Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Utazás

Szlovénia: mediterrán napsütéstől az alpesi hegycsúcsokig

Dél-nyugati szomszédunkat egyre többen keresik fel, de még így is csak másodhegedűs lehet a turisták számát tekintve Horvátország mellett. Pedig…

Szürreális a kontraszt, ha valaki Magyarországról Szlovéniába utazik: a határ Budapesttől bő két óra autóval, de a fővárosért, Ljubljanáért is nagyjából még egyszer ennyi ideig kell nyomni a gázt. Elég, ha csak pár kilométerrel hagyjuk magunk mögött Letenyét, egyből szabad szemmel látható, hogy más országban járunk. Az autópálya – de úgy általában a szlovén utak többsége – tükörsima aszfalt, sehol egy kátyú vagy utólagos betoldás. Jól jellemzi a helyzetet, hogy egy egyhetes nyaralás során pontosan két úthibával találkoztunk, ennyit a magyar autópályákon egy-egy kilométeren belül lehet abszolválni. De még a vidéki mellékutak mellett is gondosan nyírt gyep és makulátlan tisztaság fogadja az utazókat.

De lépjünk is tovább, elvégre nem közúti szemléről, hanem utazási élménybeszámolóról van szó, ebben a negyed-magyarországnyi, bő budapestnyi ember által lakott országból. Szlovénia az elsőként vált le Jugoszláviáról és a nemzetközi helyzetnek, na meg a nyugati szomszéd Olaszországnak és az északi szomszéd Ausztriának köszönhetően viszonylag szerencsésen megúszták a délszláv háborút. A fejlődés pedig azóta is töretlen, Szlovénia velünk együtt, 2004-ben lépett be az Európai Unióba, 2007. óta pedig euróval fizetnek.

Túl a slágereken

Szlovénia legfőbb turisztikai célpontja a Bledi-tó, amelyről számtalan szétfilterezett fotót láthatunk a képmegosztó oldalakon. Mivel talán ez a legismertebb helyi látványosság, ennek ismertetésétől eltekintenénk, különösen, hogy TóCsa kollégám már két éve külön cikket szentelt a szlovén Alpok kincseinek. Arról nem is beszélve, hogy Szlovénia egyik erőssége éppen abban rejlik, hogy nyugodtan el lehet veszni a kanyargós kis vidéki utakon, garantált, hogy olyan természeti szépségekbe botlunk, ahol érdemes megállni egy picit nézelődni. A többi pedig már csak hab a tortán.

Hegyi út Szlovéniában (Fotó: istock)

Saját példából mondom mindezt, miután augusztus utolsó hetét egy, a fővárostól körülbelül 40 kilométerre eső Braslovče nevű kisváros tőszomszédságában töltöttük. Már az autópályáról lekanyarodva egy kisebb hegy tetején egytornyos, egy nagyobbnak a csúcsán pedig egy kéttornyos templomot lehet megpillantani, egymás mögött, szinte filmbe illő volt a látvány. Utóbbi az Oljka-hegy tetején álló Szent Kereszt temploma, amelyet a vallás iránt kevésbé érdeklődők számára is érdemes lehet megközelíteni, már csak a festői hegyi útvonal miatt. A templomban egyébként Ferdinand Gallo szobrász által létrehozott impozáns méretű oltárt érdemes megtekinteni, amely az egyik legjelentősebb emlékmű a környéken.

Innen szűk félórányi autóútra található Velenje, ami akkor válik különösen viccessé, ha megtudjuk, hogy a kisvároshoz egy tó is tartozik, a velenjei tó. Gyönyörű példája annak, hogy Szlovéniában mennyire képesek harmóniában élni a természettel. A bányatóként létrejött állóvíz ugyanis a közeli hőerőművet szolgálta ki, amelynek kéményei ma is láthatóak a tó partjáról. Ez azonban szinte egyáltalán nem zavar bele a látványba, főleg, hogy a strand tájolása épp az ellenkező irány panorámájának szemlélését teszi lehetővé. A tavat gondos rekultivációnak köszönhetően mára újra birtokba vehették a strandolók. Szlovénia egyik, ha nem a legmélyebb taváról van szó, amelynek vize kristálytiszta, még a partról is egészen sokáig lelátni a felszín alá. Bár szabadstrandról van szó, az ápolt fűvel borított placcon kényelmesen el lehet férni, az pedig sokat elmond a helyi kultúráról, hogy még záróra környékén sem látni egyetlen eldobott zsebkendőt, műanyagpoharat vagy cigicsikket a fűben. Ja, a tóban ingyenesen használható felfújható mászófal és ugráló-komplexum várja a gyerekeket és a játékos lelkű felnőtteket egyaránt.

Velenje (Fotó: Profimedia, Alamy)

A parton egy nagyobb kemping mellett 3-4 bódé várja azokat, akik ennének egy fagyit, innának egy sört vagy megkóstolnák a környék, de talán egész Szlovénia legjobb hamburgerét, amelyet egy helyi fiatalember készít igény szerint medium vagy well done módon elkészítve. Komolyan mondom, nem érdemes kihagyni, sőt, a 30-35 percnyire található autópályáról is nyugodt szívvel érdemes letérni a finomságért.

Melania Trump és a láncfűrész

Ljulbljanától kelet felé távolodva Szlovénia harmadik legnagyobb városába Celjébe botlik az utazó, amely Stíria régió székhelyeként a Savinja, Hudinja, Ložnica és a Voglajna folyók találkozásánál. Mint megannyi szlovén hegycsúcson, itt is találunk egy építményt, az öreg kastélyt, amely a Habsburg-dinasztia tulajdona volt, napjainkban szabadtéri színpaddal és interaktív kiállítással várja a látogatókat, na meg pazar panorámával.

Kilátás a celjei várból (Fotó: Andersen Dávid)

Ha igazán eredeti, turisták által kevésbé megszállt látványosságot keresünk, a Száva folyó mentén érdemes az innen bő 40 percre található Sevnica mellett fekvő Rožnóig elautózni, megtekinteni a jelenlegi amerikai first lady, Melania Trump szobrát. Az eredetileg Melania Knauss néven született szlovén modell ugyanis ezen a környéken született. A szobor egyébként teljesen friss látványosság, az ötlet idén júliusban pattant ki egy amerikai kortárs művész, Brad Downey fejéből, aki felkérte a helyi Ales Zupevzc kézműves alkotót, hogy hozza létre a jelenlegi „FLOTUS” életnagyságú szobrát – láncfűrésszel.

Melania Trump életnagyságú szobra (Fotó: Andersen Dávid)

Az alkotást, bár a bemutató idejéből származó fotókon jóval impozánsabbnak tűnik, nem egyszerű megtalálni, talán a helyiek sem bánják annyira, hogy a part menti sás és egy kukoricatábla közé rejtette az alkotó, vagyis pontosabban itt találták meg azt a fatönköt, amelyből ki lehetett faragni a megmosolyogtató szobrot, amely Trumpné jellegzetes kék ruháját és integetését ábrázolja, Donald Trump elnöki beiktatásáról. 

Ahhoz, hogy megtaláljuk, először egy behajtani tilos táblát kell figyelmen kívül hagyni, pontosabban, innen körülbelül tíz perc séta lenne a táv, amit meg kell tenni, ám ehhez előtte egy kisebb vasúti aluljárón is át kell haladni, ahol látogatásunk idején tíz centi mélységű esővíz gyűlt össze, így inkább megkockáztattuk a bírságot, csak, hogy megnézhessük a szobrot. Az alagút után már egy házilag nyomtatott Melanija felirat mutatja a helyes irányt.

A szobor úgy ahogy van tökéletesen helyezi el Melania Trumpot a világban, röhejesen kicsi, ahogy először megpillantja az ember a letaposott tarló oldalában árválkodva. Pont olyan elhagyatott és magányos, amilyennek az ember elképzeli a jelenlegi first lady életét, így a kezdeti mosolygáson túl a végére szinte sajnálni kezdi az ember, mielőtt eszébe nem jutnak a viselt dolgai, férje botrányairól nem is beszélve. Érdekesség, hogy Szlovéniában azóta hites urának is állítottak egy hasonlóan kifinomult technikával létrehozott emlékművet. 

A helyiek valószínűleg nem annyira kedvelik a sevnicai születésű Melania Trumpot (Fotó: Andersen Dávid)

Ljubljanát minden fővárosba!

Természetesen a főváros is kihagyhatatlan, főleg, hogy Európa egyik legzöldebb – sőt, 2016 legzöldebb európai településéről van szó. Területe Budapestének bő egyharmada, viszont csak szűk 285 ezren lakják. A város jelentős részét pedig a Tivoli park fedi le, ami akkora, hogy ha arányosítva ilyen méretű zöldterület jönne létre Budapesten, az lefedné a XVII. de talán a XIV. kerület nagyobb részét is. A park természetvédelmi terület, amelyben számos műemlék-épület, kastély, régi villa, tó és patak található, különféle madárfajok élőhelye, emellett a városiak kedvenc pihenője, bicikliutakkal, hatalmas játszóterekkel és hangulatos kávézókkal.

Kastély a Tivoli parkban (Fotó: Profimedia, Alamy)

De Ljubljana központja is sétára termett, a Ljubljanica folyón átívelő hangulatos kis hidakon és környékén sétálgatva akár osztrák kisvárosban is érezhetjük magunkat, legalábbis a patyolattiszta és szépen rendben tartott épületek, na meg a rengeteg kerékpáros láttán, a városban ugyanis hihetetlenül jó a bringás közlekedés, rengeteg bicikliúttal és persze további kisebb parkokkal. A városmag egyik jellegzetessége az úgynevezett Sárkányos-híd, amely az átkelőt díszítő szobrokról kapta a nevét. Rögtön ennek a tövében található a központi piac, ahol hétköznap délután négyig kínálják a portékáikat a zöldségesek, kézművesek, hogy a hentesekről ne is beszéljünk. Mivel mostanság Szlovéniában annyira elszaporodtak a medvék, hogy kilövési engedélyt adtak ki rájuk, a piacon alaposan elcsodálkoztunk a medvehúsból készült kolbász, szalonna láttán, de végül mégsem szántuk rá magunkat egy kóstolóra.

Sárkányos-híd (Fotó: istock)

Innen mindössze pár perc a Kongresszus tér (Congresni Trg), ahol egyrészt a szlovén történelem jelentős eseményei zajlottak, ennél azonban jóval izgalmasabb a szlovén főváros egyik rejtett kincse, az Illúziók Múzeuma. Az Elvarázsolt kastélyt idéző tudományos játszóházban mindenféle optikai illúzióval ismerkedhetünk meg. Ezek közül is kiemelkedik az a szoba, ahol a fura perspektívának köszönhetően eltolódnak az arányok, vagy épp az a helyiség, ahol az alábbi fotó is elkészülhetett, amelyen látszólag a mennyezetről lógok lefelé. Kiváló szórakozás az egész családnak, egy órát, na meg a 19 eurós belépőt bőven megéri.

A ljulbjanai illúziómúzeumba megéri betérni (Fotó: Jámbor Eszter)

Látogatásunk idején üzemelt az alábbi fotón is megörökített különleges pihenőhely, a szabadtéri bárt, kávézót és BBQ-éttermet egyesítő objektum, amely annyira új, hogy még neve sincs. Érdemes felkapni egyet a lépten-nyomon beszerezhető ingyenes programajánló kiadványokból, amelyekben szerepel a pontos címe, sajnos a sajátomat elkavartam valahová, így csupán a szavamat adhatom, hogy aki rászánja magát a felfedezésre, nem fogja megbánni a garantáltan turistamentes vendéglátóipari egység meglátogatását.

Ljubljana egyik legjobban őrzött titka a helyi fiatalok gyülekezőhelyeként szolgáló szabadtéri BBQ-bár (Fotó: Andersen Dávid)

Tengerpartjuk is akad…

A végére hagytam a tengerparti elfoglaltságokat. Bár Szlovéniának viszonylag rövid a tengerpartja, az itt található Kopert, Portorožt, illetve utóbbi testvérvároskáját, a második világháború előttig Olaszországhoz tartozó Pirant érdemes felkeresni, akár egy kellemes parti séta, egy fagyizás vagy egy tengeri fürdőzés erejéig. Piranban a sétány legvégén ingyenes strand várja azokat, akik nem fordulnak vissza idejekorán.

Piran főterén érződik az olasz hatás (Fotó: Andersen Dávid)

Igaz, a fürdéshez a strandcipő használata csaknem elengedhetetlen, mert a part szinte mindenhol köves, na meg tengeri sünből is akad egy pár, cserébe itt is kristálytiszta, kellemes hőmérsékletű vízben mártózhatunk meg. Piran kis utcáin andalogni sem utolsó program, de aki ennél nagyvilágibb életre vágyik, nyugodtan nézelődjön a Balkán Monacójaként is emlegetett Portorož sétányain.

Kilátás Piranból Portoroz felé (Fotó: Andersen Dávid)

A legjobb az egészben, hogy Szlovéniában nagyjából hazai árakkal számolhatunk, igaz, az euró mindenkori árfolyamának függvényében. De akárhogy is áll épp a kurzus, Szlovénia feltétlenül megér egy látogatást, de akár többet is, elvégre ez az az ország, ahol a mediterrán tengertől az alpesi hegycsúcsokig tényleg minden megtalálható. Ja, és a szlovén emberek elképesztően barátságos, kedves népség, persze a körülmények ismeretében ez nem meglepő.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top