Bármiből lehet legjobb ajándék, ha magadból is adsz egy kicsit közben

Tisztán emlékszem az első alkalomra, amikor pénzt kaptam ajándékba. A nagyszüleim adták, 12 éves voltam. A kapott összeg az akkori zsebpénzem ötszöröse volt, elképesztően soknak tűnt. Én mégsem voltam boldog. Sőt: kifejezetten dühös lettem. Azt éreztem, hogy a nagyszüleimnek nem vagyok elég fontos. Még arra sem voltak hajlandók energiát szánni, hogy töprengjenek egy kicsit, minek örülnék a legjobban, megvitassák az ötleteiket, beszélgessenek rólam, azaz: gondoljanak rám.

Ők nem értették, mi bajom van, tényleg jót akartak, azt gondolták, hogy ha bármit vehetek magamnak, amire csak vágyom, akkor igazán jó karácsonyom lesz. Később tudtam csak megfogalmazni, mi történt akkor.

Az zavart, hogy az ajándék fele lemaradt. Az idő, amit rám fordítottak.

Nem a pénzzel volt a baj önmagában, hanem azzal, hogy így megvonták tőlem saját magukat. Ha együtt mentünk volna el vásárolni, és ők költik el az ajándékba adott összeget arra, amit kérek, akkor sokkal jobban éreztem volna magam, mert az valóban rólam szólt volna.

Képünk illusztráció (Forrás: iStock)

Sokszor azt gondoljuk, hogy ha megvesszük a gyereknek, amire vágyik – egy játékot, egy okostelefont, egy hörcsögöt, akármit –, akkor attól boldog lesz. Eleinte persze, hogy az, de aztán, ahogy a kapott ajándék használatba kerül, az válik fontossá, hogy az általa átélt élményt meg lehessen osztani másokkal. Megmutatni, együtt kipróbálni, megvitatni, sokat nevetni közben. Ezt egyedül nem lehet.

Ezért végzi sok régóta vágyott karácsonyi ajándék néhány héten belül a szekrény mélyén: mert önmagában nem elég érdekes, szükség van hozzá mások idejére is, hogy élményt tudjon nyújtani. Évekkel később úgysem arra fogunk emlékezni, hogy „hú, mennyire drága lehetett, amit kaptam, és másoknak nem volt olyan”, hanem hogy

„milyen jó volt, amikor te és én együtt kipróbáltuk/összeraktuk/megcsináltuk/elrontottuk”.

Ezért a legjobb, amit tehetsz, ha időt ajándékozol. Persze, az a legdrágább, és nincs is sok belőle. De éppen emiatt sokkal értékesebb, mint bármi, amire költeni lehet. Ha játékot veszel a gyereknek, rendelj hozzá mindennap egy-két órát, amikor közösen használjátok! Ha valamilyen kütyüt, akkor a mellékelt időben kérdezd meg a gyereket, mi mindent fedezett fel rajta, hogyan működik, hagyd, hogy ő taníthasson neked valami újat! Ha sporteszközt ajándékoztál, akkor jár hosszá a közös használat ideje, legalább te is kimozdulsz kicsit otthonról.

Még az olyan praktikus ajándékok mellé, mint néhány ruhadarab, is lehet időt adni: egy ruha sem szeret összehajtogatva a polcon pihenni, ki kell vinni a lakásból, hogy mindenki lássa, mennyire jól néz ki – mozizás, séta, vacsora egy étteremben, ismerősök meglátogatása, és a kapott holmi máris megkapja a megérdemel figyelmet. És persze az is, aki viseli.

Mindezt észben tartva érdemes megkérdezni a gyereket, milyen ajándékra vágyik. Ha egy egyke társasjátékot kér karácsonyra, a mögött sokkal fontosabb üzenet van, mint hogy szeret bábukat tologatni egy táblán. Azt próbálja elmondani, hogy több minőségi együtt töltött időre van szüksége azokkal, akik fontosak a számára.