Tömegétkeztetés Rió módra
Több, mint 11.000 olimpikon vesz részt a riói olimpiai játékokon, az edzők, segédedzők, gyúrók, csapatorvosok és egyéb kísérőkkel együtt pedig összesen kb. 18.000 ember ellátásáról kell gondoskodni. Ennek megfelelően az ellátásra vonatkozó előkészületek számai is nagyon magasak: a riói olimpiai faluban lévő étterem akkora, hogy 4 uszoda is beleférne, 18.000 embernek jut hely benne, és az előzetes kalkulációk alapján várhatóan (csúcsnapokon) napi 60.000 adag ételt készítenek majd kb. 200.000 kg-nyi nyersanyag felhasználásával. Az olimpiára 4 millió tányért és poharat rendeltek, több mint 20 séf – közülük többen külföldről – és kb. 2500 fős személyzet segíti majd a munkájukat.
Hogy mi kerül a tányérra, az egyáltalán nem mindegy. Általában – így most, a riói olimpia előtt is – nagyjából egy évvel a játékok kezdetét megelőzően indul el a folyamat, ami a menütervezéssel kezdődik, majd tesztfőzésekkel és folyamatos egyeztetésekkel folytatódik. Bár az ételek elkészítését egy profi catering cégre bízták, független dietetikusok és a NOB megbízottjai döntöttek, döntenek arról, mi kerülhet az olimpikonok tányérjára, ők az olimpia alatt is jelen lesznek, és ellenőrzik, hogy valóban minden úgy készült el, ahogy azt a végleges tervekben lefektették.
A második világháború után, 1948-ben megrendezett londoni olimpia idején még javában élt a fejadagrendszer, és bár az amerikai sportolók megkapták a legnehezebb fizikai munkát végzőknek járó 3900 kalóriás maximális adagot, nem bízták a véletlenre és a fejadagokra sportolóik tápanyagellátását: 2000 kg sonkát, 15.000 tábla csokoládét, és kb. 5000 szelet húst vitt magával a 300 fős küldöttség Amerikából Londonba. Ilyesmire ma már szerencsére nincs szükség.
Az orosz bokszoló, Andrei Zamkovoi ebédje
Kvalifikáció az ételek versenyében
Azt mondják, hogy majdnem olyan nehéz egy ételnek az olimpiai menüre kerülnie, mint egy olimpikonnak az olimpiára kijutnia. Sok szempontot figyelembe kell venni ugyanis egy adott étellel kapcsolatban: például azt, hogy kulturális és vallási szempontból megfelel-e egy sportolónak, egy küldöttség tagjainak az étel. Vannak ugyan átfedések, de jelentős különbségek is például egy afrikai sportoló és egy észak-európai sportoló táplálkozási szokásai között.
Figyelni kell a különféle ételérzékenységi problémákra is: biztosítani kell megfelelő választékot a glutén-, laktózérzékenyeknek, vegetáriánusoknak és vegánoknak, de a mogyoróallergiában szenvedőknek is. Kiemelkedő jelentősége van a sportolók teljesítménye szempontjából az ételek tápanyagtartalmának is. Míg például a biciklisták és a maratoni futók verseny előtt szénhidrátban gazdag ételeket esznek, hogy “legyen benzin a tankban”, addig a bokszolók, birkózók, evezősök számára fontos a versenyen a súlyuk is, ezért ők inkább alacsonyabb energiatartalmú ételeket kapnak, választanak majd.
Az orosz bokszoló, Yevgeny Tishchenko ebédje
Bár azt hihetnénk, hogy vannak sportágak, ahol nincs jelentősége a táplálkozásnak (pl. lövészet, íjászat), ez nagy tévedés: a dietetikusoknak ezekre a sportágakra is ugyanúgy figyelniük kell: a lövészet és íjászat esetén például különösen fontos a megfelelő glükózbevitel – ez ugyanis jelentősen befolyásolja a koncentrálóképességet.
Rendkívüli jelentőségű az élelmiszer-biztonság, és azon belül a doppingmentes alapanyagok használata. Nem kerülhet olyan alapanyag az olimpiai étterem konyhájára, amely akár a legcsekélyebb mértékben is szteroidokat vagy bármilyen más olyan vegyszert tartalmaz, ami befolyásolhatja a doppingtesztek eredményét. (Bizonyos állattartók által forgalmazott húsokban például kimutatható egy clenbuterol nevű szteroid – az ilyen kockázatot nem vállalhatják az olimpiai faluban.)
Mindezek mellett természetesen az íz és a küllem is fontos szempont, hogy a sportolók szívesen egyenek az étteremben, ne üres gyomorral térjenek vissza a szobájukba, és ne kelljen elővenni a csomagba utolsó pillanatban bepakolt dugi müzliszeletet.
Azért a pizza az úr
Öt nagyobb csoportba sorolták az ételeket: brazil, ázsiai, nemzetközi, tészta és pizza, arab és kóser pultokból választhatnak majd a sportolók. Mindenből nagy választékkal készülnek: reggelinél az egyszerűnek tűnő joghurtból például nem elég a natúr, lesz mellette néhány gyümölcsjoghurt is, plusz néhány laktózmentes, szójajoghurt, zsíros, sovány és egyéb verziók – és ezek csak a joghurtok! Brazil (számunkra egzotikus) gyümölcsből kb. 40-féle kóstolható majd, és egyébként is fontos szempont volt az olimpia éttermi menüjének összeállításakor, hogy a sportolók az ételeken keresztül is ismerkedjenek egy kicsit a brazil kultúrával. A brazil konyha alapanyagai, a rizs, a fekete bab és a farofa (pirított maniókaliszt, amit sokszor az ételek tetejére szórnak) visszatérő elemek lesznek az ételekben.
A legnagyobb kedvenc olimpiák óta a pizza és a tészta (ma már gluténmentes verziókban is), de általában nagyon népszerűek a különféle meleg reggelik is, és azok között is a zabkása. Természetesen ebből is többféle verzió készül, mert bár Angliában zabpehelyből készül, az afrikai országokban kukoricadarából, Ázsiában rizsből.
Vacsora a 2012-es londoni olimpiáról
A szervezők természetesen azzal is tisztában vannak, hogy sokan annyira szigorú étrendet követnek, hogy nem fogják igénybe venni az olimpiai falu éttermi szolgáltatását – erre is van lehetőség, bár korábbi olimpiák tapasztalatai alapján egy győzelem után még akkor is érdemes bevonulniuk az étterembe a győzteseknek, ha az égvilágon semmit nem szeretnének ott enni. Elvégre 10-18 ezer ember tapsviharában végigsétálni a két focipályányi éttermen nem lehet rossz!
Forrás: Bon Appetit és Business Insider
Olvass még az olimpiáról!
- Meg tudnám magamat védeni, de néha okosabb elfutni – interjú Karakas Hédi judobajnokkal
- Olimpia 2016: bemutatták a magyar csapat szálláshelyét – videó
- Ürülékfolyamban rendezhetik az olimpia több versenyét is
