nlc.hu
Sztárok

Interjú Mészáros Mátéval, a Nyugati nyaralás főszereplőjével

„A leggyakoribb reakció az, hogy ismerős vagyok nekik valahonnan, de nem tudják honnan” – Mészáros Mátéval beszélgettünk

Feltűnt már egy csomó reklámban, a legnépszerűbb magyar sorozatokban szerepel, így itt lenne az ideje végre, hogy az ország megtanulja Mészáros Máté nevét. A Nyugati nyaralás főszerepe tökéletes alkalmat kínál ehhez. A színésszel többek között a nosztalgia veszélyeiről és a forgatás kulisszatitkairól beszélgettünk.

A Nyugati nyaralás az első nagyjátékfilmes főszereped. Pár nappal a premier előtt vagyunk. Izgulsz?

Tiszeker Danit és Lévai Balázst már régóta ismerem, együtt forgattam velük a Nagykarácsonyban is. Balázst még a kulturális riporter korszakában ismertem meg, Danit pedig az Orlai Produkciós Irodából. A Nyugati nyaralást már a Nagykarácsony alatt emlegették, csak aztán csúszott a forgatás. Boldog voltam, amikor azt mondták, engem választottak a szerepre, jól jött a castingon, hogy mivel ismerem őket, nem izgultam annyira. Annak is örültem, hogy a munka során emiatt már kihagyhattuk a tapogatózós köröket.

Téged mindig azok közé soroltalak, aki képes arra, hogy egy egészen apró szerepből is sokat hozzon ki. Máig emlékezetes számomra a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan Amigo Dávidja a kocsmában, pedig alig néhány percet vagy csak a filmben.

Az egy szép feladat volt, a nagy részét improvizáltuk, csak a helyzet volt meg és a téma. Tudtam, hogy Dávid régi osztálytársa a főszereplőnek, aki váratlanul belép a kocsmába, még az is megvolt, hogy a beszélgetés egy pontján kérjem meg őt, hogy pofozzon fel. Ha nem is elsőre, de szerencsére megértettem, hogy Gabi (Reisz Gábor, a VAN rendezője – a szerk.) mit akar a jelenettel. Örülök, hogy emlékezetesre sikerült, pedig nem szeretek improvizálni.

Nyugati nyaralás

Szőke Abigél, Pokorny Lia és Mészáros Máté a Nyugati nyaralás c. filmben (fotó: Fórum Hungary)

Ha nem a színházból ismernek fel az emberek, akkor általában melyik filmből vagy sorozatból?

A leggyakoribb reakció az, hogy ismerős vagyok nekik valahonnan, de nem tudják honnan. Nemrég egy ruhaboltban vásároltam, amikor odalépett valaki, hogy „na, segítsen már, honnan ismerem?” (nevet)

Mit szoktál ilyenkor válaszolni?

Említek néhány sorozatot, amiben feltűntem, az általában bejön, azokat nézik az emberek. Furcsa módon előfordul az is, hogy kiderül, a színházból vagyok ismerős.

A Nyugati nyaralás című film egy klasszikus vígjátéki alaphelyzeten alapul, amiben hétköznapi emberek egy félreértés miatt belekeverednek egy kémjátszmába.

Igen, ismerős lehet a téma például ott a Magas szőke férfi felemás cipőben, hogy csak az egyik legismertebbet mondjam. Nálunk azonban dupla a csavar, mert eleve másnak adjuk ki magunkat, mint akik vagyunk. Sok filmmel, sorozattal állítható rokonságba, legyenek azok az Ötvös Csöpi-filmek, A Mézga család vagy az Európai vakáció. Sémákon alapul, de ez szinte minden műfaji filmről elmondható, ráadásul ez a film egy nagyon speciálisan magyar helyzetet mutat be. A Balaton az a hely volt, ahol szabadon és legálisan találkozhattak egymással a kelet- és a nyugatnémetek, így nem csoda, hogy a titkosszolgálat megfigyelte őket, hiszen ez alkalmat jelentett az információcserére. A filmben az a nagy truváj, hogy bemutatja, a Balatonon gyakorlatilag két világ létezett egymás mellett: egy a keleti turistáknak, egy luxusabb változat pedig a valutával fizető nyugatiaknak. A főszereplő család pedig némi csellel eléri, hogy az utóbbiba kaphasson belépést. Olyan szállodában tudnak megszállni, és olyan helyekre mehetnek be, ahová magyar vendégek nem tehették be a lábukat.

Nyugati nyaralás

Mészáros Máté a Nyugati nyaralás forgatásán (fotó: Fórum Hungary)

Miért pont egy veszprémi autószerelő a történet főhőse?

A veszprémire nem tudom a választ, ezt inkább Balázstól kellene megkérdezned, de az autószerelő mögött van logika. Ez olyan foglalkozás volt a nyolcvanas években, amiben lehetett fusizni, ráadásul egy autószerelő sokféle embert ismer, sokaknak tesz szívességet, akár politikusoknak is, és seftelni is tudott. A magyar viszonyokhoz képest jómódúak voltak, a filmben is ezért merülhet fel, hogy a francia Riviérára utaznak nyaralni, csak végül nem kap mindegyikük útlevelet.

Egy olyan szerepre, amit a Nyugati nyaralásban játszol, fel lehet készülni a szöveg megtanulásán túl?

Ha nagyon tudja a rendező, hogy mit akar, és van idő meg pénz – márpedig ez a két dolog a magyar filmekben többnyire hiánycikk – , akkor érdemes sokat próbálni. Itt nem adatott meg nekünk ez a luxus.

Volt már, hogy egy szerep kedvéért valamilyen speciális képességet kellett elsajátítanod?

A Séf meg a többiek esetében mutattak nekünk pár konyhai trükköt. Azért profi szakács nem lettem. (nevet) A Nagykarácsonynál pedig elég félelmetes volt, amikor felemeltek a Gellért-hegyi Szabadság-szoborhoz. Bár ki voltam biztosítva, attól még parás helyzet volt. Nem volt hol megkapaszkodni, hideg volt, szitált az eső, egyáltalán nem volt kellemes. Az embernek az ad biztonságérzetet, ha meg tud fogni valamit. Szóval vett már igénybe forgatás, de még nem kellett megtanulnom egy szerepért például vívni vagy valami sportot versenyszerűen csinálni. Lőni már lőttem, de az nem nagy kunszt.

A nyolcvanas évekre esik a gyerekkorod nagy része. Nosztalgiával tekintesz vissza erre az évtizedre?

Tény, hogy a nyolcvanas évek gyermeke vagyok, élénken él még bennem a rendszerváltás, ahogy az évtized hangulata is. Nagy kedvenceim voltak az autós kártyák: ezeken csodáltuk meg a nyugati autókat. Az ottani tárgyi világ már elkezdett beszivárogni hozzánk is. Szerintem az ember mindig nosztalgikus a saját gyerekkora iránt, ugyanakkor a nosztalgia veszélyes is tud lenni, mert mindent csak megszépít, miközben bizonyos esetekben jó lenne arra is emlékezni, hogy a múltban nem minden volt az. Így működik az emberi agy, így működöm én is. Arra emlékszem, hogy gyerek vagyok, és nem fáj a térdem meg a derekam, de a rossz dolgokra már nem, pedig volt abból is bőven.

A Balatonra gyakran jártál?

Balatonakarattyán gyakran megfordultunk, ott volt az apámnak és a nővérének nyaralójuk. Emlékszem, nem volt bevezetve a víz, hatalmas lábasokban forraltuk, abban fürödtünk a húgommal. Élénken él bennem a Balaton partjának képe és a csöves kukorica íze is. A jugoszláv tengerhez nem jártunk, az NDK-ban, az Északi-tenger partján viszont megfordultam gyerekként. Nyaraltam is ott a szüleimmel, meg voltam ott szanatóriumban is az asztmám miatt. Ugyan a tenger csak 15 fokos volt, de ez nem tántorított el attól, hogy fürödjek benne.

Mi volt az első nyugati nyaralásod?

Olaszországba mentem stoppal egy barátommal, de ez már a rendszerváltás után történt ’94 nyarán. A nyolcvanas években egyetlen napnyi nyugat jutott csak nekem: apám egyszer kiugrott velünk Bécsbe. Húsvéthétfő volt, minden zárva, ami gyerekként azért elég nagy csalódást jelentett. Emlékszem, találtunk egy nyitva tartó McDonald’sot, de oda apám nem volt hajlandó bemenni.

Nyugati nyaralás

Jelenet a Nyugati nyaralás c. filmből (fotó: Fórum Hungary)

Miért?

Nem tudom. Nem hiszem, hogy politikai oka volt (nevet), inkább csak felesleges pénzkidobásnak gondolhatta. Azért Bécs így is élmény volt, már csak az is, hogy teljesen más autók parkoltak az utcákon, mint odahaza.

A Nyugati nyaralásban ki is próbálhattál egy korabeli kabrió BMW-t. Tényleg te vezetted?

Előfordult, hogy tréler húzta, de olyan is volt, hogy én vezettem. Furcsa is volt újra sebességet váltani, mert egy ideje már automata sebváltós autóm van. Jó kis kocsi volt, látszik, hogy nem mai, ahogy az is, hogy a németek már a nyolcvanas években is egészen más szinten gondolkodtak az autókról.

Mi volt a kedvenc jeleneted a forgatáson? 

Szerettem nagyon a recepciós jelenetet, amikor megérkezünk a szállodába, és mindent szeretek, amiben autózni kellett. Főleg amikor trélerrel húztak minket, és csak ültünk ott négyen, és még arra sem kellett figyelnem, hogy vezessek. Sokat kellett várni, míg találtunk olyan helyeket, ahol a háttérben jól látszódott a táj és nem volt sok autó, mert nem volt annyi pénze a produkciónak, hogy lezárasson teljes útszakaszokat, aztán megtöltse korabeli kocsikkal. Így állandóan figyelni kellett arra, nehogy a háttérben feltűnjön egy új modell. A legnagyobb időutazást a veszprémi családi ház jelentette: annak minden apró részlete a korszakot idézte. A berendezésben ráismertem egy csomó mindenre. A szekrénysor például egy az egyben olyan volt, mint amilyen nekünk volt otthon Székesfehérváron. Lefényképeztem, és el is küldtem a húgomnak.

Milyen volt felépíteni a kapcsolatot a feleségedet játszó Pokorny Liával, valamint a gyerekeket alakító Szőke Abigéllel és Tóth Mátyással?

Nem nagyon tudod ezt felépíteni, vagy van, vagy nincs. Szerencsére nálunk rögtön megvolt az összhang. Fantasztikus volt a kommunikáció, a forgatási szünetekben rengeteget röhögtünk. Ha elindult a kamera, akkor el lehetett hinni, hogy ez egy család.

Nyugati nyaralás

Ötvös András, Pokorny Lia és Mészáros Máté (fotó: Fórum Hungary)

A színházi életedben egy fontos fejezet ért véget az AlkalMáté Trupp projekt lezárultával, amiről még egy könyv is megjelent. Egy ennyi éven tartó projekt vége megkönnyebbülés számodra vagy hiányozni fog?

Ez mind együtt. Nehéz volt csinálni, főleg az elején. Amikor aztán eldöntöttük, hogy végigcsináljuk, az lendületet adott, akkor már nem volt teher. Szerintem a csapatból mindenki azt érzi, hogy ez szép volt, jó volt, de ennek most legyen vége. A pandémiát leszámítva ez volt az első olyan nyarunk, hogy nem dolgozunk az AlkalMáté Trupp projekten, így hirtelen két héttel hosszabb lett a nyár.

A covid egyelőre visszahúzódott, de a színházak új ellenséget kaptak a magas rezsiköltségek formájában. Látod már, hogy ez téged hogyan fog érinteni?

Szabadúszó vagyok, és nem sűrűn fogok színházban dolgozni a következő évadban. Most épp Szombathelyen próbálok, és ott is szó van arról, hogy sor kerülhet ideiglenes bezárásra. Nem tudom, mi lesz ennek a következménye, de valószínűleg az egész színházi közegre hatással lesz.

Nem hiányzik a színház így, hogy mostanában keveset játszol ott? A forgatásokat jobban szereted vagy csak nagyobb anyagi biztonságot adnak?

Nem szeretem az egyiket jobban a másiknál. Sajnos a covid óta látszik, hogy a színház mennyire bizonytalan megélhetést jelent. Bármikor elmaradhat egy előadás, idén nyáron kettő is elmaradt az Ördögkatlanon. A forgatás meg azért bizonytalan, mert sosem tudhatja az ember, mikor kap egy szerepet egy új filmben vagy sorozatban. Összességében most szerencsésnek mondhatom magam, mert van annyi forgatási lehetőségem, hogy anyagilag kiszámítható életet tudjak magamnak biztosítani. Tudok félretenni, szóval egyelőre nem kell félnem attól, mi lesz, ha pár hónapig munka nélkül maradok. A pandémia alatt jöttem rá arra, hogy szeretek itthon lenni esténként. Bár szeretem a színházat, nem feltétlen jó túl sokat  játszani.

A Nyugati nyaralás (12) már látható a magyar mozik műsorán.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése