Június Magyarországon a legcsapadékosabb hónap, amikor is egyszerre érkeznek meg a csigák, a rókák, a poloskák, a levéltetvek, a hagyma- és répalégy és még a lisztharmat is. Ilyenkor szokott az megtörténni, hogy a tavasz első napsütésében sütkérező joviális hangulatom átmenetileg elmúlik, összerándul a szemöldököm és összeszorítom az ajkaimat, s dúl-fúl bennem az elhatározás: a terményemet nem adom!
Hogyan néz ki a kártevők és kórokozók elleni küzdelem egy biokertben? Rengeteg bio szer és stratégia van, így hát kertje válogatja, de nálam alapvetően az a vezérelv: legyen a növényvédelem annyira kompakt és egyszerű, hogy még én se akarjam ellógni és beleférjen az időmbe a forró nyár szürettel és szünettel terhelt időszakában is.
Ezért alapvetően négy dologból áll:
- a rovarok ellen hetente neem olajat juttatok ki és a legérzékenyebb növényeket rovarhálóval is lefedem
- egyes kártevők ellen célzottan ültetek növényeket
- a gombák ellen pedig egy heti tejes-neemes permetet használok és amit lehet, függőlegesen futtatok a jobb átszellőzés érdekében
- a csigák ellen perlitet szórok ki (ez új elem, de nagyon jól bevált)
+1 ha ezek a dolgok kevésnek bizonyulnak, elengedem arra az évre azt a terményt és megveszem a boltban, ez egy háztáji, nem egy termelő gazdaság
De nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben, és előre is elnézést, de most tudományoskodni fogok egy sort. (A gyakorlati teendőkről is lesz persze szó.)
Idén végre csak egy csigás, a többi nem
A hagyományoshoz képest az ökológiai gazdálkodásban azért viszonylag kevés a permetezés, mert itt az energiák nagy részét a talajélet gondozására fordítjuk, s annak a hasznát élvezzük aztán az alacsonyabb betegségnyomásban. A természetben a betegség alapvetően a különböző élőlények dinamikus egyensúlyának átmeneti megborulása: a számukra kedvező körülmények miatt elszaporodik valamilyen élőlény, ami miatt károsodik az adott növény számunkra értékes része.
A biokert mikroszkóppal vagy szabad szemmel is látható élőlényeinek nagyobb sokfélesége miatt ez egy rugalmasabb rendszer, amelyben nehezebben tudja ész nélkül átvenni az uralmat. A sokféleség persze nem egy tökéletes védelem egy-egy kultúrára, egy-egy évre, de ha a természetet hagyjuk dolgozni, előbb-utóbb keletkezik egy új egyensúly: az elszaporodott élőlényre elkezd szemet vetni egy új ragadozó. Mikroszkopikus léptékben is igaz az, hogy ha sok az eszkimó, kevés lesz a fóka, de ha sok lesz a fóka, előbb-utóbb megjelenik egy eszkimó, aki jól belakmározik belőlük. Ennélfogva ebben a cikkben betegségnek azt hívom, ami annyira elszaporodik, hogy az már tűrhetetlen az én szüretelési igényeim szempontjából.
Kezdjük a kertészek rémével, a gombabetegségekkel, már csak azért is, mert a nagy júniusi esőzés után szinte biztosan lesz probléma ezekkel. Azért ezek a kertészek rémei, mert ezek ellen a legnehezebb – bio vagy nem bio – módszerekkel védekezni. Ezek az igazi vészek, amelyek akár egyik napról a másikra elvihetik az egész termést: a paradicsomvész, a krumplivész, a szőlőt letaroló peronoszpóra. Általában a talajból verődnek fel a növényekre, onnan terjednek tovább, de van olyan is, hogy a levegő érintésével terjednek spórásan, megfelelő hőmérséklet és páratartalom esetén. A gombák ugyanakkor a növények nagy szövetségesei is: tápanyagokat kutatnak fel a talajt átszövő gombák hiféliumai a vele szimbiózisban élő növények „kérésére”, s folyamatosan cserélgetik a növényekkel a hasznos alapanyagokat, a cukrot, a szenet, a nitrogént.
Rovarháló alatt a sárgarépa
A növényeket megbetegítő gombák legnagyobb ellenségei a növényekkel pozitív módon együtt élő gombák, ahogy a szalmonella elterjedésének a legnagyobb ellensége egy emberben a többi baktérium, ami az emésztőrendszerében lakik. Szóval ahogy a bélbaktériumainkról már megtanultuk, hogy sokfélék és vannak jó fejek és rossz fejek és egyszerűen rossz helyen lévők is köztük, ugyanaz a helyzet a gombákkal és a haszonnövényeinkkel.
Ezért nem szimpatikus számomra a gombák elleni védekezés mai gyakorlata: akár hagyományos, akár biogazdaságról van szó, nagy általánosságban széles spektrumú – vagyis válogatás nélkül minden gombára ható – szereket használnak. A biogazdaságokban általános ellenszerük a rezes permet, amely a gombák egyes enzimjeinek deaktiválásával megakadályozza, hogy a spórákból meginduljon a gomba fejlődése. Kis probléma, hogy a már kialakult gombafertőzés ellen nem nagyon hat, ezért ezt folyamatosan kell fújni, megelőző jelleggel. Tehát körülbelül minden egyes esőzés után. Van ugyan korlátozás arra, hogy hektáronként hány kilogramm rezet lehet kijuttatni, de számomra ez ugyanaz a logika, mintha azt írná fel nekünk az orvos, hogy hetente fertőtlenítsük az egész bélrendszerünket egy masszív dózis antibiotikummal. Ez egy darabig hatna a patogének ellen is, de maradna néhány egyed, amely valahogy rezisztenssé válik, elszaporodik és betegséget vált ki, amelyre immár gyógyszerünk sincs… Ugyanez a problémám, amikor a mezőgazdasági használatban lévő területeinket „fertőtlenítjük” így. (S valóban, egyre nagyobb probléma a fungicid-rezisztencia.)
Mit lehet akkor tenni a gombák ellen? Lényegében egy olyan út van, ami egy, a mienkéhez hasonló ökológiai kert számára működhet: ha van a patogén gombáknak konkurenciája, és – kicsit kontraintuitív módon – nincs széles spektrumú gombavédelem. Ezért fontos, hogy a talajban és a leveleken élő gombáknak és baktériumoknak folyamatosan jó életkörülményeket teremtsünk (sok szerves anyag, sok nitrogén, szén, jó nedvességtartalom). Meggyőződésem, hogy a gombás betegségek ellen valamilyen járulékos módon segít a gombakomposztban lévő maradék micélium is, ha nem törjük nagyon apróra a mulcs kijuttatása során.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Vizsgáljuk meg a lisztharmat példáján. A lisztharmat marha jól érzi magát az uborkán, és az uborka sem bánja annyira a jelenlétét, mint mi. (Az én kertemben már megjelent.) Az uborka szemszögéből nézve ez a gombabetegség akadályozza kicsit a fotoszintézisben és roncsolja kicsit a levelét, de az uborka „lényeges” céljait – a jövő évi magok beérlelése – azért meg szokta tudni valósítani, ha nem magonc korban érkezik a betegség. De a mi céljaink sérülnek: ha védekezés nélkül hagyjuk elszaporodni az uborka levelén a lisztharmatot (kipróbáltam), akkor körülbelül egy hónap termés után, július környékén berekeszthetjük az uborkaszüretet. (Ez is lehet egy valós megoldás, csak akkor szeptemberre már csak savanyított uborkánk lesz, viszont megspórolunk csomó munkát a kertben.)
Uborkahálón fut a dinnye is
A heti tejes-neem olajos permetben lévő tejcukor viszont felszaporítja a tejsavbaktériumokat a leveleken, amelyek tényleg elég megbízhatóan szokták kiszorítani a gombát.
A permetszer receptje:
1 liter (akármilyen) tejhez 4 liter vizet öntünk, 20 ml 100% neem oolajat és 20 ml káliszappant. (Utóbbi a tapadást és az emulzifikálást szolgálja). Ez a permetszer körülbelül 10-15 négyzetméternyi kabakosra elég (a levelek alját is át kell fújni sajnos).
Kifújni nagyságrendileg 15-20 perc munka hetente, ha nagyon kedvez a klíma a gombabetegségnek, akkor eső után köpönyegként: heti kétszer végig kell csinálni. A betegség elsősorban az öreg, illetve árnyékban lévő leveleket támadja, ezért érdemes futtatni a növényt, illetve alul rendszeresen lemetszeni a beteg leveleket.
Ez a stratégia bőven elégnek bizonyult ahhoz, hogy uborkában és cukkiniben, sütőtökben tartsa a családunkat. A lisztharmat ellen viszonylag jó bio megoldás amúgy az is, ha az ember szakaszosan veti a kabakosokat, vagyis eleve úgy számol, hogy csak egy hónapig szüretel egy növényt, utána pedig hagyja, hogy a betegség elvigye és a kert másik pontján indít egy új ültetvényt, ami addigra átveszi a stafétabotot.
A peronoszpórával, a másik leggyakoribb betegségforrással is egészen jól elbánik a fenti permet, feltéve, hogy a levélhalványulás és apró dudorok megjelenésének a legelejétől kezeli az ember a szőlő- vagy uborkaültetvényét. Ha például már megtámadta a bogyókat a gomba a szőlőn, akkor hiába viszi le a gombát a permet, a szemek kirepednek, kemények, savanyúak lesznek, a szőlő élvezhetetlenné válik.
A tejes permet mellett mostanában nagy divatja van a hiperparazita gombáknak, amelyek még a patogéneknél is gyorsabban és hatékonyabban szaporodnak és nem okoznak a növényeknek betegséget, de ez persze drágább megoldás és kérdéses, hogy a neem olaj enyhe fungicid hatását mennyire bírják. (Márpedig a neem olaj használatáról a magam részéről nem mondanék le.) A talajlakó gombák a talajból támadó kórokozók ellen jó szolgálatot tehetnek, ám például a leveleket nem védik elég hosszan, mert az UV hatására idővel „fertőtlenítődnek”. Ám mostanában több olyan gombával is kísérleteznek, amely elvileg bírja a napfényt – ezeket még nem próbáltam, de ha bevetem őket, beszámolok majd róla.
A legfontosabb stratégiai elem a kertemben a heti neemolajozás. A trópusi neemfa terméséből préselt olaj egy azadirachtin nevű anyagot tartalmaz, ami a rovarok hormonrendszerét összezavarja. Levélre is szokták fújni, de felszívódik a gyökereken keresztül, beöntözéssel is. Magam a felszívódó hatásmechanizmusban használom főként, és a tapasztalatom az, hogy a haszonnövényeket rágó összes rovart jól gyéríti, de a nem csócsáló, nem szívogató rovarok nem is találkoznak vele. Erre a legjobb bizonyíték, hogy mindig tele vannak az ágyásaim pókokkal.
Idén elkéstem a neemezés megkezdésével, de azért szép fejek (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
Ezt a szert hetente töltöm az öntözőrendszerem gerincébe (ahonnan minden ágyáshoz megy a víz) töltök heti 15 ml neem olajat ugyanennyi káliszappannal, ami placebo kategóriájú dózis. Ha valahol érzékelhető probléma van emellett is, akkor az adott ágyás öntözőrendszerébe közvetlenül is töltök ugyanennyit.
A neem olaj hatásmechanizmusa, hogy összezavarja a rovarok hormonháztartását és ezzel gyéríti őket. Általános populáció-visszaszorításra kiváló, de egy-egy lyuk van a leveleken, nem annyira rágatlanok a zöldségeim, mint a boltiak.
Neem olajból gyakorlati értelemben kétféle van: van a tisztított, homogén minőségű és meglehetősen drága Neem Azal nevű profi készítmény és van a „sima” 100% neem olaj. Utóbbi egyszerűen a termésből készült készítmény, ami az azadirachtinon kívül számos más hatóanyagot is tartalmaz. Előbbinek előnye, hogy hatékonyabb, utóbbinak pedig az, hogy szelektíven irtja a patogén gombákat és baktériumokat is.
Kutatások szerint a tejsavbaktériumokat nem bántja, ezért az emésztőrendszerünkben nem okoz gondot és a tejjel is jól kombinálható.
Ha egy hetet kihagyok a neemezésből, még nincs dráma, ha többet, akkor lesz némi kártétel, de egy terménynél full krach csak akkor szokott lenni a kertünkben, ha valamilyen országszintű probléma van (például földibolhajárvány az őrületes nyári aszály miatt) vagy nem sikerül a vetőmagok csírázása.
A neemezés menete:
Kb. 100 négyzetméternyi szabadföldi veteményemhez 20 ml 100% neem olajat és 20 ml káliszappant töltök bele a csepegtetőrendszerbe.
Az 50 négyzetméteres fóliám a csepegtető végén van, ezért oda külön is be szoktam tölteni az öntözőrendszerbe 10 ml 100% neem olajat és 10 ml káliszappant.
Ha valahol jelentős rovarkárt észlelek, akkor lepermetezem az uborkák számára készített tejes-neemes permettel is.
A mérést fecskendővel szoktam végezni.
Telente új üveget szoktam venni, ha a régit használom fel valamiért mégis, akkor dupla dózisban. Egy kertészeti évre elég szokott lenni 1-2 liter, így elég egy évi 20 ezer forintos növényvédelmi büdzsé.
De mennyire sikeresen bánik el ez a lusta, generálszósz jellegű növényvédelem a legfontosabb kártevőkkel és kórokozókkal?
Bagolytoklepke hernyója: a paradicsomokat és paprikákat lyukasztja, elég bosszantó módon mindig vándorolva a bogyók közt. Nagyon jól „eltünteti” a neem olaj, de a thai bazsalikom is riasztja őket. Nem szokott problémás lenni a kertünkben.
Kétméteres a paradicsom a fóliában
Káposztalepke hernyója: pillanatok alatt felporszívózzák a káposztafélék leveleit, csak az ereket meghagyva, és nagyon szapora. Amíg nem felejtem el a neem olajat, nem szokott problémás lenni.
Poloskák (ideértve a káposztapoloskát is): minden neemezés után csak mutatóba maradnak poloskák, de egy hét alatt visszaszaporodnak, így azért elég sok paradicsomot meg tudnak szívogatni. Valószínűleg kiegészítő módszert kellene használni: az érintett ágyásokba tenni neem olajat külön, neemes szprével lefújni a poloskavonzó növényeket, esetleg nyitni az alternatív módszerek felé.
Káposztalégy lárvája: a káposztafélék gyökerét fúrja üregesre, tönkretéve a termést. Nem szokott gond lenni vele fegyelmezett neemezés esetén.
Répalégy: közepes sikerrel védi a répalégy ellen a sárgarépát a neem olaj, kiegészítő védekezésként rovarháló alatt szoktam tartani a télire szánt répákat. Vetés után letakarom és onnantól csak egyszer-egyszer szedem fel a hálót szüretig, hogy gyomláljak egyet.
Hagymalégy: nagyon jól távol tartja a hagymalegyet a neem, de a szezon elején vagy végén földben lévő hagymaféléket (fokhagyma, illetve póréhagyma) néha megfúrják, ha későn kezdem/korán abbahagyom a neemezést. Sajnos még novemberben is repülnek.
Az a kis barna ovális a hagymalégy lárvája (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
Földibolhák: nem tökéletes a védelem, de elég jó. A rukolákat, mustárokat fátyolfóliával is szoktam azért takarni, egy-egy apró lyuk van csak bennük. Járványszerű megjelenés ellen nem véd, a vándorló földibolhatömegek gyorsabban lelegelik a növényeket.
Levéltetvek: kora tavasszal támadnak elsősorban a levéltetvek, olyankor még necces, hogy csinálom-e már a neemolajozást vagy sem. Gyorsan szaporodnak, de a katicák is, csak az ő megjelenésükig szokott gond lenni a tetvekkel. A paprika, a kapor és a fiatal babhajtások szoktak érintettek lenni, de a termést nem nagyon befolyásolja.
Előző héten ez még tele volt levéltetvekkel, de dolgoztak a katicák
Lisztharmat: Jelen van, okoz termésveszteséget, de nem jelent összességében problémát, bőven elég termés marad nekünk.
Drótférgek: A komposztban gazdag talajt imádják a drótféregek, ezért a krumpli mellé bársonyvirágot szoktam ültetni, ami meglepően jól megvédi a termést. Akkor szoktak megjelenni a drótférgek, amikor abbahagyom a neemezést, késő ősszel, ugyanis a nematódák ellen is hat a neem.
Bársonyvirág védi a krumplit (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
Csigák: A tavaszi és őszi retket, a sárgarépát és általában a fiatal hajtásokat falják fel a kertünkben a kis apró szürke meztelencsigák. A kora tavaszi fóliás káposztánál is szoktak gondot jelenteni, mert belemásznak a fejbe és csócsálásuk nyomán berohad. Idén ezek ellen új fegyvert vetettem be, a perlitet, ami nagyon sikeresnek tűnik az eprek frontján, de majd ősszel derül ki, mennyire hatásosak a zöldségek esetén.
A nagy esőzés után újra csigás lett a menta, de ahogy felszáradt, a perlit újra távol tartja a csigákat (Fotó: Dóra Melinda Tünde)
Aknázómolyok: ezek a levelekbe fúrják bele magukat. Szépen leviszi őket a neem olaj.
Egyéb betegségek, kártevők nem szoktak gondot okozni (vagy nem ismerem fel, hogy gondot okoztak), ami szerintem nem rossz mérleg, ahhoz képest, hogy mennyire faék egyszerűségű a növényvédelmem.
Amivel még kísérletezni tervezek az idén, az a kovaföld, illetve kaolin permetezése rovarok és gombák ellen és szőlő védelme bacillus mojavensis, egy olyan baktérium ellen, ami elvileg napfény mellett is képes elszaporodni a levélzeten és távol tartja a szőlőt előszeretettel támadó betegségeket.
E heti feladatok
Szüret és tartósítás: (2)
- Zöldborsó
- Fokhagyma
- Káposzta
Kiültetés/vetés: (2)
- Pakcsoj, kínai kel
- Sütőtök + dinnye a tyúkudvar tetejére futtatva (öntözéssel, tartószerkezettel)
- Zöldbab, szárazbab kiültetése és pótvetése
- Édesburgonya
- Kukorica (2 ágyás, öntözőkerettel)
- Szárzeller fóliába
- Kapor szakaszos vetése
- Másodvetésre palánták: salátafélék, fűszernövények, édeskömény, zöldbab, újkrumpli
- Földimogyoró (igen, nálunk is megterem)
Egyéb: (2)
- Paradicsomok, paprikák tekergetése a tartószerkezetre
- Befőzőparadicsomok kötözése
- Geotextília leterítése leendő epres ágyásokhoz
- Rovarháló tartószerkezete
Állatok: (6)
- Vágás (kopasztógép beüzemelése)
- Kelnek az új csibék az inkubátorban
- Csirkeetető hordó (túl kicsi a mostani etető, szeretném, ha hetente elég lenne tölteni, amihez 30 liter takarmányt kell tudnia befogadni, alul 4-5 etetőporttal)
- Csibeetető edény (a 20 literes starter tápot egyben szeretném tudni betölteni egy nagyobb fedeles vödörbe, aminek az aljába etetőportokat fúrok)
- Csibeitató bekötése (de ehhez venni kell egy alkatrészt a barkácsboltban)
- A levágott szénát össze kell gyűjteni és behordani a fóliába száradni
- Takarmánybolt: nyúltáp vásárlása
Farmhub: (1)
- Villanypásztorhoz távfelügyelet, harmadik teszt (Ugly duckling)
- Állatok itatórendszerének távfelügyelete (Ugly duckling)
Összesen: 13 munkaóra
A múlt heti menü:
꧁ Hétfő ꧂
Tejszínes zöldborsóleves,
Spárgás laskagombasaláta sonkával,
Csokis kávészorbet
꧁ Kedd ꧂
Húsleves,
Káposztás-karfiolos pakora raitával és mentás zöldborsópürével,
Porcukros piros ribizli
꧁ Szerda ꧂
Joghurtos meggyleves,
Chili con carne,
Házi csokifagyi friss málnával
꧁ Csütörtök ꧂
Francia fokhagymaleves újfokhagymából,
Zöldborsófőzelék fasírttal,
Eper mentával
꧁ Péntek ꧂
Gombakrémleves parmezánnal,
keto kenyér paradicsommal,
narancsos eperhab
꧁ Szombat ꧂
Sóskakrémleves főtt tojással,
Kacsacomb párolt gesztenyés káposztával, chimichurris újkrumplival,
Eper tejszínhabbal
꧁ Vasárnap ꧂
Brokkolikrémleves sonkával,
Sült csirke tárkonyos-baconös zöldbabbal és aiolival,
Matchatea-fagyi málnával
(A menühöz tartozó receptekből felteszek párat a Kertkaland oldalára #alaplébisztró hashtag alatt.)
Vetőmagtól a villáig – A sorozat korábbi részei:
-
-
- Vetőmagtól a villáig: háztáji gazdálkodás kapálás nélküli kerttel és RFID-chipes tyúkokkal
- Vetőmagtól a villáig: íme a három dolog, amitől minden kiskert sikeres lehet
- Vetőmagtól a villáig: így lehet instant ebéded a varázsszekrény segítségével
- Vetőmagtól a villáig: itt a tavasz, dr. Kert újra rendel!
- Vetőmagtól a villáig: százezreket spórolhat meg, aki gyümölcsfákat telepít
- Vetőmagtól a villáig: végre kiderül, miért a nyuszi hozza a tojást!
- Vetőmagtól a villáig: ha még nem ettél csalánt, most van itt az ideje
- Vetőmagtól a villáig: a csirketartási problémák, amikről sosem akartál tudni (megoldásokkal)
- Vetőmagtól a villáig: a top 30 kedvenc paradicsomfajtám, indoklással
- Vetőmagtól a villáig: fogadjunk, hogy rosszul tudod, mikor van az eper szezonja
- Vetőmagtól a villáig: segítség, itt a spanyol invázió!
- Vetőmagtól a villáig: valami édeset adj, csirkét ölni megyek!
- Vetőmagtól a villáig: ideje elvetni a zöldséget, amivel betegre eheted magad
-
Sváby András kamerák előtt jelentette ki: „Ez megalázó, ezt nem csináljuk!”
Sarka Kata egy méregdrága Birkin táskával pózolt
Újra rátalált a szerelem Gyenesei Leilára, ismert ember a műsorvezető új párja
Megszólalt magánéletéről a Házasság első látásra Petije: „Harciaskodik, de szerintem ez a belső szorongásából fakad”
Tilos vasárnap füvet nyírni ezeken a településeken
Csillagjegyek, akiknek nem lesz könnyű a május
Ki nem állhatják a poloskák ezt az illóolajat
