Egészség

Egészségre vágyik a magyar, de megelégszik az illúziójával

Az emberek többsége keveset mozog, egészségtelenül táplálkozik, és nem jár szűrővizsgálatokra. Ehelyett inkább a mára koncentrálunk, és próbálunk nem gondolni a jövőre – derült ki egy felmérésből.

A magyarok több mint felének az egészség megőrzése a legfontosabb célja a következő években, de aktívan már nagyon kevesen tesznek érte. Eközben csupán 9% vallotta azt, hogy tökéletes egészségi állapotnak örvend – derült ki az Affidea és a Central Médiacsoport közös kutatásából, amely azt vizsgálta, mi szerepel az emberek bakancslistáján, és mit tesznek annak érdekében, hogy azokat tényleg meg is valósítsák.

A kutatásból az derült ki, hogy az emberek többségének céljai nagyon is mindennapiak: egészség legyen, és nyugalom. A harmadik legtöbbet említett cél egy utazás (35%), az utána következő vágyak pedig tipikusan materiálisak: ingatlan, hitel-visszafizetés, meggazdagodás, autóvásárlás. Az igazi álmodozás különleges dolgokról (világ körüli út, extrém sportok, megtanulni táncolni) a magyarok nagyon kis hányadára jellemző.

Illúzió az egészség

Bár apróbb eltérések mutatkoztak nemtől, kortól és iskolázottságtól függően, a megkérdezettek 54%-a válaszolta azt, hogy egészségük megőrzése a legfontosabb céljuk az elkövetkező 5 évben és azt követően is.

A válaszadók több mint 70%-a viszont fontosabbnak tartja céljai eléréséhez a pénzt, mint egészségének megőrzését: tízből csupán 6 ember vallotta azt, hogy egészségének megőrzése a legfontosabb eszköz az álmai megvalósításához. Az egészség értéke az évek előrehaladtával jelentősen nő: míg a 18–39 évesek között még „csak” 52% emeli ki az egészséget, az 50 év felettieknek már 79%-a tartja lényegesnek azt a vágyak beteljesítéséhez.

Abban azonban már komoly eltérések mutatkoznak a válaszadók között, hogy mit tesznek az egészségükért. A válaszadók 58%-a pihenésre és kikapcsolódásra szán időt, míg 48%-uk szerint a családdal töltött idővel tehetnek a legtöbbet az egészségükért. A válaszadók csupán 46%-a vallotta azt, hogy szed valamilyen vitamint, és 45%-uk nyilatkozott úgy, hogy egészségesen táplálkozik. A megkérdezettek mindössze 35%-a sportol, és 34%-uk jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. Ezzel szemben az emberek 32%-a egyenesen azt mondta, hogy „orvos engem csak akkor lát, ha már nagy a baj”.

Bagi Renáta pszichológus elmagyarázta, mi lehet ennek a legfőbb oka:

Az emberek alapvetően szeretik egészségesnek és sebezhetetlennek hinni magukat, és nem szeretnének olyan hírt kapni, amelyik sérti a »halhatatlanságillúziójukat«. Hiszen ha megbetegszünk, szembe kell néznünk az idő múlásával, az öregedéssel. Felmerülhet az is, hogy az eddigi életmódunk járult hozzá a betegséghez, és változtatnunk kell rajta, ami – valljuk be – minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb.

Meglepő lehet, hogy a megkérdezettek mindössze 9%-a gondolja úgy, hogy kiváló az egészségi állapota, míg nagy részük (83%) szerint jó vagy elfogadható. Az emberek túlnyomó többsége azt mondja, hogy nem szívesen szed gyógyszereket.

Carpe diem!

Ahogyan fentebb már írtuk, a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. A nők, az idősebbek és a diplomások közül az átlagnál többen vesznek részt, de az 50%-ot egyik szegmensben sem éri el a rendszeres szűrésen átesők aránya.

Szeretünk a mára koncentrálni. Ma szeretnénk sok pénzt keresni, ma akarunk boldogok lenni. Gyakran nem megyünk elébe a dolgoknak – bízva abban, hogy nem következnek be –, hanem akkor kezeljük őket, amikor megtörténnek. Ez azonban az egészség szempontjából nem kifizetődő, sőt egyenesen felelőtlen hozzáállás

– hangsúlyozta a pszichológus.

Hozzátette, sokan csak akkor mennek el szűrővizsgálatra, amikor valaki a közvetlen környezetükben megbetegszik, hiszen ekkor kerül jobban a figyelem középpontjába az egészségük törékenysége. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a rossz dolgok csak másokkal történhetnek meg.

Pedig a betegségek jelentős részénél a korai diagnózis életet menthet. A kutatásba bevontak közül az elmúlt két évben 67% volt nőgyógyászati rákszűrésen. A 18–40 évesek között ez az arány már 72%, míg az 50 évesnél idősebb nők közül csak minden második vett részt ilyen vizsgálaton. A korábban kötelező tüdőszűrésre ugyanakkor már csak a megkérdezettek 53%-a ment el az utóbbi két évben, szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokon pedig az emberek 24%-a vett csak részt. A 40 évesnél idősebb nők 50%-a volt mammográfiai szűrővizsgálaton, míg vastagbélvizsgálaton a különösen veszélyeztetett 50 év felettiek közül is csak 14%.

Dr. Kardos Lilla, az Affidea orvos-igazgatója szerint sokan még ma is alábecsülik a szűrővizsgálatok jelentőségét:

Több betegségtípusra jellemző, hogy a korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felállított diagnózis pozitívan befolyásolja a kezelés hatékonyságát és a gyógyulás esélyét

– mutatott rá a szakember. 

Rövid a bakancslistánk

Csupán az emberek felének van bakancslistája a következő 5-15 évre, azonban –  ahogyan azt már fentebb írtuk – a célok jellemzően a mindennapokkal, a családdal, a munkával, a karrierrel, az egészséggel és a párkapcsolattal vannak kapcsolatban. Az igazi álmodozás a különleges dolgokról (világ körüli út, extrém sportok) itthon nagyon kevés emberre jellemző.

Bagi Renáta szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen szociálpszichológusok előtt közismert a magyar emberekre jellemző pesszimizmus, amelynek történelmi és kulturális okai is vannak.

Álmodozni úgy lehet, ha amellett, hogy optimista vagyok, hiszek a saját képességeimben is. Ehhez viszont egészséges önbizalom és felelősségvállalás is szükséges, hiszen az önbizalom alacsony szintje kudarckerüléshez vezet, és ez teljesen megakadályozza, hogy álmodozzunk a céljainkról

– fogalmazott a szakember.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top