Mi jöhet még a Harry Potter után?
Az én lányaim most 8 és 10 évesek, szerencsére szeretnek olvasni. A nagyobbikat most Harry Potter nyűgözte le, minden este rimánkodik még 10 percért, miután már fél órát olvasta az ágyban. A Harry Potter-jelenség nem újdonság, a tizenéves korosztály szerencsére egy ideje már beleszeretett a varázslótanoncról szóló könyvekbe, ám sok olyan történetet hallok, ami arról szól, hogy a gyerekek végigfalják a hét Harry Potter könyvet, aztán többet az életben nem akarnak olvasni, csak ha nagyon muszáj. Ezért már előre készülök, hogy a Harry Potteer után jöjjön Leiner Laurától A Szent Johanna gimi, ami talán megtartja a lányomnál az olvasás iránti rajongást.
A kiskamasz lányok körében ugyanis úgy tűnik, hogy A Szent Johanna gimi egy igazi adu ász, és ahogy a Harry Potter, úgy ez a könyv is beszippantja a kislányokat, jó értelemben és veszélytelenül. A történetek akár róluk is szólhatnának, a kis fellángolások, barátságok, fiúk, ébredező öntudat – minden bennük van, ami egy kiskamasszal a hétköznapok során megesik. Még az is az erőssége ennek a könyvnek, hogy sorozat, ezt pedig szeretik a lurkók, hiszen így tovább benne maradhatnak abban a fantáziavilágban, amibe az első könyvben beleszeretnek.
Tuti módszer: poénos történethez ötletes külalak
A kisebbik lányom a maga nyolc évével – és ahogy nézem, az egész második bé – oda meg vissza van a Geronimo-könyvektől. A Geronimo Stilton könyvekben nem csak a kis vicces történetek azok, amik megfogják az épphogy olvasni tudó korosztályt, hanem maga a tipográfia is jelentős mértékben hozzátesz a függőségi faktorhoz. Azt szeretik benne, hogy nem unalmas, ugyanolyan módon szedett sorok következnek sűrű egymásutánban, hanem izgalmas, különböző betűnagysággal és színekkel játszó írásképet kapnak a könyvekben. A “jég” szóról lógnak a jégcsapok, a “tűz” szó lángol, ha Geronimo álmosan beszél, akkor elmosódnak a betűk, és még számtalan kreatívabbnál kreatívabb ábrázolást láthatunk magában a szövegben. Ez nemcsak azért jó ötlet, mert így változatos a látvány, hanem segíti a szövegértést is, ezzel megkönnyíti az olvasni még alig tudó gyerkőcök dolgát. Illetve azért is ajánlott nekik nagyon, mert hirtelen sikerélményt ad, gyorsan olvasható, és sok könyv van a sorozatban, így aztán ki sem fogynak egyhamar a történetekből. Ezeket a könyveket én is szerettem esti mesének felolvasni nekik, mert még számomra is szórakoztató volt.
Minden az esti mesével kezdődik
Mert minden este van esti mese, mióta úgy kétéves lett a nagyobbik, és mivel nem vagyok áldozat típus, mindig olyat olvastunk, aminek mindannyian örültünk. Így kerültek terítékre, amíg még egész kicsik voltak, a Beatrix Potter és a Marék Veronika könyvek, ahogy Janikovszky Éva könyvei is rendszeresen műsoron vannak ovis koruk óta. De beadtam a derekamat az Anna és Peti történeteknek is, bár mindig jól elmagyaráztam nekik, hogy ez nagyon szép, harmonikus és idilli, de ugye tudják, hogy ha egy kétéves szétkapja az anyja hegedűjét, az nem csak mosolyogva fogja csóválni a fejét.
Az Anna és Peti (és Gergő) könyvekkel ugyanis nekem leginkább emiatt volt gondom – miközben elfogadtam, hogy nekik ez tetszik –, hogy túlságosan tökéletes volt benne mindenki. A szülői rosszallás maximum addig terjedt, hogy apa összevonta a szemöldökét, vagy anya csípőre tette a kezét, még akkor is, ha a legnagyobb disznóságokat követték el a történetekben a gyerekek. Hiányzik belőle az életszerűség, az a realitásszag, amitől élővé válik a történet. Bár ki tudja, lehet, hogy épp ezért tetszik a gyerekeknek.
Mókás közös élmény az egész családnak
Ami hatalmas kedvenc volt még esti meseként, kiskoruktól kezdve – és amit mindenkinek kötelező jelleggel fel kellene olvasnia szerintem a gyerekeinek –, az Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Erdője, ami épp az ellentettje az Anna és Peti-féle idillikus világnak. Szerethető, emberi karakterek, és mindannyiuknak van valami kis tökéletlensége – épp úgy, mint a valóságban. Megtanítja a gyerekeket arra, hogy mind mások vagyunk, egyikünk sem tökéletes, és ez így van jól. Mindez pedig olyan zseniális humorral tálalva, hogy a szülőknek is nagy öröm felolvasni a sorokat.
Ugyanez a helyzet a Micimackóval, amit már középsősöknek, nagycsoportosoknak is elkezdhetünk olvasni bátran. A Négyszögletű Kerek Erdőhöz hasonlóan a Micimackó is azért vicces a gyerekeknek, mert magukra, a kis társaikra és magára erre a bolond életre emlékezteti őket. Segít nekik eligazodni a néha furcsának tűnő emberi játszmák között, elfogadásra nevel, miközben szórakoztat is. Arról nem is beszélve, hogy olyan alapkönyv, amit márpedig ismerni kell, és nem rajzfilmből, hanem Karinthy Frigyes fordításában.
Ha szerethető karakterek és a valósághoz közelítő konfliktus feldolgozása a téma, akkor pedig jöjjenek Czigány Zoltán: Csoda és Kósza történetei. Nálunk ezek már középsős koruktól állandó olvasás alatt állnak. Humor, izgalom, barátság, némi szürrealitással keverve: tökéletes egyveleg. Ezek mellett pedig kihagyhatatlan a sorból a Magyar népmesék sorozat. Nagyon szép háromkötetes kiadást találhatunk belőle a piacon. A legjobb népmeséket gyűjtötték benne össze, az én lányaim mindig választottak maguknak nagy kedvenceket közülük, amiket ezerszer is fel kellett olvasni. Varázslatos, furfangos mesevilágba viszik őket, ráadásul emészthető hosszúságú történetekre tagolva.
Olvasnivalót a karácsonyfa alá!
Az impozáns, kifejezetten gyönyörű könyvek közé tartozik két hercegnős szépség, ami kisiskolás és ovis kislányoknak is nyugodt szívvel a fa alá rakható: Ursula Jones–Sarah Gibb: A királykisasszony, akinek nem volt birodalma, és Philippe Lechermeier: Nevenincs és sosemvolt hercegnők. Mindkét könyv rendkívül messze áll szerencsére a Disney-hercegnős világtól, az előbbi története szívet melengető és az igaz szeretetről szól minden sallang nélkül, míg a második könyvben igazán fantáziadús módon ismerhetünk meg különleges hercegnőket, akiktől mi sem áll távolabb, mint a rózsaszín ködben lebegő hercegnősködés.
Ha pedig egy kisiskolás fiú várja az ajándékokat a fa alatt, akkor izgalmas kalandok várnak rá Berg Judit Rumini könyveiben. Berg Judit stílusa és történetei lebilincselően hatnak a gyerekekre, ráadásul a könyvek sorában találunk minden korosztály számára megfelelőt. A gyerekeimnél a Hisztimesék és a Cipelő cicák sorozat abszolút favorit volt oviban. Kisfiúknak bátran adható még Finy Petra könyvei közül is pár Rufusz Rafael történet, a Lámpalány meséi és a Seprűsrác meséi is róluk és nekik szólnak.
Nyilván a kínálat ennél sokkal szélesebb, és minimum ezer könyvet kihagytam a felsorolásból, szubjektíven kiemelve a saját kedvenceimet. A lényeg annyi, hogy találjuk meg a gyerekünk személyiségéhez passzoló történeteket, nem feltétlenül a trendi, legújabb kötetek között kutatva. Ha olyat sikerül találni, ami az ő kis lelkéhez tényleg passzol, azzal segítünk neki a leginkább az aktív olvasóvá válásban.
