nlc.hu
Szabadidő

Lenyúlták az Omegát

Nem Kanye West volt az egyetlen, aki zenét vett kölcsön az Omegától

Kóbor János halálával minden idők leghíresebb magyar zenekara, az Omega megszűnt létezni; a dalok azonban itt maradtak, és valószínűleg mindig lesznek olyanok, akik szívesen hallgatják őket. Meg olyanok is, akik nem félnek kreatívan újraértelmezni az együttes klasszikusait.

78 éves korában, rövid betegség után meghalt Kóbor János „Mecky”, az Omega alapítója, énekese és vezetője, ami egyúttal sajnos azt is jelenti – bár ezt hivatalosan még nem jelentették be –, hogy minden idők legsikeresebb magyar zenekarának pályafutása végleg lezárult. Tavaly két másik meghatározó tag is elhunyt: az alapító-billentyűs Benkő László november 18-án, az első lemez óta kitartó basszusgitáros, Mihály Tamás pedig pár nappal később (igaz, utóbbi 2014 óta nem zenélt az együttessel). Az Omega hivatalosan 1962-ben alakult, azaz jövőre lett volna hatvanéves, és azóta is többé-kevésbé folyamatosan működött (még tavaly is volt friss nagylemez, a sokat sejtető című Testamentum), leszámítva az 1987 és 2004 közötti röpke 17 évet, amikor a zenekar takaréklángra tette magát, és csak szórványosan adott életjeleket; ugyanakkor feloszlásról, búcsúkoncertekről még ebben az időszakban sem esett, szó, sőt még új Omega-nagylemezek is megjelentek a kilencvenes években.

Ez a hat évtized világviszonylatban is jelentős teljesítménynek számít, hisz a rockzenekarok ritkán szokták ilyen sokáig húzni. Az Omega híres nyugati pályatársai közül is mindösszesen két, hasonlóan matuzsálemkorú együttes van még talpon: az 1961-ben alapított Beach Boys, valamint az 1962 óta aktív Rolling Stones. Szóval ez tényleg egy nagyon elit klub. Ráadásul az Omega volt az egyetlen olyan magyar zenekar, amit – kis túlzással – akár még világhírűnek is lehet nevezni: és ebben az esetben a világhír kivételesen nem csak a volt KGST-országok területére korlátozódik, hisz az együttesnek tényleg mindenhol voltak rajongói az NSZK-tól Nagy-Britannián át egészen Japánig. Ahogy a beatkorszak.blog.hu is írja, az Omega előbb vehetett fel Angliában nagylemezt, mint Budapesten, 1970-ben nagy sikert ért el Japánban a Yamaha Fesztiválon, majd Mallorcán a Barbarella Fesztiválon, a hetvenes évek közepétől pedig a zenekar több időt töltött Nyugat-Európában, mint itthon a német Bellaphon kiadó sztárjaként. Az 1977-es nagylemez, a space rock hangzást csúcsra járató Időrabló angol nyelvű változatából, a Time Robberből több mint egymillió – de az is lehet, hogy több mint másfél millió – példány fogyott világszerte, ami félelmetesen sok.

Jellemző, hogy az Omega lemezeire a mindig izgalmas hangmintákra vadászó amerikai, kanadai, német, lengyel, brit, olasz stb. hip hop-producerek, illetve előadók is rákaptak, és előszeretettel idézgettek a zenekartól. A leghíresebb (vagy, ha úgy tetszik: leghírhedtebb) eset valószínűleg Kanye Westé, aki egyik 2013-as slágerében, a New Slavesben használta fel a Gyöngyhajú lány egy 85 másodperces részletét; ebből végül egy elég nagy sajtóvisszhangot kapó per lett, ami csak 2017-ben zárult le.

De mint említettük, nem Kanye volt az egyetlen, akit megihletett az Omega zenéje: meg is mutatunk néhány jobb-rosszabb próbálkozást a közelmúltból, amelyek egészen új generációkkal ismertették meg Kóbor Jánosék munkásságát.

Wiz Khalifa: Buss Down (2007), Andhim: The Wizard of Us (2013) – Omega: Gyöngyhajú lány/Perlen im Haar (1969)

Bodega Bamz: Billy Bats (2015) – Omega: Nyitány/Overture (1978) 

Guilty Simpson feat. M.E.D.: The Future (2008), Army of The Pharaohs: 44 Magnum (2010), Swollen Members: Power (2014) – Omega: Mozgó világ/Movin’ World (1975)

Medium: Mecz o wszystko (2010) – Omega: Tékozló fiúk (1969)

Madlib: Track 29 (2011), Ransom & Statik Selektah: Unexplainable (2013), Axel F feat. Blu: Omega (2014), PDR Click: PDR Status (2014) – Omega: Éjféli koncert/Late Night Show (1977)

Vado: Rugby Down (2010) – Omega: Metamorfózis 2./The Hope, the Bread and the Wine (1978)

MED & Guilty Simpson: Face Down (2018), Omega: Léna/Russian Winter (1977)

Evil Ebenezer: Sunshine (2013) – Omega: Emlék/Remembering (1972)

 Fingathing: Walk in Space (2004) – Omega: Tűzvihar/Stormy Fire (1974)

+ Boney M: Future World (1984) – Omega: Tízezer lépés (1969)

(Kiemelt kép: Fortepan / Urbán Tamás) 

Kapcsolódó cikkeink:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top