Koronavírus-szakértők a magyar médiában

Duda Ernő

Titulus: immunológus és genetikus, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa

Ezt érdemes tudni róla

1971-ben szerezte doktori diplomáját a SOTE-n, 1994 óta az MTA doktora. A kormány víruspolitikájának egyik legkeményebb, de még bőven racionális és a tudományos tényekhez ragaszkodó kritikusa. Az első hullám után örömét fejezte ki, hogy kevesen haltak meg; szerinte ez a lényeg, nem az, hogy mekkora az átfertőzöttség és hogy mikor várható a nyájimmunitás. Sajnálta viszont, hogy külföldön mértékadó szakemberek tájékoztatták a lakosságot és válaszoltak a kérdésekre is, „nekünk egy operatív törzs jutott, egyenruha, semmitmondó, hivatalos bikkfanyelv meg Müller Cecília”. Mint mondta, „igazi felüdülés volt, amikor néha megszólalt Szlávik János vagy Falus Ferenc”.

Duda Ernő (Fotó: Iványi Aurél)

Legutóbb akkor írtak róla, amikor keményen kritizálta a kormány újranyitási tervét; a szerdán életbe lépett lazítást Orbán Viktorék a 2,5 millió (legalább egy adag vakcinával) beoltott főhöz kötötték. Duda szerint ez legfeljebb arra elég, hogy a halálozási adatok csökkenjenek, a fertőzést visszaszorítani így nem lehet. Ha a szerinte némileg adekvátabb 3,5 milliós oltottságnál nyitnának, azzal is csak azt érnék el, hogy a vírus „csak” úgy terjedjen, ahogy a második hullám alatt tette; ennyi beoltottnál ugyanis a felére lehetne ugyan csökkenteni azt, ahány embert képes megfertőzni egy koronavírusos, de mivel a harmadik hullámot kiváltó brit mutáns pont ezt duplázta meg, ugyanott tartanánk.

Jellemző idézet

(Index, 2021. 03. 17.)

Merkely Béla

Titulus: kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis rektora

Ezt érdemes tudni róla

Bár nem virológus, immunológus vagy infektológus (a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a városmajori szívklinika volt igazgatója és minden létező kardiológiai társaság tagja vagy éppen vezetője), mégis a leggyakrabban idézett szakértő koronavírus-ügyben, már csak azért is, mert nagyon-nagyon gyakran nyilatkozik. Vírusinfó címen napi műsora van a Kossuth Rádión, és saját Facebook-oldalán is heti többször, de inkább naponta posztol. Ahogy a fentiekből sejthető, a kormány koronavírus-intézkedéseinek vagy nagyon óvatos kritikusa, vagy (inkább) támogatója. Az előbbire jó példa, hogy a nyitás kapcsán azt mondta, „jó cél 2,5 millió vakcina mielőbbi beadása, de teljes biztonságban akkor lenne mindenki, ha 5 millió embert sikerülne beoltani”. Március végén pedig azt nyilatkozta, a „következő másfél hónapot kell kibírni, és akkor nagyon szép nyarunk lesz.” A politikusoktól eltérően egyébként hónapok óta következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy május közepén lélegezhetünk fel – most nagyon úgy tűnik, hogy igaza lesz.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Tavaly novemberben ő is elkapta a koronavírust; komoly tünetei voltak, de a kórházat megúszta. A gyógyulás utáni kötelező három hónap lejártával büszkén adatta be magának a Szputnyik V vakcinát, majd Szalóki Ágit is beoltotta. (Pfizerrel.) Két óvatosan optimista jóslat közé pedig még egy ütemhangsúly-ügyben meg-megakadó, de legalább népnevelő locsolkodóvers is belefért.

Jellemző idézet

(Változtatás nélküli közlés. A Facebook-posztban Merkely megírta, hogy a verset kollégái vetették papírra.)

Szlávik János

Titulus: a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa

Ezt érdemes tudni róla

„A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa nemcsak azért került a figyelem középpontjába, mert a Szent László Kórház vált az új típusú koronavírus elleni küzdelem központi helyszínévé, és a kórház nagy részét koronavírus-fertőzött betegekkel töltötték fel, hanem azért is, mert ő az ország egyik legnagyobb infektológus szaktekintélye, aki ráadásul rendkívül jó kommunikációs stílusának köszönhetően közérthetően, de pánikkeltés nélkül tud mesélni a vírusról. Szlávik doktor egyike most azoknak, akiknek mindenképp érdemes hallgatni a szavára a koronavírussal kapcsolatban.” Ezt írtuk róla majdnem napra pontosan egy éve megjelent cikkünkben, amelyben a hirtelen felbukkant, a magyar közönség számára akkor még ismeretlen szakértőket mutattuk be. (Milyen vicces visszaolvasni!) A Szlávik doktorról szóló bekezdés azóta sem változott. Nem csoda: mindig egzotikus fertőzésekkel szeretett volna foglalkozni, és már akkor is kutatta és gyógyította a magyar AIDS-betegeket, amikor az még Amerikában is újdonságnak számított.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Rendíthetetlenül – és teljes joggal – „riogat” a járvány veszélyeivel, lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy nem szabad elengedni az egyéni védekezést, ne ünnepeljen együtt egy család se és ne találkozzunk nagyobb társasággal. Bár nyilatkozataiban finoman szólva ritkán ért egyet a kormány intézkedéseivel, a vakcinákat mind jónak tartja, a keleti oltásokat sem utasítaná vissza. A 2,5 millió oltást viszont nagyon kevésnek tartja: azt mondta, a nyájimmunitás eléréséhez 60-70 százalékos, az új mutánsok megjelenésével pedig inkább 70-80 százalékos átoltottságra lenne szükség. Nyári nyitásban reménykedik, bár februárban még azt nyilatkozta, idén sem venne nyári repülőjegyet. Igaz, tavaly nyáron még azt mondta, nem lesz vészes a második hullám. Így utólag visszatekintve, mondjuk, nem is volt az.

Jellemző idézet

(RTL Híradó, 2020. 12. 22.)

Rusvai Miklós

Titulus: állatorvos, virológus, immunológus

Ezt érdemes tudni róla

A mokány, szigorúan trimmelt bajusszal (és persze tudományos szakértelemmel) tekintélyt parancsoló virológus először augusztus végén szólalt meg, amikor már kanyarban voltak a vakcinák, még ha sokat nem is tudtunk róluk. A Borsnak azt mondta, a „titokzatos orosz” oltással kapcsolatban vannak fenntartásai a tudományos közösségnek, és arra tippelt, olyan erős mellékhatásai is lehetnek, mint például az érintett kar teljes lebénulása. Ezért aztán örömét fejezte ki, hogy Magyarország „jól döntött, amikor az angol oltóanyagot választotta”. Milyen más is volt a világ fél éve!

Rusvai Miklós azóta is állandó szereplője a magyar Covid-diskurzusnak. Azt egyébként ritkán említik, hogy végzettsége szerint állatorvos, igaz, ettől még ugyanolyan hiteles szakember, hiszen az immunológia és a virológia ezen a téren is nagyon fontos kutatási terület, ha pedig eszünkbe jut, honnan érkezett közénk a koronavírus, máris érthető, miért érdemes figyelni Rusvai doktorra. Szakterületei: állatorvosi járványtan és virológia, immunológia, mézelő méh betegségei, emlős- és madárfajok vírus okozta betegségei.

Azóta egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy leginkább az mRNS-alapú vakcinákban (Pfizer, Moderna) bízik, de az elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagok is hatásosak, az első két hullám után „nagy berobbanás már nem lesz” (ez mondjuk nem jött be), negyedik hullám sem lesz (reméljük, ez azért bejön), és inkább a szennyvízadatokat kell nézni, mint a napi statisztikákat. Pár hete pedig úgy volt vele, le kellene zárni az egész országot, de azért azt is érti, hogy a kormánynak nem csak virológiai megfontolásai vannak. A teljes nyitást május végére, júniusra várja, és úgy véli, nincs mese: a koronavírus része lesz az életünknek.

Jellemző idézet

Barabási Albert László

Titulus: fizikus, hálózatkutató, az MTA külső tagja

Ezt érdemes tudni róla

Több szempontból is üdítő kivétel a nemzetközi hírű magyar tudós A Nagy Koronavírus-nyilatkozatháború közepette. Egyrészt azért, mert nem virológus vagy immunológus, de még csak nem is orvos, hanem fizikus és hálózatkutató, így egészen friss nézőpontból látja és láttatja a helyzetet. Másrészt (nyilván a fentiek miatt is) azért mert

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A Behálózva és A képlet című sikerkönyvek (utóbbi ráadásul a siker természetéről szól) szerzője már tavaly márciusban azt mondta, hogy február óta mindenki tudja, hogy tavasszal leáll a világ, a két hónapos teljes lezárás pedig elkerülhetetlen. Ekkor is tisztában volt vele, hogy a karantén nem állítja meg, legfeljebb lassítja a vírust, ami minden modell jóslata szerint a lakosság nagyjából a felét megfertőzi egy éven belül. Ez persze nem következett be, például az időközben megjelenő vakcinák miatt sem, de annyira nem lőtt mellé. Azaz nem annyira, mint a politikusok, akik már nyár elején azzal büszkélkedtek, hogy legyőztük a vírust.

„Semmi nem lesz többé olyan, mint régen” – Barabási Albert-László a járvány utáni helyzetről

Barabási azóta a hálózatkutatás módszertanával listázta a Covid ellen bevethető gyógyszereket hatékonyság szerint, még a második hullám előtt elmondta, hogy a nyárig megszerzett „egészségügyi tőkét” augusztusban feléltük, így újabb robbanás várható, Rejtett mintázatok címmel pedig egyszerre művészeti és ismeretterjesztő kiállítást mutatott be a Ludwig Múzeumban. A tárlatot, amelynek már része volt a Covid és annak hálózatkutatói tanulságai is, ironikus módon éppen a járvány miatt kellett bezárni egy hónap után. Mindvégig az egyértelmű kommunikációt, a maszkhasználat fontosságát és a szabályok szigorú betartatását szorgalmazta. Meg azt, hogy egyáltalán legyenek szabályok.

Jellemző idézet

(24.hu, 2020. 12. 11.)

Falus Ferenc

Titulus: orvos, tüdőgyógyász, egészségügyi menedzser, volt országos tisztifőorvos, volt kórházigazgató, volt főpolgármester-jelölt

Ezt érdemes tudni róla

Szegény Falus Ferencet majdnem elfelejtettük (igaz, a mindjárt kitárgyalandó jeges vödrös videó miatt alighanem millióknak égett az agyába az udvarán tanácstalanul álldogáló egykori főpolgármester-jelölt), ám megint visszaszivárgott az életünkbe mint a járvány egyik zavarba ejtő, de szerencsére ártalmatlan mellékhatása.

Falus Ferenc előélete sokkal izgalmasabb, mint szakértőként betöltött szerepe most. Botrányok és furcsa nyilatkozatok szegélyezték karrierjét; ezekben az a közös, hogy nem a velejéig romlott, cinikus, korrupt, opportunista politikus képe rajzolódik ki belőlük, hanem egy kistérségi Svejk, a viccesen csetlő-botló, félig-meddig önhibáján kívül zűrös ügyekbe keveredő, lehetőségeit és saját képességeit felmérni képtelen kisemberé. (Már amennyiben egy kisember hozzáférhet milliárdos üzletekhez és valóban nagy hatalmú politikusok közt is képes helyezkedni.) Saját magát egy ponton lóhoz hasonlította, amely szerinte „kedves, unalmas, nem túl okos állat”. Ez a nyilatkozat egyébként már a főpolgármester-jelöltség hajrájában látott napvilágot, egy nappal a fent említett jeges vödrös videó közzététele után, amely azóta is a magyar politikaimarketing-történelem legszürreálisabb akciója.

A Nyírő Gyula kórház főigazgatója volt, amikor a Blikk egyik újságírónője beszivárgott az addiktológiára és megírta nem éppen pozitív élményeit, ebből persze botrány lett. 2009-ben, már országos tisztifőorvosként oltatta be magát madárinfluenza-oltással, amelyet egyébként hasonló hisztéria övezett, mint a mostani Covid-vakcinákat. (A lakosság háromnegyede oltásellenes volt, igaz, főleg az őszödi beszéd miatt.) Falus nem volt hajlandó elárulni – és mintha célzott volna rá, hogy nem is tudja –, hogy kik és milyen feltételekkel gyártják az oltóanyagot. Meglepetés: ebből is botrány lett. Az ÁNTSZ-től végül a következő évben, három év után bocsájtották el a hivatal „működésével kapcsolatos problémák és bizalomhiány” miatt. Ekkor jött az ellenzéki főpolgármester-jelöltség, majd a híres videó és a furcsábbnál furcsább interjúk. Emlékeztetőül: végül nem lett belőle főpolgármester.

A mostani járványhelyzetben azzal jelentkezett be tavaly év végén, hogy a beoltottak is képesek elkapni és továbbadni a vírust, egy nagyobb oltásügyi baklövést látva kijelentette, hogy „a kormánynak nem is volt oltási terve”, majd arra panaszkodott, hogy nem vették fel önkéntesnek egy kórházba, és több ellenzékinek tartott kollégája munkájára sem tartottak igényt. Gyorsan ki is derült, hogy a szabályokat megkerülve, kapcsolatait bevetve szerette volna felvetetni magát. Most azt mondta: a nyarat maszkban, a távolságot betartva kell majd végigcsinálni.

A legfontosabb azonban az, hogy Falus Ferenc nem Falus András, a két szakértő nem összekeverendő. Utóbbi ugyanis immunológus és tényleg fontos és hasznos kijelentéseket tesz a járvánnyal kapcsolatban. És még jeges vödrös videó sem fűződik a nevéhez.

Jellemző idézet

További cikkek a témában

• Immunológus: nem baj, ha két különböző oltást kapunk
• Merkely Béla: Kedvence a piros tojás, Jöhet-e a Covid oltás?
• Tíz éve már megjósolta a járványt a világhírű hálózatkutató, Barabási Albert – senki sem hitt neki