Katonai helikopter repül Budapest felett, a gellérthegyi Szabadság-szobor mögött pedig óriási robbanások füstfelhője gomolyog, míg feltűnik egy futurisztikus piros-fehér-szürke páncélba bújt alak, aki egy szót sem szól, csak teszi a dolgát. Egy új magyar sci-fi, a The Hun című szuperhősfilm előzeteséről van szó, amely tavaly december közepétől látható a YouTube-on.
„Mielőtt nagyapa meghalt, sokat mesélt nekünk a csillagokból érkező idegenekről, akik a Föld szívét akarják maguknak megszerezni” – szól a hangalámondás. „Azt mondta, hogy a megállításuk kulcsa egy különös könyvben rejtőzik. Ha meg akarjuk menteni a Földet, meg kell találnunk a könyvet, ami megidézi a hőst.”
Nagyjából ennyi derül ki az előzetesből, illetve még az, hogy a látványélményért Záhonyi Andor felel majd, akinek a nevét a filmszakmában főként vizuális effektek és digitális trükkök kapcsán ismerik Magyarországtól Hollywoodig. Dolgozott többek között olyan hazai sikerfilmeken, mint a Pesti balhé, A Viszkis, a Lajkó – Cigány az űrben, de olyan külföldi alkotásokon is, mint a Zac Efron és Matthew McConaughey nevével fémjelzett The Paperboy vagy a Colin Firth és Reese Witherspoon főszerepelésével forgatott Devil’s Knot.
A szuperhős kilétét pedig maga a Hun ruháját magára öltő „magyar Aquaman”, azaz Megyeri „Blaise” Balázs fedi fel, aki zenész-énekesként kezdte az előadóművészi pályafutását, később a DC-szupersztár Jason Momoa dublőre volt többször, tavaly pedig a Denis Villeneuve által rendezett Dűne című sci-fiben állhatott a kamerák elé. Balázzsal még tavalyi interjúnk során merült fel, hogy milyen jó lenne kissé jobban megismertetni a világgal a magyar történelem izgalmas pillanatait és érdekes figuráit, így most elsőként velünk beszélgetett az izgalmas projektről, amit ezúton is nagyon köszönünk. Balázzsal telefonon beszélgettünk a The Hun-ról.
Vágjunk is bele…
Úgy érted, csapjunk a hunok közé?
Valahogy úgy. Már tavaly, még a járvány megjelenése előtt leültünk beszélgetni, felvetetted, hogy ideje lenne egy rendes magyar szuperhős-filmet csinálni. Eljött az idő?
Úgy tűnik igen, különösen, hogy ebben az nlc-nek is fontos szerepe van. A The Hun rendezője és írója, Záhonyi Andor ugyanis olvasta a tavalyi interjút. Sokat beszélgettünk. Nagyon megörültem a közös munka lehetőségének, megtisztelve éreztem magam, hiszen én is minden sejtemben hun vagyok és szeretnék az maradni a jövőben is.
Izgalmasan hangzik, hol tart most a projekt?
Egyelőre még nagyon az elején járunk, arról nem is beszélve, mennyire rendkívül komoly, összetett folyamat, amibe most vágunk bele. Rengeteg álmatlan éjszakánk lesz, hiszen egy úttörő projektről van szó. Bár Jókai Mór 161 évvel ezelőtt megalkotta az első álarcos hős, Fatia Negra karakterét a Szegény gazdagok című művében, de mint mainstream hérosz, mégiscsak a Hun lenne Magyarország első igazságosztója. Sok mindenről nem beszélhetek, köt a titoktartás, de annyit elárulhatok, hogy már láttam izgalmas látványterveket, például a szuperhős leendő páncéljáról.
Megyeri „Blaise” Balázs (Fotó: Victor Sabo)
Ugorjunk akkor egy picit vissza az elejére, hogyan jutottatok el az előzetesig?
Minden azzal kezdődött, hogy Andorék megálmodtak egy karaktert. Egy karaktert, amiről úgy gondolták, méltóképp reprezentálná hazánkatt, a Marvel és DC Comics által megteremtett szuperhősök Univerzumában, ahol úgy gondoljuk, Magyarországnak is helye van. Négy éven keresztül finomította, csiszolta Andor és csapata a Hun minden részletét, mielőtt a plénum elé tárta volna. Filmes, filtechnikai és kreatív szakembereink nem egyszer vívták ki az egész világ az elismerését. Ha Hollywoodban megemlíted például Zsigmond Vilmos nevét, mindenki megemeli a kalapját. Ma is rengeteg ilyen kaliberű magyar zseniről tudunk, csak úgy látom ránk nagyon jellemző a kishitűség és az önbizalomhiány. Ez amolyan társadalmi önképzavar. Ha már az oroszok is 2017-ben piacra dobták a saját szuperhős alakulatukat, a Guardianst akkor mi mért ne tegyük?
A Hun testesíti meg a magyar szuperhőst?
Igen. Egy hérosz, hős jellemét, történetét, útját, külsejét a kultúrák gyakorta saját képükre formálják. A Hun karaktere a magyar folklórból, mese és mondavilágból és persze a történetiségünkből merít. Mindezt pedig egy nagyon izgalmas sci-fi és fantasy világba helyezik el az alkotók. Ha megnézed a figurát, minden részletében szimbolikus: a taréj a fején, az agancsot formáló szemek, vagy a mellkasán lévő H-betű, amely a hun harcosok fegyvereit rejtik. Ez a mi történetünk, a magyarok őseinek története napjaink vizuális igényeinek látványpáncéljába öltöztetve. Ez szolgál a Hun alapjául.
Az előzetes megjelenése óta szinte naponta beszélünk Andorral a jövőbeli lépésekről, tervekről. Borzasztóan aprólékos és időigényes folyamat. De Alexander Dumas-val egyetértve, a türelem az egyik legfontosabb emberi erény, minden bölcsesség alapja, ebben a szakmában pedig különösen meg kell tanulni gyakorolni. Egy ilyen karakter – és a hozzá kapcsolódó üzleti franchise – megteremtése rengeteg munkát igényel, minden apró részlet kidolgozása fontos. Értem ezalatt nemcsak a szereplő image-ét és küllemét, de az érzelmi és pszichés metamorfózisát, a történet evolúcióját, a cselekmény dramaturgiáját. Nem véletlen, hogy az amerikai szuperprodukciók olykor évtizedekig formálódnak. Elég ha az először 1939-ben a National Publications Detective Comics antológiájában megjelent Batman karakterére vagy a még korábban, egész pontosan 1932-ben publikált, Joe Shuster és Jerry Siegel által életre keltett Superman figurájára gondolunk. Mi még a kezdeteknél járunk, ami óriási kihívást és legalább ekkor felelősséget jelent, a rengeteg munkáról nem is beszélve.
Fotó: Victor Sabo
Most jött el az idő egy magyar szuperhős színre lépéséhez?
Személyes véleményem, hogy a covid-19 járványhelyzet pszichológiai és gazdasági hozadéka legalább olyan mértékű, ha nem nagyobb, mint a tényleges orvostudományi és egészségügyi vonzata. Globális szorongás mérgezi az emberek mindennapjait a kilátástalan jelen és bizonytalan jövő miatt. Most van igazán felelősségteljes és hangsúlyos szerepe a történetmesélésnek és maguknak a mesélőknek. Egy jó történet gyógyít, utaztat, kiemel a négy fal közül és olyan világokba kalauzol, amelyeknek csak a képzelet szabhat határt.
Olyan történeteket kell most mesélnünk, amelyek átsegítenek a hétköznapokon és nem olyanokat, amelyek csak nehezítik azokat. Ha már a testünk nem utazik, a lelkünk utazhat és maszkot sem kell viselnie. A Csillagok háborúja kultikus univerzumában játszódó A mandalori című sorozat sikerének is ez az egyik titka szerintem, hogy miközben nézed, gyerekké válhatsz egy kis időre, egy messzi-messzi galaxisban. Sírtam, nevettem, izgultam, könnyeztem, libabőrös lettem és megfeledkeztem a problémáimról, a vírusról, a holnapról, a tegnapról, mert egy kis időre mandalori lehettem.
A szuperhősöknek kell egy ellenpont, egy főgonosz vagy hasonló ellenfél, ők is a magyar mitológiából kerülnek majd elő?
Lesznek benne természetfeletti erőket birtokló és mozgató gonoszok, akik az emberi léten túlmutatnak, de persze lesznek benne olyan antagonisták is, akik humanoidok. Inkább onnan közelíteném meg a kérdést, hogy a történetnek lesz egy saját evolúciója, egy fejlődésíve. Az emberi gonoszságtól fokozatosan eljutunk a globális, mindent átszövő ősgonoszig, amely folyamatnak különböző szintjei lesznek és ezeket a szinteket különböző förtelmes és taszító teremtmények fogják megtestesíteni.
Az előzetest nézve furcsa érzés volt látni, hogy a szuperhősfilmek megszokott háttereihez képest itt most Budapest utcáin folyik a harc, ismerős helyek robbannak fel vagy épp a Bazilika mellett repül el a katonai helikopter. Már a trailer stáblistája is tekintélyes, ilyen sokan dolgoztak a vizuális effekteken?
Igen, és ez egy nagyon fontos rész, mivel a számítógépes grafika, a CGI rendkívül költséges dolog, ezért is kerülnek olyan sokba például a Disney-filmek. A vizuális élmény tökéletes kidolgozása számunkra is nagyon fontos, de kiegészítve a történetet és alárendelve a cselekménynek, okosan megtervezve, hogy a költséghatékonyság is szempont tudjon maradni. Nagy álma Andornak is, hogy több rész készüljön a Hunból és minden részben tudjunk valami újdonságot, valami extrát, egy újabb vizuális élményt adni a nézőknek.
Fontos szerepe van Budapestnek is, ugyanis szeretnénk az apokaliptikus idegeninvázióból kivenni a részünket, ne csak szegény New York-iak szívják meg mindig. Ha egy kevlárruhás, bariton hangon suttogó főhős egy mindig sejtelmesen füstölgő, stílusosan omladozó társasház kéményéről ezúttal nem Gothamet nézve mereng, hanem teszem azt, Budapestet fürkészi, máris más az élmény az itthoni nézők számára, hiszen a saját életterünkről van szó.
A Hun egyébként egy átlagember, akiből valahogyan szuperhős lesz, vagy inkább olyasmi, mint Superman, aki születésétől fogva különleges?
Egy 35 éves átlagos ember, átlagosnak egyáltalán nem mondható életúttal válik hőssé a sors és a teremtő hatására.
Hadd játsszam egy picit az ördög ügyvédjét, de a hunokról, a határainkon túl, általában nem a szuperhősök, hanem sokkal inkább erőszakos martalócok jutnak az ember eszébe. Ezt hogyan tervezitek kezelni?
Ez egy remek kérdés, mivel ez nem titkolt missziója, ugyanakkor kihívása a történetnek. Jó példa erre a Marvel-filmek világából Thor, akinek személyében bejárta a világot a skandináv kultúra, és bár ő inkább egy zömök, nagy vörös szakállú alak az északi mitológikus emlékezetben, a világ egészen megkedvelte a szemtelenül jóképű, 190 centi magas, kisportolt ausztrál Chris Hemsworth által alakított figurát. Mi is valami ilyesmit szeretnénk elérni, csak szörfdeszka nélkül, hiszen a hunokat valóban ismerik szerte a világon. Anno még Gerald Butler is eljátszotta már Attila – vagy Atilla – a hun király szerepét, de a Mulan című Disney mesében is feltűnik Atilla, mint a sárga szemű hun vezér. Szóval miért ne lehetnének a hunok az új vikingek?
Sok pozitív hatása van az effajta kulturális PR-tevékenységnek. Egy Dániában élő barátom, edzőtársam mesélte, hogy amikor megjelent a The Vikings sorozat, Skandináviában hirtelen mindenki „viking öntudatra” ébredt és felfedezte magában, felmenőiben a viking vérvonalat. A dán állam pedig támogató szándékkal beállt a viking kultúra népszerűsítése mögé. Számtalan fesztivál, megannyi hagyományőrző park emlékezteti az arra járót az ősi kultúra szépségeire. Annyira jól sikerült a kampányhadjárat, hogy még borsodi barátaim is felfedezték magukban a viking géneket, sőt, azóta még az almát is harci baltával pucolják.
Már a tavalyi interjú során is szóba kerültek olyan kulturális értékek, amelyeket kisajátítottak bizonyos ideológiák Magyarországon. Akkor mondtad, hogy szeretnéd az ilyen dolgokat – például az előzetesben is látható rovásírást – „visszafoglalni”, elhozni a mainstreambe. Van ilyen küldetése is a filmnek?
Abszolút, ez volt az első és legfontosabb közös pontunk Andorral. Persze, megtisztelő részt venni az álmainak megvalósításában, de sokkal fontosabb volt a közös kulturális küldetés. Azt szoktam erre mondani, hogy szexivé kell tenni egy kultúrát. Ne csak magunknak legyünk magyarok, hanem a világnak is. Népszerűsíteni mindenütt a magyarságot, amerre csak járunk, büszkén vállalva ősiségünket, szerintem jó dolog, különösen, hogy a hunok története legalább annyira színes, ha nem színesebb és izgalmasabb is, mint a vikingeké.
Megyeri „Blaise” Balázs (Fotó: Victor Sabo)
A nagysikerű Assassin’s Creed videojáték-sorozat legújabb epizódja Valhalla címen került piacra, szintén a viking kultúrát népszerűsítve. Természetesen a játék már most hatalmas népszerűségnek és rajongótábornak örvend. Remélem és hiszek benne, hogy lesz egyszer egy hunokról szóló rész is. A magyar történelem tele van emblematikus karakterekkel. A hét vezértől a hunyadiakon át Zrínyiig izgalmasabbnál izgalmasabb szereplők állítanak emléket különös és érdekes múltunknak. Aztán ki tudja, ha jól sül el a projekt, lehet, hogy Franciaországban, Amerikában vagy Skandináviában mindenki a hun felmenői után fog kutatni.
Lehet már tudni, hogy kik szerepelhetnek még a filmben?
Andorral egyetértünk, ha részt akarunk venni a nemzetközi körforgásban, akkor a nemzetköziség és sokszínűség ajtaját nyitva kell tartani. Hiszek a koprodukciókban, szerintem nem csökkenti egy film értékét, ha különböző ajkú, brit, svéd vagy amerikai színészekkel is dolgozunk együtt, ettől a Hun karaktere nem lesz kevésbé magyar. Sőt, a közös gondolkodás nemcsak újabb lehetőségeket teremt, de rengeteg tanulásnak is teret ad. Nemrég láttam Jens Lapidus svéd ügyvéd és író Instant dohány című regényének filmes adaptációját. A könyvet is nagyon szerettem, de a filmben lenyűgözött a sokszínűség és az, hogy milyen természetesen kezeli a rendező az európai lét sokféleségét. Hol svédül, hol angolul, hol spanyolul, hol arabul beszélnek benne a szereplők. Ez az európaiság, világiság, számunkra is követendő példa lehet. A The Hun esetében sem titkoljuk, hogy a külföldi karaktereket – ha a forgatókönyv úgy kívánja – akkor külföldi színészek alakítsák.
A másik fontos dolog, hogy ragaszkodunk a szereplőválogatáshoz. A karakterrajzok még csiszolódnak, így konkrét neveket még nem mondhatok, de nagyon fontosnak tartjuk a casting hangsúlyosságát. Hollywoodban teljesen egyértelmű, hogy még egy Joaquin Phoenix– szintű sztárnak is castingokra kell járnia, ami szerintem a színészmesterség és színészlét velejárója. Nem ismert nevekben gondolkodunk, hanem karakterekben, így simán lehet, hogy egy-egy szerepet egy kevésbé ismert színész alakít majd, mert ő passzol a legjobban az adott szereplőhöz. Az kapja a szerepet, aki megérdemli.
Bár még csak a kezdeti lépéseknél jártok, szerinted mikor ülhetünk be a mozikba megnézni a The Hun-t?
Most még a felkészülés, előkészítés időszakában járunk, erre szánjuk a 2021-es évet. Reménykedünk benne, hogy akár már 2022-ben eljöhet a nagy bejelentés pillanata, de még semmi sem biztos, hiszen egy ismeretlen terepen járunk és még nem tudjuk, mivel kell szembenéznünk az úton és milyen kihívások elé állít bennünket az élet. . De ki tudja, lehet hamarosan meglepetésekkel szolgálhatunk.
Fotó: Victor Sabo
Ezen kívül mivel foglalkozol mostanában, hol találkozhatnak veled a rajongók?
A Netflixen nemrég indult Árnyék és csont (Shadow & Bone) című sorozatban szerepelek, tavaly év végén pedig lehetőséget kaptam rá, hogy együtt dolgozhassak Hans Zimmer filmes zeneszerzővel. A The World of Hans Zimmer című turné zenei albumához csináltam egy feldolgozást, ami több szempontból még ma is felfoghatalan élmény számomra. Nemcsak Hans Zimmer miatt, akinek zenéihez megszámlálhatatlan emlékem fűz, hanem azért is, mert a testvérem, Megyeri Bálint volt a rendezőm, Tóth Gergely barátom az operatőr, a csapatom, a Kalamona Riders tagjai pedig különböző szerepekben láthatók. A smink és haj részlegen is két csodálatos kolléganőnk dolgozik, de a fantasztikus tehetségű, lenyűgözően szép Kerekes Vica is feltűnik a videóban a történetbeli partneremként. Sok megkeresést és felkérést kapok, és mindig csodálkozva tekintek ezen olykor felfoghatatlan lehetőségekre, mert nem tartom magam rájuk érdemesnek. Egy átlagos srác vagyok, se nem vagyok ennyire érdekes, se nem vagyok különleges, de szeretek tanulni és dolgozni. Figyelni, megérteni, és tanulni próbálom a világot. Hiszek Istenben. Hiszem, hogy helyünk van a nagy egészben és innen is vezet út Hollywoodig, csak dolgozni kell érte.
Emellett pedig továbbra is szívügyem az aktív környezetvédelem és az állatmentés, amiben egyre több és egyre nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapok, valamint egyre több alapítvány munkájában vehetek részt.
Az interjú végeztével Balázstól ígéretet kapunk arra is, hogy amint az időjárás és a járványhelyzet lehetővé teszi, vendégül lát majd minket a állatóvodájában is, a The Hun című film munkálatairól pedig rendszeres beszámolókra is számíthatunk, így, akinek felkeltette az érdeklődését a készülő magyar szuperhősfilm, annak érdemes lesz rendszeresen ellátogatnia az nlc-re.
Még több szuperhős az nlc-n:
- Így nézne ki a kedvenc szuperhősöd, ha sportcipő lenne
- Készül a következő Marvel Kapitány film, ismét egy nő ül a rendezői székben
- Transznemű szuperhőssel bővül a Marvel-univerzum
