Marilyn Monroe legikonikusabb öltözéke kétségkívül a fellibbenő szoknyás fehér ruha, melyet az 1955-ös Hétévi vágyakozás című filmben viselt. Akad azonban egy másik darab is, mely szintén nagy jelentőséggel bírt a filmes jelmezek történetében: a rózsaszín estélyi az 1953-as Szőkék előnyben című musical-vígjáték legemlékezetesebb jelenetéből, melyben a Diamonds Are a Girl’s Best Friend című dalt adta elő.
Az öltözéket William Travilla amerikai jelmeztervező álmodta meg a színésznő számára. A ruha úgynevezett peau d’ange-ból, egyfajta selyemszaténból készült. „Az volt a cél, hogy megmutassuk a test körvonalait, úgy, hogy a ruha együtt mozogjon a testtel, és ne gyűrődjön – ami meglehetősen nehéz volt, amikor Marilyn fel-alá mozgott a lépcsőn. Végül a selyemszatént filcre ragasztották, hátuljába pedig fekete bélést varrtak, hogy tartást adjon – magyarázta később a jelmeztervező egy nyilatkozatában. – A két oldalvarrástól eltekintve a ruha kartonszerű formára volt hajtogatva. Bármelyik másik lány úgy nézett volna ki benne, mintha egy kartondobozt viselne, de a filmvásznon úgy tűnt, mintha Marilyn egy könnyű, vékony selyemruhát viselne.”
Az öltözék a maga idejében azért számított már-már forradalminak, mivel akkoriban épp Dior New Lookja dívott, melynek alapdarabja volt a full skirt, vagyis az A-vonalú teljes szoknya, mely optikailag karcsúbbnak mutatta a derekat. Ez volt a legnépszerűbb sziluett a korabeli filmekben is. Marilyn Monroe azonban úgy vélte, hogy ezek a szoknyák túlságosan terjedelmesnek látszanak a filmvásznon és nem hangsúlyozzák megfelelőképpen az alakját, ezért ő a szűk szabású szoknyákhoz ragaszkodott.
Travilla maximálisan tiszteletben tartotta a színésznő óhaját, mivel divattudatos sztárnak tartotta, aki speciális bánásmódot igényel, a ruhái megtervezésekor is. A rózsaszín estélyihez egyébként eredetileg egy fekete operakesztyűt és egy szintén fekete Salvatore Ferragamo cipőt viselt volna, a jelmeztervező azonban végül ezek helyett inkább a ruha színével megegyező rózsaszín kesztyűt és cipőt adott rá. A kosztümökért a film másik jelmeztervezőjével, Charles LeMaire-rel közösen Oscar-jelölést kaptak.
Az öltözéket a mai napig minden idők legfontosabb filmes jelmezei között emlegetik. Néhány éve 310 000 dollárért kelt el egy aukción, bár a divattörténészek későbbi vitái megkérdőjelezték a darab hitelességét. Állítólag Travilla feljegyzéseiből ugyanis kiderült, hogy a szettből nem csupán egyetlenegy létezett, hanem két másolat is készült belőle. Erre azért is volt szükség, mivel a szoknyarész hosszú volt, a forgatás alatt az alja összepiszkolódott, mivel pedig akkoriban digitális retusálás még nem létezett, ezért a színésznőnek át kellett öltözne a ruha tiszta másolatába, hogy az öltözék makulátlanul mutasson a filmvásznon.