Mindennapok

Teljesen kimerít a képernyők bámulása és a sötétség? Nem véletlen

Evolúciós szempontból normális, hogy az év ezen szakában kevésbé vagyunk produktívak, minderre pedig rátesz egy lapáttal a koronavírus. De mit tehetünk ellene?
Teljesen kimerít a képernyők bámulása és a sötétség? Nem véletlen

Megint eljött az évnek azon szakasza, amikor a barátságtalan, sötét, esős időben legszívesebben nem emelkednénk fel a vízszintes pózból. Idén erre a hangulatra egy világjárvány is ráerősít, így aztán nem csoda, hogy az őszi/téli fáradtság, stressz és deprimáltság egyre többeket érint. 

A Psychology Today szakértője, Nadya Dich szerint sajnos az alacsony produktivitás, aluszékonyság a téli hónapokban teljesen normális evolúciós szempontból. 

„Az embereknek fényre van szükségük, és nem csak azért, mert így látnak dolgokat, hanem azért, mert a nappali fény szabályozza a belső óránkat, vagyis sok mindenért felelős: a testhőtől kezdve a hormontermelésig. A nappali fény elnyomja a melatonin hormon felszabadítását, ez az, ami felkészíti a szervezetet az alvásra. Ugyanakkor szükség is van nappali fényre ahhoz, hogy maga a hormon termelődjön és jobban aludjunk az éjjel. A másik fontos hormon a szerotonin, ami segít stabilizálni a hangulatunkat, ennek termeléséhez is nappali fényre van szükség” – mondja a pszichiáter.

Éppen ezért történik az, hogy fény hiányában a test összezavarodik. Nem termel elég melatonint, ezért rosszul alszunk, és nem termel elég szerotonint, ezért többször lehetünk levertek.

Minderre rátesz egy lapáttal az a rengeteg idő, amit különböző képernyők előtt töltünk, legyen az a mobilunk, vagy a laptopunk, számítógépünk monitorja.

Jeffrey Davis pszichológus ezzel kapcsolatban a görög filozófust, Epiktétoszt idézi, aki azt mondta: Az leszel, aminek a figyelmedet szenteled.

És a figyelmünk nagy része az utóbbi évben a koronavírus járvány, politikai csatározások, természeti és emberi katasztrófák sora felé terelődött, így aztán elég nehéz volt nem félnünk attól, mit tartogat a holnap. Az pedig, hogy ezt sokszor a közösségi oldalak böngészésével próbáljuk „csillapítani”, csak olajat önt a tűzre.

Magyarországi pontos adatok nincsenek még az idei évről, de az Egyesült Államokban a vírus miatti bezártság következtében az emberek napi átlag 12 órát (!) töltenek kütyükkel. Nyilván, ez egy szükséges rossznak is mondható, sokan a munkájukhoz, távoktatáshoz netet használnak, a kikapcsolódást pedig a Netflix vagy HBO jelenti, és persze Facebookon, Instán vagy videokonferenciás platformokon tartják a kapcsolatot barátokkal, családdal.

Jeffrey Davis szerint azonban nagyon fontos, hogy még most, ameddig lehet és nem tiltott a szabadtéri mozdulás, a lelki és testi egészségünk érdekében menjünk ki a természetbe. És nem csak a jó levegő miatt. „Kétféle figyelem van: a tudatos és nem tudatos figyelem. A tudatos figyelem az, amikor tudatosan figyelünk valamire, legyen az munka, vagy bármilyen elvégzendő feladat. Ha túl sokáig fókuszálunk direkt egy-egy feladatra, vagy akár a Facebook-hírfolyamunkra, akkor egy idő után belefáradunk és ingerlékenyek, sértődékenyek leszünk. Elfáradunk, csökken az empátiánk és kreativitásunk. A nem tudatos figyelem akkor történik, amikor kellemes érzés fog el minket attól, amiben vagyunk. A természetnek pedig van egy ilyen hatása. Már csak ha arra gondolunk, hogy milyen illat van az erdőben, milyen a tenger hangja, milyen érzés a lehullott falevelek között sétálni, egyfajta nyugalom áraszthat el minket” – írja Davis.

A szakember véleményét kutatások is bizonyítják, amikben a résztvevők hangulatán, stresszhormonszintjén és kreativitásán is javított már csupán az, hogy hosszabb ideig természetben készült képeket nézegettettek velük. Ez pedig (főleg a stresszhormonszint csökkentése) segíthet az immunrendszer erősítésében.

(Kiemelt kép: Pixabay)

Stresszoldó módszerek

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top