az embert, hogy egy kicsit jobban elmerüljön a belső világában, számot vessen, ami persze fokozhatja a rosszkedvet, szorongást, de ennek nem kell feltétlenül így lennie. Szakértők szerint semmiképpen ne ostorozzuk magunkat a negatív érzéseink miatt, magunkkal szemben is legyünk együttérzők, és az önismeret, a reflektálás az elmúlt időszakra még segíthet is abban, hogy megerősödjünk, hogy jó irányba változtassunk az életünkön.

– idézi George Santayanát John Sharp, a Harvard Egyetem neuropszichiátriával foglalkozó munkatársa. Szerinte az, hogy hagyjuk, hogy az időjárás, az évszakok változása ilyen hatással legyen ránk, az többek között annak is köszönhető, hogy a fejlettebb országokban már nem nagyon függünk annyira a külső tényezőktől, és sokan abba a hitbe ringatják magukat, hogy legyőztük a természetet, miközben továbbra is ugyanolyan fontos, hogy együtt éljünk, együtt lélegezzünk vele, tudjuk, hogy a változások mivel járnak ránk és a környezetünkre nézve, és ha sikerült az adott évszakhoz alkalmazkodnunk, annak megfelelően élni az életünket, akkor olyan nagy baj nem lehet. 

Az őszre való ráhangolódásban – legyen ez bármennyire klisészerű is – az is segíthet, ha az évszaknak megfelelő ételeket és italokat kezdünk el fogyasztani, amik felmelegítik a testet és a lelket is, megannyi finom, forró ital van, amit otthon is elkészíthetünk, nyakunkon a sütőtökszezon. Illetve – főleg ha nem merjük túlzottan feltekerni a fűtést – akkor azzal próbáljunk meg otthonosabb hangulatot teremteni, javítani a hőérzetünket, ha gyertyát, mécsest gyújtunk vagy illóolajat égetünk (szigorúan komoly odafigyeléssel). Bizony, a hőérzetünket ugyanis nemcsak a hőmérséklet befolyásolja, hanem más tényezők is, a levegő páratartalmától kezdve azon át, hogy milyen színekkel, anyagokkal vesszük körbe magunkat  egészen addig, hogy milyen fényforrásaink vannak. 

És persze a szívet, lelket és testet melengető ételek fogyasztása mellett arra is oda kell figyelni, hogy a testi és lelki egészség szempontjából is megfelelően táplálkozzunk, az őszi és téli időszakban például a megfelelő D-vitamin-bevitelre fektessünk hangsúlyt. A Semmelweis Egyetem egy korábbi kutatása szerint a tél végére a magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved. És amennyiben tartósan alacsony a D-vitamin-bevitel, felnőttek esetén csontritkulás, izomfájdalom, ízületi gyulladás, szívbetegség alakulhat ki, valamint az agy fejlődését és normál működését is veszélyezteti, hiánybetegségként jelentkezik, ami például kedvtelenségben, álmatlanságban és idegességben nyilvánulhat meg.