Bár a koronavírus okozta megbetegedések és halálok száma napról-napra csökken, a járvánnyal foglalkozó szakemberek aggódva figyelik a statisztikákat, amelyek azt mutatják, hogy a vírus Indiában azonosított, úgynevezett delta variánsa már Európa egyre több országában is megjelent. A hvg.hu friss információi szerint hazánkban eddig kilenc embernél azonosították a Covidnak ezt a változatát. Eközben a BBC négy napja arról számolt be, hogy Izraelben nemrég ismét kötelezővé tették a beltéri maszkviselést, miután a delta variáns által megfertőződött betegek napi száma átlépte a százat – mindezt azután, hogy június elején sokáig egyetlen új megbetegedést sem észleltek.
Mivel sok a kusza információ a járvánnyal és a koronavírussal kapcsolatban, ezért Rusvai Miklós egyetemi tanárhoz, víruskutatóhoz fordultunk kérdéseinkkel.
Sok a kavarodás a fejekben a különféle variánsokkal, mutánsokkal kapcsolatban, amelyeket ma már kevésbé a földrajzi származási helyükkel, mint inkább különféle kódokkal és azonosítókkal jelölnek. Mi a helyzet az úgynevezett „indiai” variánssal?
Mostanra már megszokhattuk, hogy emlegetünk például brit, dél-afrikai, brazil vagy indiai mutánst, mivel ezeket a vírustörzseket arról az országról szokták elnevezni, ahol először kimutatták a jelenlétét. Az indiai kormány azonban tiltakozott, hogy az országot egy vírussal társítsák, ezért az eddig ismert négy fontos variánst átnevezték: a brit mutáns az alfa, a dél-afrikai a béta, a brazil a gamma, míg az indiai a delta variáns. Innentől tehát a görög ábécé betűit használjuk, a megjelenés sorrendjében, vagyis, a következő variáns neve epszilon lesz.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy ennek a koronavírusnak már több mint tizenhatezer variánsát azonosították, de csak az említett négy az, ami az Egészségügyi Világszervezet, a WHO rendszerezése szerint az aggodalomra okot adó kategóriába került. Az „eredeti”, azaz a vuhani az alapváltozat, azt továbbra is így hívjuk, noha ennek kellett volna az alfa nevet adni.
Mennyiben tér el a delta, azaz az indiai változat a vuhanitól?
Az új vírusvariánsokat genetikai elemzéssel, vizsgálatokkal azonosítják. Különböző mutációkat keresnek a vírus nukleinsavában, ha találnak ilyet, akkor egy új mutánssal van dolgunk, ez azonban még nem jelent feltétlenül problémát. Ha az új variáns elkezd terjedni, és valamelyik tulajdonsága járványtani szempontból eltér a korábbiaktól, akkor kiemelt megfigyelési kategóriába kerül. Ha pedig valamelyik tulajdonsága az emberiség számára kedvezőtlenebbnek tűnik, mint az előzőek, akkor a már említett, aggodalomra okot adó kategóriába helyezik át.
Milyen tulajdonságai vannak a delta variánsnak, ami miatt bekerült az aggodalomra okot adó változatok közé?
Gyorsabban képes terjedni, mint az alfa-béta-gamma mutánsok, mert az úgynevezett tüskefehérjéje, amelynek segítségével behatol a sejtjeinkbe, egy mutáció miatt jobban illeszkedik a sejtjeink felületén lévő receptorokhoz. Magyarul, tökéletesebb „kulcsa van ehhez a zárhoz”, könnyebben megtapad a sejtfalon, ahová erősebben is tud kötődni. Emiatt gyorsul a fertőzés üteme, mert egy ember több másik embert képes megfertőzni. Ha a vuhani koronavírus fertőzési rátáját tekintjük 1-nek, akkor a brit, azaz az alfa változat 1,5, a delta pedig 2, azaz kétszer olyan gyorsan terjed, egy fertőzött kétszer annyi embernek tudja potenciálisan továbbadni a vírust.
Rusvai Miklós: „A negyedik hullám az oltatlanokra lesz veszélyes”
A delta variáns tünetei eltérnek a korábbiaktól?
Valamennyire eltér: míg az alfánál jellemző volt az ízlelés és a szaglás elvesztése, a delta-variáns ezt kevésbé produkálja, itt inkább légzőszervi tünetek, orrfolyás, könnyezés, köhögés a jellemző, illetve gyakrabban fordulnak elő emésztőszervi problémák, azaz például hasmenés.
Mi a helyzet a vakcinák, védőoltások hatékonyságával, védenek a delta variáns ellen?
Határozottan igen. A már említett tüskefehérje változása miatt a vakcinák hatékonyságának kisebb mértékű csökkenéséről számoltak be, mivel a vakcinák a vuhani változat ellen képződött antitestek termelését képesek serkenteni, ezek pedig nem tudnak olyan jól kötődni a módosult tüskefehérjéhez. Azonban ez a módosulás nem olyan mértékű, hogy hatástalanná tenné a vakcinákat.
Nagyságrendileg elmondhatjuk, hogy ha például egy Pfizer-vakcinának 92 százalékos a hatékonysága a vuhani ellen, az azt jelenti, hogy 100 beoltott emberből 8 megfertőződhet a vírussal, de nem lesz súlyos náluk a betegség lefolyása. Ehhez képest, a delta variáns esetén nagyjából 85 százalékos hatékonyságról beszélhetünk, vagyis százból tizenöt ember fertőződhet meg, de közülük sem fog senki meghalni és a tüneteik is csak enyhék lesznek.
Ezért láthatjuk, hogy Nagy-Britanniában, Izraelben vagy Portugáliában, ahol már megjelent a delta variáns, ott is főleg az oltatlanok körében terjed. Ezért fordul elő, hogy gyakrabban fertőzi meg a gyerekeket, mert a legtöbb helyen a felnőttek körében már jelentős a védettek aránya.
A meglévő vakcinákat mennyire gyorsan lehet adaptálni, ha megjelenne egy újabb variáns, amelynek esetleg súlyosabb tünetei, hatása van?
Viszonylag gyorsan, mivel a vakcinák alapját adó technológia már megvan, azt csupán az új változat sajátosságai mentén kell módosítani. Azonban ehelyett inkább arra lenne szükség, hogy a különféle hatóságok, például az amerikai FDA vagy az európai EMA engedélyezze a harmadik, emlékeztető oltásra használható készítményeket. Az immunológiai, virológiai szakemberek között egyetértés van arra nézve, hogy ez nagyon jó lenne és sok embernek szüksége lenne rá, de egyelőre még nem történtek meg az ehhez szükséges adminisztratív intézkedések. Vannak olyan országok, például Szerbia, ahol a nemzeti hatóságok már kiadták az engedélyt, de az Európai Unióban még erre várni kell.
Mi a helyzet a különféle vakcinák keverésével? Több kutatás is arra utal, hogy jól működik például egy AstraZenecára ráoltott Pfizer, vagy hasonló kombinációban adott vakcina-koktél.
Így van, ez is nagyon jó lenne, ezzel is ugyanaz a helyzet, hogy már csak az engedélyekre várunk. Angela Merkel német kancellár például másodikként az elsőtől eltérő vakcinát kapott, de még a hozzá hasonló prominensek példája sem törte át egyelőre ezt az adminisztratív falat. Itt viszont a gyógyszergyártóknak is meg kell tudni egyezni egymással, mert ott arra van szükség, hogy ha az egyik azt mondja, hogy az én vakcinám adható, mondjuk a Pfizeré után, akkor ahhoz a Pfizerrel is meg kellene egyezni. Ráadásul itt kölcsönösségre is szükség van a gyártók között, ami a konkurenciaharc miatt nem egyszerű.
Az egyik legtöbb embert foglalkoztató kérdés, hogy mi a helyzet a koronavírus negyedik hullámával? Lesz? Nem lesz? Illetve, az összeesküvés-elméletek hívei szeretnek arra is mutogatni, hogy „ezek már előre tudják, hogy mikor jön a következő hullám”, őket mivel lehet leszerelni?
Még csak modellezésre, statisztikára sincs szükség ahhoz, hogy kijelenthessük, lesz negyedik hullám. Ez egy légzőszervi fertőzés, aminek az a sajátossága, hogy nyáron eltűnik, legyengül, ősszel pedig visszajön. A nátha is légzőszervi betegség, az is októbertől áprilisig gyakori. Mostantól a SARS-CoV-2 koronavírus is olyasmi lesz, amellyel számolnunk kell a légzőszervi megbetegedések őszi-téli szezonjában.
Azt, hogy a koronavírustól várhatóan többen lesznek majd betegek a negyedik hullámban, mint a náthától, azért jósolhatjuk meg viszonylag könnyen, mert ez egy új vírus, ami ellen még sokunk szervezete nem védett. A náthát okozó vírusokat viszont már ismeri a szervezetünk, mert gyerekkorunk óta gyakran találkozunk velük, így ezek közül többel szemben már immunisak vagyunk. Következésképpen borítékolható, hogy ezen az őszön is a koronavírus valamelyik variánsa okozza majd a legtöbb megbetegedést.
Az még kérdéses, hogy ezt deklaráltan hívhatjuk-e járványnak, vagy csak úgynevezett „megemelkedett esetszám” lesz-e majd megfigyelhető. Ezt egyelőre nem tudjuk, mert a járvány definíciója szerint ehhez arra van szükség, hogy több egymást követő hétben bizonyos arányban növekedjen a fertőzöttek száma, megfelelően gyorsuló ütemben. Az viszont biztos, hogy több eset lesz majd, ahogy jönnek az őszi hónapok.
Fotó: MTI / Rosta Tibor
Mi most a helyzet a maszkviselés és az oltás kérdésével? Sokan arra hivatkoznak, hogy ők már be vannak oltva, ezért nincs szükségük a maszkra.
Ez a kérdés engem is foglalkoztat, én azt mondom, hogy aki már be van oltva, annak nem kell a maszk. Persze, bizonyos rendelkezések, bizonyos helyeken még így szabályozzák a maszkviselést, de előbb-utóbb ez a korlátozás mindenhol fel lesz oldva. Persze tilos nem lesz, aki gondolja, nyugodtan viselheti, de szerintem, aki oltva van, és megfelelő az immunitása, annak szerintem felesleges.
Az oltottak ezek szerint nem tudják terjeszteni a fertőzést?
Ez tévedés, ugyanis mindenki megfertőződik, az oltottak is, de éppen ez a lényeg, hogy az oltottak közül – maradva az említett, 92 százalékos hatékonysági példánál – csak 8 ember fog ténylegesen megbetegedni. Az oltottakban viszont csak a felső légutakban tud szaporodni a vírus, az erek falát nem teszi tönkre, a szívizomzatot, tüdőszövetet, agyat nem károsítja, azaz súlyos betegség náluk nem alakul ki.
Amiért pedig esetükben nincs szükség a maszkra, hogy náluk még a megbetegedés esetén is csak átmeneti vírusszaporodás figyelhető meg az orrnyálkahártyán, így ezek az emberek csak töredéknyi vírust ürítenek a környezetbe, ezért nem játszanak szerepet a járvány terjesztésében.
Bár tudom, hogy erre nézve nehéz jóslatokba bocsátkozni, de a tapasztalatok, statisztikák ismeretében mire lehet számítani, mikor jelenhet meg a következő új variáns?
Az eddigi adatok szerint durván félévente jelentek meg az aggodalomra okot adó variánsok, de ez nem tekinthető ökölszabálynak. Ezt mutatják a megfigyeléseink, de, hogy miért van így, azt nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy például idén augusztusban nem jelenik-e meg két variáns, két különböző helyen, megdöntve a korábbi statisztikákat.
Fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek szerint a mostani világjárvány egy afféle „tanulópálya” volt, azokhoz a járványokhoz képest, amelyek a közeli jövőben várnak az emberiségre. Ezek ellen lehet valahogyan készülni?
Biztos, hogy jönni fog egy újabb vírus vagy más kórokozó által kiváltott járvány, de nem tudhatjuk mikor, ezt akkor fogjuk látni, amikor már itt lesz. Kétségtelen azonban, hogy a mostani pandémiából le kell vonnunk a tanulságokat. Ne felejtsük, ez az első világjárvány a vakcinázások, általános immunizálások széles körű bevezetése, azaz a XX. század első harmada óta.
A mostani világjárvány volt az első ilyen jellegű pofon, amit az emberiség kapott. Nem is baj, ha ezen a téren egy picit szűkebbre szabjuk a mellényt, visszaveszünk az önbizalmunkból, mert éppen a koronavírus mutatta meg, hogy annak ellenére, hogy mennyit fejlődött az egészségügy, milyen széleskörű együttműködés volt ezen a téren, milyen sokat léptünk előre a vakcinológia, virológia, immunológia terén, ezzel együtt bármikor jöhet egy újabb világjárvány.
A mostani tapasztalataink felhasználhatóak a jövőbeni védekezés során?
Így van, ha lehet ilyet mondani, ennyi pozitív hozadéka volt a járványnak, hogy kialakultak a mostani protokollok, illetve, hogy a kormányok ideológiára, vallásra, gazdasági fejlettségre való tekintet nélkül elkezdtek ezen a téren együttműködni. Főleg ennek köszönhető, hogy a járvány – világszinten – enyhülőben van, ha a nemzetközi statisztikákat nézzük.
Állítom, hogy ha az egész világ összefogna, két éven belül eljuthatnánk a Marsra, a Holdra vagy akár a Vénuszra is, csak épp a gyógyszerfejlesztés vagy az űripar területén a különböző világhatalmak között inkább a versengés a jellemző.
A laikusok sokszor emlegetik, hogy a gyorsan – bár a komoly összefogásnak köszönhetően rengeteg résztvevővel – kifejlesztett vakcináknak nem ismerjük a hosszú távú mellékhatásait. Ön mit gondol erről a kérdésről?
Kétségtelen, hogy kiderülhet valamilyen hosszú távú mellékhatás, ezzel kapcsolatban azonban a kloroform példáját szoktam felhozni. Először az 1870-es években kezdték a betegeket kloroformmal altatni a műtétek során, 30 éve azonban már tilos alkalmazni, miután kiderült róla, hogy súlyos májkárosodást okoz. Viszont, ha valakitől 80 évvel ezelőtt megkérdezik, hogy mit választana: itt egy bőrszíj, tessék erre ráharapni, amíg levágjuk a lábát, mert az fájni fog, vagy esetleg kér-e egy adag kloroformot, ami ugyan májkárosító, de a műtétet nem fogja érezni, akkor valószínűleg az utóbbit választotta volna.
A hosszú távú hatások, ha utólag ki is derülnek, általában enyhébbek szoktak lenni, mint a gyorsan jelentkező, nagyon káros azonnali hatások. Lehet, hogy 15-20 év múlva kiderül, hogy a mostani vakcináknak van valamilyen rizikófaktora, de nekünk most az életek megmentése volt a legfontosabb célunk.
Végezetül egy fontos kérdés, ami szintén sokakat foglalkoztat: mi a helyzet a már védett embereknél az oltási védelem tartósságával? Lehet-e már látni valamilyen mintát, hogy melyik vakcinának mennyire tartós a hatása?
Sajnos erre nincs jó válasz, mert nagyon nagyok lehetnek az egyéni különbségek. Van, akinél a második oltás után 4 héttel, amikor elvileg a legerősebbnek kéne lennie az immunválasznak, akkor sincs mérhető szinten az ellenanyag. Akad viszont olyan, akinek még egy évvel a második dózis után is remek ellenanyag-válasza van. Nem lehet mindenkinek egyénre szabott immunizálási protokollt készíteni, pedig az lenne a helyes. Biztos lesz majd erre vonatkozó általános szabály, de ettől nagyon erős eltérések is lehetnek.
Ami most fontos, hogy egyrészt már a vakcinázást tekintve a 12-15 évesek oltása lehetségessé vált az Európai Unió országaiban. Érdemes ezzel a lehetőséggel minél hamarabb élni, hogy a nyári hónapokra essen az a periódus, amikor kialakul a gyerekekben az immunitás. Tehát augusztus közepéig érdemes lenne minden, vagy legalábbis minél több gyereknek megkapni az oltást, hogy szeptemberben már immunisan, védetten vághassanak neki az iskolai tanévnek. Ez a pedagógusok és a szülők számára is megnyugtató lenne, legalább a felső tagozatosok esetében. Emellett is jó lenne, ha minél többen oltatnák be a gyerekeiket, mert azt is tudjuk, hogy a koronavírus a gyerekeknél is okozhat hosszú távú szövődményeket.
Ezzel kapcsolatban azt mondom, hogy a vakcinák ismeretlen és bizonyítatlan, esetleges hosszú távú mellékhatásai ne tántorítsák el a szülőket, azaz adassák be az oltást a gyerekeknek, ahelyett, hogy kitegyék őket a koronavírus-fertőzés már most is biztosan ismert hosszú távú hatásainak.
Ehhez hasonlóan, a magasabb rizikójú csoportokat, időseket, keringési zavarral, szívproblémával, légúti krónikus betegséggel és hasonlókkal élőket is érdemes lenne még a légzőszervi betegségek őszi periódusa előtt ellátni egy harmadik emlékeztető oltással. Ez azonban ahogy már mondtam, főleg a vakcinagyártókon, másodsorban pedig a hatóságokon múlik.
További cikkeink a koronavírus-járvány témakörében:
- Az EU-s vakcinaútlevelet a kormányablaknál és az ügyfélkapun keresztül is igényelni lehet
- Teljes zárlat alá helyezték Sydneyt a koronavírus új variánsa miatt
- Ingyenes antitest-mérést vezetne be a főváros
