Mióta Oroszoszág elindította az Ukrajna elleni invázióját, a háború mellett komoly aggodalmat okoz az is, hogy mi lesz az ukrajnai atomerőművek sorsa. Az oroszok elfoglalták a csernobili erőművet, majd a zaporizzsjait, amely Európa legnagyobb atomerőműve. Ráadásul az utóbbinál dúló harcok során tűz ütött ki, de szerencsére az alapvető berendezések nem sérültek, és a sugárzási szintek sem változtak.
A sok aggódó kérdés miatt Aszódi Attila nukleáris szakértő a blogján foglalta össze, hogy milyen hatással lehetne egy ukrajnai atomerőmű balesete Magyarországra, illetve mi lenne a teendő egy ilyen esetben – vette észre a hvg.hu.
A szakember már a bejegyzése elején kiemelte:
olyan típusú, azonnali kibocsátást okozó baleset, mint amit az 1986-os csernobili baleset kapcsán láttunk, nem tud bekövetkezni az Ukrajnában most működő vízhűtésű vízmoderálású reaktorokban.
A lényeg leegyszerűsítve: az Ukrajnában ma működő VVER reaktorokban nincs meg az a reaktorfizikai tényező, amely miatt hirtelen óriásira nőhet a teljesítmény, és a reaktor felrobbanhat. Nincs bennük grafit sem, amely hosszú ideig éghetne, és tűz fokozná a radioaktív anyagok kibocsátását.
Magyarországi intézkedések egy nukleáris baleset esetén
Aszódi Attila szerint Magyarország mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére. A lakosság védelmét az ONER (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) biztosítja különböző központi, ágazati, területi és helyi szervek segítségével.
A szakértő szerint Magyarország felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére (Fotó: Unsplash/Kilian Karger)
Amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el.
A szakember megjegyzi, hogy a védelmi intézkedések általában csak korlátozott területen, például egy atomerőmű néhány tíz kilométeres körzetében válhatnak szükségessé. Ilyenkor például arra kérhetik az embereket, hogy bezárt ablakok mellett maradjanak otthon, de bizonyos esetekben szükség lehet a lakosság kimenekítésére is.
Kell-e jódtabletta?
Az elmúlt napokban sokan megrohanták a hazai patikákat, hogy jódtablettákat vásároljanak, ám a szakértők korábban már figyelmeztettek, hogy ez fölösleges és veszélyes gyakorlat, és Aszódi Attila is hasonlókat ír.
A jódtabletta nem egy univerzális »sugárzás elleni szer«, hanem akkor indokolt az alkalmazása, ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik, és akkor is csak ott alkalmazandó, ahol az alkalmazásával járó előnyök meghaladják az azokkal járó kockázatokat
– írja Aszódi Attila.
A jódtabletta lényege, hogy segít feltölteni a pajzsmirigy jódraktárait stabil, nem sugárzó jóddal, így a nukleáris baleset során a környezetbe kerülő radioaktív jód már nem tud beépülni a pajzsmirigybe. Ám a jódtabletta csak egy rövid időablakban, néhány órával a radioaktív jód felvétele előtt vagy közvetlenül utána alkalmazva hatásos, és csak ott indokolt, ahol a lakosság nagyobb mennyiségben találkozhat radioaktív jóddal.
A nagy mennyiségű jód bevétele egészségügyi problémákat okozhat, ezért csak akkor célszerű bevenni és csak azoknak, amikor és akik számára a hatóságok azt elrendelik. Magyarországon ekkor történik a központi raktárakban tárolt jódtabletták kiosztása is – figyelmeztet a szakértő.
Van-e értelme sugárzásmérőt venni?
Aszódi Attila szerint saját sugárzásmérőre egy laikusnak nincs szüksége, mert nem elég megmérni valahol a sugárzást, érteni és használni is kell az adatokat. Az átlagemberek számára sokkal jobb, ha a nagy pontosságú, a hatóságok által működtetett sugárzásmérő rendszer adatait követjük, és figyeljük a hatóságok, szakemberek instrukcióit, írja a szakember.
A magyar sugárzásmérő hálózat aktuális adatait a katasztrófavédelem oldalán vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat weblapján lehet elérni.
