Miért festünk tojást húsvétkor?

Pogány tavaszünnep

Az egyik megfejtés szerint a tojásfestés gyökereit a kereszténység előtti Európában kell keresnünk. Eszerint a pogány korokban a tojást a termékenységgel, az élettel és az újjászületéssel azonosították, akárcsak a tavaszt; a tél elmúltával pedig az emberek rendszerint nagy tavaszünnepeket tartottak, és – állítólag – ezen alkalmakkor gazdagon kidekorált tojásokat ajándékoztak egymásnak. Mivel az újjászületés motívuma, illetve szimbolikája jól illeszkedett a húsvéthoz, Jézus feltámadásának ünnepéhez, a színes tojásokat később a keresztények is átvették, és beépítették a maguk hagyományai közé. Jacob Grimm, a neves 19. századi filológus és néprajzkutató – egyúttal a mesegyűjtő Grimm fivérek egyike – Német mitológia című művében azt állítja, hogy a húsvéti tojásokhoz kötődő népszokások a kontinentális germán népek körében egy olyan germán istennő tavaszi ünnepeiből eredhettek, akit óangolul Ēostre néven (a mai angol húsvét névadója), ófelnémetül pedig Ostaraként néven (és így a mai német Ostern ‘húsvét’ névadója) ismertek. Grimm elméletére azonban – bár kétségkívül igen jól hangzik – nincs meggyőző bizonyíték.

Húsvéti képeslap, 1909 (Fotó: Profimedia)

A mezopotámiai keresztények

Más források szerint a húsvéti tojáskészítés tradícióját a perzsa hagyományból vették át a mezopotámiai keresztények, akik Krisztus keresztre feszítésekor kiontott vérének emlékére vörös színűre festették a tojásokat, a szokás pedig tőlük terjedt át Kelet-Európába és Szibériába az ortodox egyházakon keresztül, majd később Nyugat-Európába a katolikus és protestáns egyházak közvetítésével. A korai keresztények a vörös mellett aztán egyéb színeket is használtak a tojásfestéshez, hogy így jelenítsék meg a húsvét különböző aspektusait: a sárga a feltámadást, a kék pedig a krisztusi szeretetet jelképezte.

A kegyetlen angol király ajándéka

A 13. században élt I. Eduárd angol király, avagy Nyakigláb Eduárd kegyetlen és rettegett nagyúr volt, akinek alakját elsősorban Arany János allegorikus balladájából, a Walesi bárdokból, valamint Mel Gibson epikus – habár történelmileg nem mindig hiteles – kardozós filmjéből, a Rettenthetetlenből ismerhetjük. Ennek fényében kissé talán különös, de elképzelhető, hogy a húsvéti tojásfestés hagyományát neki (is) köszönhetjük: a történet szerint ugyanis 1290-ben elrendelte, hogy 450 tojást fessenek színesre, és díszítsék őket aranylevéllel, majd a gáláns uralkodó ezeket aztán húsvéti ajándékként szétosztotta udvartartásának tagjai között.

Húsvéti képeslap 1900 környékéről (Fotó: Profimedia)

Mária Magdolna találkozása a császárral

De az is lehet, hogy Jézus egyik legismertebb (és egyúttal legtitokzatosabb) női követője vagy tanítványa, Mária Magdolna felelős az első húsvéti tojásért. Erről két történet is kering. Az egyik változat szerint Mária Magdolna három nappal Jézus keresztre feszítése után Jézus sírjához ment, és egy kosárnyi főtt tojást vitt magával, hogy megossza a többi nővel, akik a sírnál gyászoltak. Amikor megérkezett, és látta, hogy a követ elhengerítették a bejárat elől, a sír pedig üres, a kosarában lévő tojások ragyogó vörösre színeződtek.

Egy másik legenda szerint Mária Magdolna Jézus feltámadása után elment, hogy beszéljen Tiberius római császárral. A császárt azzal köszöntötte, hogy „Krisztus feltámadt”. Tiberius pedig így válaszolt: „Krisztus éppúgy nem támadt fel, mint ahogy ez a tojás sem piros”, és egy tojásra mutatott, amely a vagy az asztalán pihent, vagy maga Mária tartotta (bár jó kérdés, hogy Mária miért is vitt volna magával egy tojást a találkozóra). Amint a császár ezt kimondta, a tojás varázslatos módon vörös színűvé alakult.

Német húsvéti családi képeslap, 1915-ből (Fotó: Profimedia)

Szűz Mária könnyei

Bizonyos kelet-európai legendák nem Mária Magdolnát, hanem Jézus édesanyját, Máriát tartják a tojásfestés nagyasszonyának. Mária jelen volt fia nagypénteki keresztre feszítésénél, ahova – ki tudja, mi okból – néhány tojást is magával vitt; ezeket aztán Krisztus kiontott vére színezte vörösre. A történet egy másik változata szerint Mária sírva könyörgött a keresztnél álló katonáknak, hogy ne legyenek olyan kegyetlenek a fiával, majd tojásokkal ajándékozta meg őket, és ahogy sűrűn patakzó könnyeit rájuk hullajtotta, azok ragyogó színűvé váltak.

Kapcsolódó cikkeink:

• „Attól lesz szép a hímes tojás, hogy mosolygunk rá” – a tojásdíszítés királynője elárulta, mivel készül az idei húsvétra
• Ilyen volt a húsvét nagyszüleink idejében – fotók
• Hagyományos magyar húsvéti tojásfestés – csodás képek