nlc.hu
Egészség
A BMI helyett többet árulhat el a derék- és a csípőméret

Lejárt a testtömegindex ideje? A derék-csípő arány többet elárul az egészségügyi kockázatokról

Méreteink sokat elárulnak arról, mennyire kell tartanunk attól, hogy bizonyos betegségek nagyobb eséllyel alakulhatnak ki nálunk. De melyik a legjobb mérőszám?

Ahogy telik az idő, egyre többen vonják kétségbe, hogy a testtömegindex (body mass index – BMI) alkalmas arra, hogy meghatározzuk, valaki kórosan soványnak vagy éppen túlsúlyosnak, elhízottnak számít-e, mert számos tényező van, amit nem vesz figyelembe.

Ilyen például a származás, egy ugyanolyan testtömegindexű ázsiainak például kétszer nagyobb az esélye a 2-es típusú cukorbetegségre, mint egy európainak. De az is gond, hogy az izom és zsír arányát sem méri, így lehet, hogy a nagy izomtömeggel rendelkező sportolók testtömegindexe magas lehet, miközben a testzsírjuk mennyisége csekély, és nyilván alacsonyabb egészségügyi kockázattal kell számolniuk, mint azok, akik hozzájuk hasonló BMI-vel rendelkeznek, de nem éppen izmosak. 

BMI helyett derék-csípő arány

Kérdés, hogy van-e olyan mérőszám, amit lehet helyette használni? Nemrég megjelent egy tanulmány, amely szerint a derék-csípő arány (waist-hip ratio – WHR) alapján meg lehet mondani, hogy valakinek mennyi testzsírja. Nagy-Britanniában 2006 és 2022 között közel négyszázezer elhunyt ember adatait elemezték, és kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy

a derék-csípő arány a BMI-nél és a testzsír arányánál sokkal határozottabb összefüggést mutatott az olyan súlyos egészségügyi problémákkal, mint a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegségek.

Vagyis ez az arányszám valószínűleg alkalmasabb arra, hogy következtetéseket lehessen levonni az illető egészségi állapotára, pontosabban arra vonatkozóan, hogy a jövőben milyen egészségügyi kockázatokkal számolhat majd, mintha mondjuk azt nézzük meg, hogy a testsúlya és magassága hogyan aránylik egymáshoz, mert a BMI ugye ezt adja meg. A kutatók szerint például lehet, hogy valakinek alacsony a BMI-je, de a hasi tájékon van egy nagyobb zsírtömeg, és ez később veszélyes lehet.

Más szempontból is érdemes összehasonlítani ezeket a mérőszámokat: míg a korai halálozás kockázata azoknál volt a legalacsonyabb, akiknél a legalacsonyabb a derék-csípő arány, addig elvileg a BMI esetében azok, akik valahol középen helyezkednek el, nyugodtabbak lehetnek, mint akiknél ez a szám vagy alacsonyabb vagy magasabb, mint a normális tartomány. 

A szakértők mindemellett kihangsúlyozták, további kutatásokra és nagyobb mintára van szükség, valamint úgy tűnik, a WHR és a halálozási kockázat közötti korreláció aránytalanul magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél.

BMI

fotó: getty images

Ez nem hasraütésre megy – Így mérj!

De pontosan mi is a a derék-csípő arány? Míg a BMI esetében ugye a súlyunkat osztjuk el a méterben megadott magasságunk négyzetével, addig a WHR-t úgy tudjuk kiszámolni, ha a derékméretünket elosztjuk a csípőméretünkkel. 

Hogy megbízható számokat kapjunk, egyes források szerint a derék kerületét a legkeskenyebb részén, a legalsó borda és a csípőcsont között félúton, míg a csípő kerületét a combcsont nagytomporánál kell mérni a lábak zárt állása mellett, de sokszor a derék kerületét legkeskenyebb pontján mérik, általában a köldök felett kb. 2-2,5 cm-rel, míg a csípő kerületét a fenék legszélesebb pontján mérik, a terhes nők vagy nagyon elhízott személyek esetében pedig a derék kerületét 1 centiméterrel a köldök felett mérik.

És mikor kell aggódni? Több forrás szerint

a nőknél itt a 0,85, míg a férfiaknál a 0,9 az a szám, ami felett nagyobb a kockázata egyes betegségek kialakulásának. 

Ami a derék-csípő arányt illeti, más kutatások is születtek: egy brit és ausztrál kutatásba több mint 42 700 férfi és nő BMI-jét és csípő-derék arányát vizsgálták egy tízéves periódus során. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a túlsúlyt középen hordó emberek körében gyakoribbak-e a halálesetek, mint azok körében, akik egyenletesen vannak elhízva.

Sok betegség kockázatát jelzi

Az Amerikai Diabétesz Szövetség szerint a WHR még a BMI-nél is pontosabb a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás kockázatának előrejelzésében.

Egy 2015-ös, több mint 15 ezer felnőtt bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy a magas WHR a korai halálozás fokozott kockázatával függ össze – még a közepes BMI-vel rendelkező embereknél is.

  • Egy 2021-es tanulmány megállapította, hogy a WHR alkalmas magas vérnyomás előrejelzésére.
  • Egy 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy a WHR jobb mutató, mint a BMI a traumás betegek szövődményeinek előrejelzésében.
  • Egy 2018-as tanulmány szerint a magas WHR jelzi az elhalálozás kockázatát a szívelégtelenségben szenvedő nőknél, míg a férfiaknál nem találtak ilyen összefüggést. 
  • Egy 2016-os tanulmány megállapította, hogy a magas WHR magas vérnyomással és cukorbetegséggel társul.
  • A kutatók arra is rájöttek, hogy a WHR 5 százalékkal történő csökkentése jelentősen csökkenti a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázatát az alkoholmentes zsírmájbetegségben szenvedőknél.
  • Egy tanulmány azt sugallta, hogy a WHR jobb mérőszám lehet az olyan idősebb felnőtteknél, akiknek testösszetétele megváltozott.
Egy nőnek mérik a hasi zsírját

Fotó: Profimedia

Több szem többet lát

Többen is felhívják a figyelmet, hogy persze ennek a mérőszámnak az alkalmazásával is vannak problémák. Például lehet, hogy nem jól mértünk, és nem biztos, hogy pontos adatokkal szolgál például a gyerekeknél, a 1,5 méternél alacsonyabb felnőtteknél, valamint azoknál, akiknek 35-nél magasabb a BMI-jük. Fontos megemlíteni azt is, hogy eltérő, hogy ki hova hízik; míg a férfiaknál az alma típusú elhízás a jellemző, mert főként a hasukra rakódik a zsír, addig a nőknél inkább a körte típusú elhízás tapasztalható, mert náluk a combon és a csípőnél jelennek meg a pluszkilók. 

Számos helyen olvasni arról, hogy több szempont is van, amit figyelembe kell venni, ha meg akarjuk állapítani valakiről alkata, súlya alapján, hogy mennyire egészséges, hogy pontosabb eredmény kapjunk. Nyilván jó tudni, hogy mennyi az illető testzsírszázaléka, de önmagában a has- vagy derékkörfogatot is érdemes figyelembe venni mint kiegészítő adatot. Előbbit mi magunk nyilván nem tudjuk meghatározni, de utóbbit könnyen meg tudjuk mérni, itt található is egy jó ábra hozzá.

Elő a centivel!

Mint az Egészségvonal írja, a has centiméterben megadott körfogatát azért is érdemes megmérni, mert a deréktájon felhalmozódó zsírszövet vastagsága jelzi a zsír és az izomszövet arányát, azaz segít pontosítani az elhízottság vagy soványság mértékét. Nők esetében a 80 centiméteres haskörfogat már elhízottságra utaló jel. Ha a haskörfogat eléri, illetve meghaladja a 88 centimétert, akkor a túlsúly okozta egészségügyi szövődmények kockázata megnő. Férfiak esetében a két határérték: 94 cm, illetve 102 cm.

A Semmelweis Egyetem egyik prezentációs anyaga szerint, egyébként a derékkörfogat és derék-csípő arány esetében nemcsak nemi, hanem életkori és származásbeli különbségekre is van bizonyíték, Az európaiakkal összehasonlítva az ázsiai populációk zsigeri  zsírszövete jelentősebb, az afrikai és csendes-óceáni szigetlakók pedig kevesebb zsigeri zsírszövettel vagy testzsír-százalékkal rendelkeznek bármilyen derékkörfogat esetén is. 

Mint az Egészségvonalnál kiemelik, számos kutatás bizonyította, hogy azoknál, akik elsősorban hasra híznak, a zsigeri szervekre is zsír rakódik, ami többek között megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a diabétesz kockázatát. De – figyelmeztetnek – a túlsúlyos embereknél a zsírszövet felhalmozódása nem korlátozódik kizárólag a test szemmel látható területeire – a zsigerek, belső szervek között szintén jelentős mennyiségű zsírszövet halmozódhat fel, és ez a „láthatatlan” zsírmennyiség szintén jelentős egészségügyi kockázatot jelent.

A derékkörfogat esetében az elhízással kapcsolatos betegségek fokozott kockázata a férfiaknál 102 cm, a nőknél pedig 88 cm felett jelentkezik.

Nagyobb derékbőség, nagyobb halálozási kockázat

Több mint 60 évvel ezelőtt Jean Vague francia orvos megfigyelte, hogy a szélesebb derekú embereknél nagyobb a korai szív- és érrendszeri megbetegedések és a halálozás kockázata, mint azoknál, akiknek keskenyebb volt a derekuk, vagy akiknek nagyobb súlya van a csípőjük és a combjuk körül. Évtizedekkel később, hosszú távú követési vizsgálatok kimutatták, hogy az úgynevezett hasi elhízás szorosan összefügg a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás fokozott kockázatával.

A Nurses’ Health Study az egyik legnagyobb tanulmány a hasi elhízásról. A kutatók a derékméret és a szívbetegség, rák, illetve más egészségügyi problémák miatti halálozás közötti összefüggést vizsgálták középkorú nőknél. A vizsgálat kezdetén mind a 44 ezer vizsgálati önkéntes egészséges volt, és mindegyikük megmérte a derékbőségét és a csípőméretét. 16 év után azoknál a nőknél, akiknek nagyobb (89 centiméter vagy afeletti) derékbősége volt, közel duplája volt a szívbetegség miatti halál kockázata, összehasonlítva azokkal a nőkkel, akik a legalacsonyabb (71 cm alatti) derékbőséggel rendelkeztek.

Emellett a legnagyobb derekú csoportba tartozó nőknél hasonlóan magas volt a rák vagy bármilyen ok miatti halálozás kockázata, mint a legkisebb derekú nőknél. A tanulmány azt is kimutatta, hogy még a „normális testsúlyú” nők is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha hasban erősebbek, a 89 centiméteres vagy annál nagyobb derékbőségű, normál testsúlyú nők háromszorosa volt a szívbetegség miatti halálozás kockázata, összehasonlítva a normál testsúlyú nőkkel, akiknek a dereka 89 centinél kisebb volt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top