Tudatos divatfogyasztók

Öko vagy természetes? A magyarázat kedvéért kezdjük egy kis anyagismerettel! Alapjában véve kétféle szálasanyagot különböztetnek meg: természeteset és mesterségeset. Talán magyarázni sem kell, hogy a természetes szálasanyagok lehetnek növényi eredetűek (pamut, len, kender, rostok stb.), és származhatnak állatoktól (gyapjú, moher, hernyóselyem stb.). Ha viszont a kiválasztott ruhadarab címkéjén azt olvasod, hogy „100% tiszta pamut”, nem biztos, hogy a környezetvédelemért vállalt tetted miatt érzett büszke elégedettséggel kellene fizetned a kasszánál. A felirat ugyanis nem garancia arra, hogy a természetes alapanyagokat nem kezelték a környezetre ártalmas vegyszerekkel. Hiába ráncoljuk a szemöldökünket, ezek a kemikáliák elsősorban a mi kényelmünket biztosítják: az anyagok könnyen kezelhetőek lesznek, kevésbé koszolódnak, vagy nem gyűrődnek össze olyan látványosan, jóllehet egyre több embernél váltanak ki bőrirritációt vagy allergiát. És bár a gyártókat kötelezik arra, hogy a címkén feltüntessék az adott ruházati termék anyagának összetételét, a kedves vevő vajmi keveset tud az anyag előállítása során bevetett kémiai anyagokról.

C&A

H&M – férfipóló

Ha egy anyag „egészségügyileg kifogástalan”, akkor az nemcsak ökológiai gazdaságból származik, illetve természetes feldolgozáson esett át, hanem az előállítási feltételek (a munkakörülményektől a szállításig) megfelelnek ahhoz, hogy kiérdemelje a fent említett címet. Ez pedig nem egyszerű egy olyan világban, ahol a divat is a felgyorsult igényekhez igazodott. Ahhoz, hogy az alapanyagok piaca követni tudja a „eldobható” kollekciók iramát, azaz hogy körülbelül háromhetente új hacukák kerüljenek a polcokra-, az anyagok előállításának is fel kellett pörögnie. Németországban például a textilek 95 százaléka a harmadik világ országaiból származik. Miközben a „sokat kevés pénzért” mottó jegyében gyártott termékeket boldogan akasztjuk le a vállfáról, vajon hányunknak jut eszébe, hogy egy szegény kínai vagy bangladesi kislány megfeszített munkájának gyümölcsében hódítjuk meg a jövendőbelinket? Sokan közülük felcsipeszelik a szemhéjukat, hogy az le ne csukódjon a fáradtságtól. Ugye máris máshol érezzük annak az olcsó, de csini farmernak a szorítását?

Marks & Spencer

H&M szoknya

Akkor mi a megoldás? Vegyünk csak méregdrága holmikat? Sajnos ez sem garancia semmire. Korábban az olyan látható jegyek miatt adtunk ki több pénzt egy-egy ruhadarabért, mint a címkén szereplő név, a nemes anyagok vagy a rafinált szabásvonal. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy mi mindent kell még ezek mellett megfizetni. A minőség láthatatlan elemei közé tartozik a tényleges származási hely ismerete, az alapanyagok ökológiai feddhetetlensége, ugyanígy a szociálisan és környezetvédelmileg nem terhelő termelési körülmények, a becsületes kereskedelem; tehát a teljes folyamatnak a fenntarthatóság és átláthatóság jegyében kell hogy léteznie.

Jack & Jones

H&M

Aki tehát valóban felelősséget érez a jövő iránt, mondjon le a vérmes divatkövető szerepről! A legnagyobb erő annak a fogyasztónak a kezében összpontosul, aki bojkottálva az etikátlan termelést, tönkreteszi az ily módon vagyonosodó vállalatokat. Közben egyre több divatház rukkol elő organikus cuccokkal, elég, ha csak a sokak által kedvelt H&M, C&A, Marks & Spencer vagy a Zara üzleteibe kukkantunk be. És bár egy fecske nem csinál nyarat, azért már érezni a langyos tavaszi szellőt.