Vajna öröksége: mi marad a magyar Hollywoodból Andy Vajna halála után?

Andy Vajna halála óta ezen a héten állt először nyilvánosság elé Vajna Tímea. A TV2-nek adott interjúban mesélt a közös életükről, és sok más egyéb mellett az is kiderült: Andy az a fajta ember volt, akinek folyton voltak ötletei, folyton szervezkedett, és rengeteg emberrel állt kapcsolatban, amit tudott is kezelni.

Ha pusztán a filmiparban betöltött szerepét nézzük, Andy Vajna jó példa volt arra, hogy egy szakemberrel fellendíthető egy régóta egy helyben toporgó iparág. Persze kellett hozzá az a bizonyos hollywoodi tapasztalat és rugalmasság, amit az álomgyárban szerzett. Nagy kérdés, hogy Vajna halála után hogyan tudják a magyar filmesek kamatoztatni azt a szakmai tudást, amit rájuk hagyott. Mondjuk, azt kevesen tudják, amit ő tudott.

Bizonyítani akart, és igaza lett

Vajna András 1944. augusztus 1-jén született Budapesten. Az ötvenhatos forradalom után a Vöröskereszt segítségével az akkor 12 éves fiú egyedül menekült ki az országból. Először a Távol-Keletre, aztán az Egyesült Államokba ment, ahová később kijutott a családja is. Eleinte fodrászként, majd parókakészítőként dolgozott, aztán belekóstolt a mozik világába, ami nemcsak elvarázsolta, de hamar kiderült az is, hogy nagy érzéke van a filmekhez. Először mozikat működtetett, majd forgalmazni kezdte a filmeket. Mario Kassarral 1976-ban közös céget alapítottak, ez volt a Carolco Pictures, mely a nyolcvanas évekre a világ legbefolyásosabb forgalmazói sorába emelkedett. Húsz év alatt számos kasszasiker volt köthető a nevükhöz, köztük a Terminátor 2., az Elemi ösztön, a Cliffhanger, a Rambo-filmek… Lehetőségeihez képest mindig igyekezett tartani a kapcsolatot a hazai filmesekkel, a rendszerváltás után pedig már azon is dolgozott, hogy fellendítse az itthoni filmes életet. 1995-ben a Vajna neve alatt készülő gigaprodukció, az Evita néhány jelenetét Budapesten forgatták, majd megrendezték a magyar filmes világtalálkozót is. Producerként jegyezte az 1997-es A miniszter félrelép című mozit, amellyel az volt a célja, hogy bebizonyítsa: lehet egy tízmilliós országban is szigorúan üzleti alapon sikeres filmet készíteni. Igaza lett, mert a mozi a rendszerváltás óta bemutatott filmek közül rekordernek számít a nézőszámok tekintetében.

Mario Kassar és Andrew Vajna az Árnyék nélkül Los Angeles-i bemutatóján 2000-ben (Fotó: SGranitz/WireImage)

Beindult a Hollywood–Budapest járat

2010-ben bízták meg azzal, hogy legyen a magyar filmgyártásért felelős kormánybiztos. Akkor azt ígérte, hogy újra jönnek a nemzetközi sikerek, és újra lesznek élvezhető, minőségi magyar filmek a mozikban. Közben egyre több külföldi gigaprodukció döntött a magyarországi forgatások mellett, egymásnak adta a kilincset Angelina Jolie, Robert Pattinson, Bruce Willis és Brad Pitt.

Ilyen a hamarosan bemutatásra kerülő legújabb Terminator film is, melynek kulisszák mögötti rövidfilmjében Arnold Schwarzanegger is kiemelte, hogy a budapesti forgatás mindenki számára fontos volt.

Andy Vajna januári halála nem változtatott ezen: a hollywoodi produkciók számára továbbra is kecsegtető célpont Magyarország és az itt megtalálható stúdiók. A Netflix például nálunk készítette el az év egyik legjobban várt sorozatát, a The Witchert, melynek főszereplője a legutóbbi Superman, Henry Cavill, és az idei Comic Con fesztiválon sokan már az új Trónok harcaként emlegették a produkciót, amelynek stábja könnyen lehet, hogy évekre „berendezkedhet” hazánkban. De a Korda Stúdióban készült a Ransom (Váltságdíj) című sorozat legutóbbi két évada is, míg a képregényóriás Marvel-birodalom a Fekete Özvegyet forgatja nálunk, a főszerepben Scarlett Johanssonnal. Az, hogy Magyarország Európán belül ennyire népszerű forgatási helyszín lett, nemcsak a hazai, remek szakembereknek köszönhető, de annak az útnak is, amit Andy Vajna már a kilencvenes években megálmodott. Így vagy úgy, de ez részben az ő öröksége.

Andy Vajna és Arnold Schwarzenegger a Terminátor 3. Los Angeles-i bemutatója után (Fotó: Kevin Winter/Getty Images)

Díjözön

Eközben persze a magyarok is szomjaztak a sikerre, hiszen Szabó István 1982-es Mephistója óta nem nagyon kerültünk a filmes élvonalba. Vajna vezetése alatt a Nemzeti Filmalap által támogatott filmek közel 130 nemzetközi elismerést nyertek el az elmúlt években. Nyert magyar film Oscar-díjat, Golden Globe-díjat, bezsebeltünk BAFTA-t, ahogyan a cannes-i nagydíjat és a berlini Arany Medvét is. A Saul fia és a Testről és lélekről szakmai elismerései mellett megszülettek olyan közönségkedvencek, mint a Kincsem vagy a BÚÉK, és még tavaly nyáron az a hír is felröppent, hogy folytatást kaphat Andy Vajna nagy produceri sikere, A miniszter félrelép is, bár egyelőre csak annyi biztos, hogy egy évvel ezelőtt 1,5 millió forintot kapott forgatókönyv-fejlesztésre A Miniszter 2. munkacímmel futó alkotás – azóta nem nagyon hallani erről a projektről (ami persze nem azt jelenti, hogy nem is készül).

Dobó Kata, aki az első részben robbant be igazán, Andy Vajna halálakor így fogalmazott az ATV-nek: „Az egész karrieremet ő indította el, nem is tudom, mi lett volna, ha nincs A miniszter félrelép. Színésznő lettem volna, hisz a főiskolára már felvettek akkor, de biztos, hogy más utat jártam volna be.”

Dobó Kata és Andy Vajna a 2007-es VoxCar-díj átadóján (Fotó: Schumy Csaba/smagpictures.com)

Dobó Kata később élettársa is volt a producernek, sokáig az Egyesült Államokban éltek, majd Kata játszotta a női főszerepet a Szabadság, szerelem című moziban, melynek szintén Vajna volt a producere. Szakításuk után is szoros maradt a kapcsolatuk, és bár a bemutatón már nem lehetett ott, tapasztalatával segítette Dobót akkor is, amikor az leforgatta első rendezését, a Kölcsönlakást.

Hogyan tovább?

Tényleg több milliárdot örököl Vajna Tímea

Andy Vajna a halála előtti hetekben úgy fogalmazott a kollégáinak, hogy „It is my passion to give back”, vagyis hogy az a szenvedélye, hogy visszaadjon valamit annak az országnak, ahol született. Erről Schwarzanegger így beszélt Vajna halálakor: „Andy Vajna a barátom volt, és egy forradalmi erő Hollywoodban. Bebizonyította, hogy nincs szüksége az embernek stúdiókra ahhoz, hogy olyan nagy filmeket készítsen mint a Terminátor 2. vagy a Total Recall – Az emlékmás. Hatalmas szíve volt, és egyike a legnagylelkűbb srácoknak…”

Mundruczó Kornél rendező és Andy Vajna a Felesleges ember című film forgatásán (MTI Fotó: Kallos Bea)

Vajna érdemei tehát elvitathatatlanok, a magyaroknak pedig egyre nagyobb igényük van a minőségi magyar sorozatokra csakúgy, mint a minőségi magyar filmekre. A szakmai örökségét itt hagyta, a fiatal filmesek pedig majd meglátják, hogy a mai kor szellemét és a nézői igényeket figyelembe véve mit tudnak ebből a jövőben is használni.