Testmozgás ókori módra

Olyan érzésed lesz a következő edzésről szóló tanácsokat olvasva, hogy nincs új a nap alatt és a történelem ismétli önmagát. Az őseink pontosan tudták, mitől döglik a légy, vagy legalábbis azt, hogyan kell edzeni ahhoz, hogy jó formában legyenek. Láttál valaha ókori görög sportolót pocakkal? Na, ugye!

1. A részeg sportoló is sportoló

A másnaposság egyáltalán nem lehetett kifogás Philostratus testnevelés óráin a második században. A görög-római korszak híres fitneszguruja ráébredt, hogy ha előző nap ittak a sportolók, akkor nem tudtak olyan hatékonyan edzeni másnap, amire azt találta ki, hogy nem hagyhatják ki a tervezett edzést, csak az intenzitást csökkenthetik, amíg jobban nem lesznek.

2. Ne erőltesd meg magad

Az indiai Caraka Saṃhitā a világ egyik legrégebbi orvosi szövegének számít (bár a pontos korát nem tudták megállapítani a történészek). Az írásban sok szó esik a testmozgás jótékony hatásairól, de mellette arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad megerőltetni magunkat. Az indoklás szerint azért, mert ha túlzásba visszük, akkor a sok edzés kimerültséget, szomjúságot, és a test különböző pontjain vérzést okozhat, sőt, akár köhögés, láz vagy hányás is lehet belőle.

3. Óvatosan a sok szénhidráttal

Már a római gladiátorok is úgy edzettek, hogy Galénosz római orvos iránymutatása alapján visszavettek a szénhidrátfogyasztásból. Reggelire árpából készült kását kaptak sok babbal, mert az orvos szerint a szénhidrát túlzott fogyasztásától lomhák lettek a gladiátorok, ami a harcban nem igazán jött jól.

Galénosz római orvos, sebész tart előadást Rómában (Kép: Getty Images)

4. Az olajozás ereje

A görög sportolók edzés előtt mindig alaposan bekenték magukat olajokkal, amitől csak úgy csillogott-villogott a testük. De nemcsak esztétikai okokból olajoztak, hanem mert úgy tartották, hogy az atlétákat az olaj megvédi a megfázástól és erősíti a bőrüket.

5. Fuss homokon

A szkíta filozófus, Anakharszisz az utazásai során sokat járt Athénben, ahol megfigyelte, hogyan edzenek a görög futók: nem sima, rendes földön sprinteltek, mert azt bárki tudja csinálni és nem erősíti a lábat rendesen, hanem homokon futottak, hogy értelme is legyen az edzésnek. És még nehezítésnek a vállukra vettek súlyokat, mert a homokban futás nem volt mindenkinek elég kihívás.

Ókori olimpiai játékok (Kép: Getty Images)

6. Kipattintás ásással

Szeretnél igazán szép, tónusos izmokat? Galénosz szerint, ha el akarod kerülni az erőszakos sportokat, mégis izmokra vágysz, akkor hatékony edzés lesz az ásás vagy a kötélmászás. Ezek közül az ásás könnyebben elérhető a mai körülmények között, csak győzzük visszatemetni a kertben a naponta keletkező méteres lyukakat.

7. Kapj fel egy borjút a nyakadba

Nem lehet kifogás az edzésre az, hogy nincsenek eszközeid, súlyzóid és egy árva konditerem sincs a közeledben. Minden idők egyik legdicsőbb olimpikonja, a krotóni Milón állítólag úgy edzett gyerekkorától kezdve, hogy egy borjút hordozott a vállán mindenhova. Ahogy pedig nőtt a borjú, úgy erősödött Milón is, úgyhogy hajrá, kapj a nyakadba egy borjút, vagy legalább a kutyádat és ne a kifogásokat keresd a testmozgásra. És persze a táplálkozásra is figyelj közben, Milón is minden nap elfogyasztott nagyjából 7,7 kiló húst és leöblítette 10 liter borral.

A krotóni Milón a legerősebb embernek számított (Kép: Getty Images)

8. Mozogni csak röviden és csendesen

Seneca híres és elismert római filozófus volt, ám rettenetes tesitanár lett volna belőle, ha hallgatnak a testmozgással kapcsolatos tanácsaira. Ugyanis azt gondolta, hogy a rendszeres edzésnek semmi értelme, de ha valaki nagyon akar mozogni, akkor legalább essen túl rajta gyorsan, és mielőbb térítse vissza a figyelmét a testéről az elméjére. Szintén Seneca volt az, aki nem nagyon kedvelte a testépítőket vagy épp a birkózókat, mert szerinte túl hangosan edzenek, fújtatnak és csörögnek-zörögnek a súlyokkal, amitől nem lehet már gondolkodni sem nyugodtan.

Via