NLC. Mesék a piacról

Mesék a piacról: Szezonális történetek zöldségeinkről és gyümölcseinkről

Új sorozat indul az nlc-n, melyben Dóra Melinda Tünde – aki évekkel ezelőtt újságíróból lett magas minőségű zöldségek előállítására szakosodott kertész – ismertet meg titeket a zöldségek és gyümölcsök titkaival.

Amikor elkezdtem kertészkedni, idestova tíz éve, rendes városi lányként megdöbbentem. A már nyárinak tűnő paradicsom megjelent a boltokban májusban, amikor nekem még épp csak begyökeresedtek a palántáim. Áprilisban, de legkésőbb májusban jött a hazai eper, pedig nekem júniusig meg se nyekkentek a bokraim. Jó ideig azt hittem, az én kezdő technikáimmal van a baj. De aztán építettem fóliasátrat, használtam a föld melegítésére geotextíliát, és bizony akkor se lett paradicsom június előtt. 

Az újságírás helyett egyre inkább a kertészkedés felé forduló évek alatt szépen megértettem: az, ami bekerül a boltokba, nagyon messze eltávolodott attól, amit dédanyám vagy én megtapasztalunk a kertben vagy a konyhában. 

Lehet vitatkozni arról, hogy a gyorséttermi hamburger tényleg élelmiszer, vagy csak annak tűnik, és valójában a vegyipar terméke. Vagy hogy mit keresnek hétköznapinak tűnő élelmiszerek címkéin különböző vegyszerek. Vagy hogy gyógyszer-e a homeopátiás szer, ha a patikában árulják. De az az igazság, hogy az alapanyagokhoz még csak nem is kapunk címkét, amit átböngészhetnénk, pedig sokszor nagyon kellene. Jobban értenénk, mit is eszünk. 

A szezonalitás, a származási hely, a minőség nem csak azért fontos, mert most divat erről beszélni. Hanem azért, mert a zöldség vagy a gyümölcs szezonjában, helyből, jól elkészítve egy élmény. Szezonján kívül viszont kínos kötelesség és általában rettentő költséges a környezetünkre vagy az egészségünkre nézvést. S nem csak a szezonalitásról van szó, hanem arról is, hogy egészen másképp, máshol áll elő sokszor az élelmiszerünk, mint gondolnánk. 

Vásárlási stressz

Nincs könnyű dolgunk. Sok szempont vetélkedik a választásnál. Mekkora a klímavédelmi lábnyoma egy adott élelmiszernek? És az ökológiai? Milyen vegyszerek lehetnek benne? Érdemes drágább biót venni, vagy megbízható a hagyományos? Magyar vagy import? Kistermelői vagy ipari? Mi az egészséges, mi az egészségtelen? Mi a jobb választás a tél közepén: a mirelit zöldborsó vagy a dél-afrikai friss cukorborsó? A leveles nagy spenót vagy a bébispenót? Piac, hipermarket, konzerv?

Fotó: Kertaland

Hogyan válasszunk, ha etikusan, egészségesen, ökológiai és klímavédelmi szempontokra érzékenyen IS szeretnénk vásárolni? Mi honnan jön a magyar boltokba? Mit érdemes megtermeszteni otthon, ha van pár cserepem az ablakban, egy pár négyzetméteres veteményesem vagy egy önellátásra alkalmas családi minigazdaságom? Mik azok a dolgok az élelmiszer-gazdaságban, amiket nem tudom, hogy nem tudok, de ha tudnám, hogy nem tudom, tudni akarnám?

Egyszóval az alma és a körte nehezen összehasonlítható – de kis segítséggel nem lehetetlen. Fontos, hogy tudjuk, mit eszünk, miért esszük, hogyan fogyasszuk, mert az élelmiszer komoly dolog: nagy örömök és nagy kockázatok forrása. 

Már nem tudunk eleget

A magyar lakosság a statisztikai adatok szerint évről évre növeli zöldség- és gyümölcsfogyasztását, ami jól mutatja, hogy az emberek igyekeznek minőségi táplálkozást biztosítani maguknak és családjuknak. De az, hogy sok családnak már két-három generáció óta nem volt semmi köze a földhöz, azt is jelenti, hogy sokan az ipari élelmiszer-termelés és -gyártás emlőin nevelkedünk, se termelni, se főzni, se jó minőséget vásárolni nem tudunk, mert nem is tudjuk, hogyan néz ki, és mikor, hol kell keresni. 

Ezen szeretnék ezzel a sorozattal változtatni, elsősorban az örömteli élményeket keresve az egészségesen és etikusan fogyasztani szándékozók számára, a kertészkedés során és újságíróként szerzett ismeretek segítségével. Másodsorban pedig bemutatnám azt is, milyen élelmiszerekben mikor milyen kockázatokkal kell számolnunk vevőként.

Fotó: Kertaland

Vegyesen, méricskélés nélkül

Nem az egyes zöldségekben vagy gyümölcsökben található tápanyagokról kaphattok majd listát tőlem. Mindenki tudja, hogy a vegyes, rostgazdag táplálkozás a jó, sok növényi fehérjeforrással és viszonylag kevés állatival (ha egyáltalán). Bár ennek a részleteiről sok vita zajlik a dietetikai lapok hasábjain, kerülném az egyes növények sztárolását más növényekkel szemben. Egyél sok zöldséget és gyümölcsöt, napi legalább egy kilót, semmiből sem túlzó mennyiséget hosszú időn át. Egyél akkor sokat belőle, amikor szezonja van, aztán engedd el, és tanulj meg vágyakozni és/vagy házilag tartósítani. Semmi értelme decemberben enni ízetlen, több ezer kilométerről érkezett görögdinnyét vagy repülővel szállított argentin spárgát, miközben esetleg épp szezonjában nem lesz kedved, amikor édes, ress a dinnye, és érintésre roppan a friss spárga. 

Hogy miben sok a cink, a vas, a C-vitamin, a folsav vagy az egyéb tápanyag, az legyen a dietetikusok kutatási anyaga. Nekünk, fogyasztóként nem ezt kell figyelni, hanem azt, mi lesz éppen olcsó, finom, helyi és viszonylag vegyszermentes. Nekünk az a nagy lépés, ha legalább jól be tudunk vásárolni a piacon. Esetleg rendszeresen főzünk magunkra. Ne adj’ isten meg is termeljük az igényeink egy részét, vagy nagyjából önellátóvá válunk, mint mondjuk például az én családom.

Szóval a zöldségek tápanyagtartalmáról keveset fogok beszélni, mert könnyen meg lehet nézni például a Myfooddata.com-on és mert lényegtelen. Ha vegyesen táplálkozol és elegendő mennyiségű és minőségű zöldséget, gyümölcsöt eszel, nincs szükséged multivitamin-tablettára, legfeljebb télen, ez a lényeg. 

Fotó: Kertaland

A sorozatról

Az év során hetente egy, éppen szezonális zöldség vagy gyümölcs kapcsán mesélek arról, milyen is 2020-ban Magyarországon – és kicsit a világon – az élelmiszer, amit elfogyasztunk, sok adattal, meglepő termelési titkokkal, érdekességekkel. És persze jó csipet újságírói kétkedéssel. 

Legelőször a lencséről lesz szó, ami tényleg mindenféle bőségnek a forrása – csak épp van ennek egy rejtett ára. A soron következő sárgarépa története sokkal egyenesebb ügy lesz. Sor kerül majd a csicsókától a krumplin át a déligyümölcsökig mindenféle zöldségre és gyümölcsre, amelyeket hónapok szerint alább gyűjtünk majd csokorba.

Szakértő vásárlást, jó főzést és sok asztali örömet kívánok!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése