A történelemben eddig egyedülálló módon, ezen a héten szerdán második alkalommal is megindították az alkotmányos felelősségre vonási eljárást, azaz az úgynevezett impeachmentet Donald J. Trump amerikai elnök ellen. Az amerikai törvényhozás alsó háza, a kongresszus ráadásul 232-197 arányban fogadta el Nancy Pelosi indítványát, ami azt jelenti, hogy 10 republikánus képviselő a demokratákkal együtt szavazott a Trump elleni eljárás megindításáról. Korábban egyetlen amerikai elnök ellen sem indították meg kétszer az impeachmentet, így ezzel mindenképpen történelmi véget ér a 45. elnök első és nagyon valószínűleg egyetlen terminusa.
November óta nincs bizonyíték a választási csalásra
Bár az elmúlt héten rengeteg cikk és híradás foglalkozott az előzményekkel, nagyon tömören foglaljuk össze, hogy mi is történt. Donald Trump még a november 3-án megtartott amerikai elnökválasztáson maradt alul kihívójával, a demokrata Joe Bidennel szemben. A számok nyelvére lefordítva Biden 306, Trump pedig 232 elektori szavazatot szerzett a szükséges 270-ből. Az amerikai választási rendszer sajátossága miatt nem számít, de a demokrata kihívó egyébként 81 283 485 szavazatot kapott, míg republikánus ellenfelére 74 223 744 voksot adtak le. Mindkét szám gigantikus rekord, még soha egyetlen választás során sem szavaztak ennyien egyik vagy másik párt jelöltjére.
A helyzetet idén bonyolította a koronavírus járvány, amely azóta is tombol az Egyesült Államokban. A Trump-kabinet finoman szólva sem kezelte jól a kórokozó megjelenését, és hiába ismételgették a magukét az egészségügyi szakemberek – például a járványügyi védekezés vezetésére kinevezett dr. Anthony Fauci – a Trump által vezetett kormányzat, tartva attól, hogy a hosszas lezárások komoly gazdasági visszaesést idéznek elő, minden erejével azon volt, hogy a lehető leghamarabb ismét beindulhasson az élet. Ezzel még nem feltétlenül lett volna gond, azzal már sokkal inkább, hogy Donald Trump az ország első embereként vállvonogatva közölte az újságírókkal, hogy ő bizony nem fog maszkot viselni, mert csak. Emiatt nagyon hamar politikai kérdéssé vált a maszk viselése, Trump támogatói hallani sem akartak „szabadságjogaik korlátozásáról”, míg a demokratákkal szimpatizáló, vagy épp a Trump ellen tiltakozó amerikaiak számára a felelősségteljes viselkedés szimbólumává vált a maszkviselés.
Donald Trump a Fehér Házban, miután koronavírus fertőzés miatt kezelték. Természetesen maszk nélkül, a fotóst is veszélyeztetve (Fotó: Joyce N. Boghosian/The White House via Getty Images)
A járványveszély a választásra is rányomta a bélyegét: míg a demokrata tábor a levélben történő szavazást támogatta, Trumpék azzal próbáltak kontrázni, hogy ezzel el akarják lopni a választást, mert a levélben leadott szavazatok széleskörű csalásra adnak lehetőséget. Mindezt annak ellenére, hogy semmilyen konkrét bizonyítékkal nem sikerült eddig alátámasztani, hogy a levélben történő voksolás együtt járna a választási csalások számának növekedésével. Ez azonban nem érdekelte a Trump-tábort, akik foggal-körömmel ragaszkodtak hozzá, hogy személyesen kell szavazni. Ennek az lett az eredménye, hogy a választás éjszakáján – egyébként több szakértő által előre megjósolt módon – eleinte a republikánus jelöltre leadott szavazatok száma kezdett növekedni, majd valamikor a hosszú éjszaka közepén elkezdtek érkezni a levélben leadott szavazatok is, így az először bevörösödő választási térképen egyre-másra váltottak kékre a különböző államok.
Donald Trumpot persze nem olyan fából faragták, mint aki ezt csak úgy elfogadta volna és mindenféle bizonyítékok és források nélkül kezdte hangoztatni, hogy itt csalás történik, hiszen sok ideig ők vezettek, aztán megfordult az állás. Trump egyenesen úgy fogalmazott azóta bezárt Twitter-oldalán, hogy a demokraták éjfél után tetemes mennyiségű szavazatot találtak. Természetesen szó sem volt ilyesmiről, pusztán a később megszámolt levélszavazatok száma miatt alakult így az este végeredménye. Hiába próbálkoztak a republikánusok különféle bíróságokon és választási bizottságoknál, mivel gyakorlatilag semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem tudtak felmutatni, egymás után küldték el őket a bíróságokról.
Trump egyre csak azt ismételgette, hogy a választást elcsalták, bár bizonyítékot egyszer sem tudott felmutatni ennek igazolására. Cserébe folyamatosan arra biztatta híveit, hogy minden lehetséges eszközzel próbálják akadályozni Joe Biden elnöki győzelmének hitelesítését. Ez hozta a véres fordulatot is.
Mi történt január 6-án?
2021. január 6-án gyűltek össze az amerikai törvényhozás tagjai a washingtoni Capitolium épületében, hogy hitelesítsék az elnökválasztás eredményét. Ez egy szinte teljesen szimbolikus ceremónia, aminek még csak hírértéke sincs nagyon, körülbelül egy rövidhír erejéig szokott foglalkozni ezzel a sajtó, hiszen a novemberi választás és a január 20-án esedékes elnöki beiktatás között eddigre már mindenki szokta tudni az eredményt és gőzerővel zajlik az új kabinet felállítása. Donald Trump azonban a választás óta eltelt időben egyszer sem volt hajlandó elismerni, hogy alulmaradt Joe Bidennel szemben, elcsalt választásról, illegitim leendő elnökről és hasonlókról beszélt – szokásához híven bizonyítékok nélkül, illetve alufóliasisakos összeesküvés-elméleteket lobogtatva. Híveit is folyamatosan azzal hergelte, hogy ne hagyják magukat, álljanak ellen és álljanak ki magukért, illetve az elcsalt választás ellen. Január 6-ra pedig Washingtonba hívta a támogatóit, több másik republikánus politikussal együtt.
A tragikus események előtt pár órával a Fehér Ház mellett intézett gyújtó hangú beszédet az összegyűltekhez. Rendkívül fontos beszédről van szó, amelyet valószínűleg még sokáig fognak elemezni, akár egy-egy szóra vagy hangsúlyra koncentrálva. Trump ugyanis olyanokat mondott, hogy a támogatóinak most „erőt kell mutatnia”, oda kell vonulniuk a Capitoliumhoz és „harcolniuk kell”. Az elnök azt is hozzátette, csatlakozik majd a tömeghez, ám később csak a Fehér Ház tévékészülékein szemlélte a kibontakozó eseményeket.
A Capitolium ostroma december 6-án (Fotó: Samuel Corum/Getty Images)
A demonstrálók követték is az útmutatást és nagy erőkkel vonultak a Capitolium épületéhez, ahol egy ideig csak skandáltak és zászlót lengettek, idővel azonban a kordonokat áttörve megrohanták az épületet. Nem teljesen tiszta, hogy mi volt a tervük a bejutás után, bár többen Nancy Pelosi és a ceremónián szintén részt vevő Mike Pence alelnök fejét követelték. A képviselők és szenátorok az ülésteremben padsoraik mögé rejtőztek, míg a capitoliumi rendőrök és a titkosszolgálat munkatársai igyekeztek távol tartani a behatolókat a politikusoktól. Az incidensnek sajnos öt halálos áldozata is volt, egyiküket, az amerikai hadsereg veteránját akkor lőtték le, amikor több felszólítás ellenére is megpróbált behatolni a lezárt ülésterembe. Rajta kívül életét vesztette egy rendőr, Brian Sicknick és három további ember, akiknek a halálát feltehetően egészségügyi problémák okozták.
Az események, illetve az azokat bemutató képsorok sokkolták az amerikai közvéleményt, ugyanis 1814 óta nem volt rá példa, hogy illetéktelenek behatoljanak a Captiolumba – akkor brit katonák hatoltak be az épületbe. Természetesen egyből megkezdődött a felelősök keresése és több republikánus politikus is egyetértett abban, hogy Donald Trump elnök szavaival komolyan hozzájárult a kibontakozó eseményekhez.
A demokraták hamar fel is szólították Mike Pence alelnököt, hogy az alkotmány értelmében kezdeményezzen szavazást a kabinet tagjai között a 25. alkotmánykiegészítésről, amely a hivatalban lévő elnököt menti fel a pozíciójából, ha alkalmatlannak bizonyul feladatai ellátására.
Nancy Pelosi az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke, a második impeachmennel a kezében (Fotó: Sarah Silbiger/Bloomberg via Getty Images)
Érdekes helyzet állt ezzel elő, hiszen Trumpnak éppen a január 6-án lezajlott hitelesítési folyamat értelmében legkésőbb január 20-án, déli 12 órakor távoznia kell az elnöki posztról, ekkor iktatják be ugyanis Joe Bident. A hivatalban lévő elnök elmozdításának folyamata azonban rendkívül összetett, így kevés volt rá az esély, hogy ez bekövetkezzen, Pence pedig be is jelentette, hogy „az amerikai nemzet érdekében” nem indítja meg a folyamatot. Eddigre azonban Nancy Pelosi is bejelentette, hogy ha Pence erre nem hajlandó, akkor a Kongresszus segítségével kezdeményezik egy második impeachment eljárás megindítását. Miután ehhez a demokrata képviselők mellett több republikánus is csatlakozott, a tegnapi napon megszavazták Donald Trump második alkotmányos felelősségre vonását. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy az impeachment nem jogi, hanem politikai eljárás, így hivatali ideje letelte után Trumpnak még meggyűlhet a baja az ügyvédekkel és a bíróságokkal is.
Bár a szavazás megtörtént, Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője jelezte, hogy legkorábban január 19-re tudja összehívni a szenátorokat, hogy szavazhassanak az impeachment eljárással kapcsolatban, ami azt jelentené, hogy Biden beiktatásával párhuzamosan zajlana a jelenlegi elnök elszámoltatása. Így viszont az az érdekes helyzet áll elő, hogy a most megindított felelősségre vonással kapcsolatban már a demokrata többségű Szenátus szavazhat majd, Biden hivatalba lépését követően.
Mi következik ezután?
Mivel Trump már csak kevesebb mint egy hétig lesz amerikai elnök, kérdés, hogy mit jelent számára a második impeachment, a történelmi szégyent leszámítva. A hivatalából felmenteni már nem fogják tudni, hiszen január 20. után már Joe Biden lesz az USA elnöke. Így főleg szimbolikus értéke van a felelősségre vonásnak, van azonban egy fontos fegyver a demokrata többségű Szenátus kezében. Egyszerű többséggel ugyanis megszavazhatják, hogy Donald Trump többet ne tölthessen be szövetségi hivatalt, magyarul megakadályozhatják, hogy 2024-ben ismét induljon az elnökválasztáson. Ezenfelül azonban nem nyúlhatnak az elnöki nyugdíjához, illetve a volt elnököknek élethosszig kijáró titkosszolgálati védelem is megilleti majd a továbbiakban Trumpot.
Ami az amerikai politizálást illeti, érdekes lesz figyelni az előttünk álló évek eseményeit. A végletesen megosztott társadalom mellett a két nagy politikai oldal is krízishelyzetben van, bár természetesen inkább a republikánus oldalon nagyobb a tanácstalanság. A demokratáknak most arra kell koncentrálnia, hogy egy hét múlva nekikezdjenek a munkának, ami szép feladat, tekintve, hogy a gazdaság élénkítése mellett a járványhelyzet is komoly kihívások elé állítja majd a Biden-kabinetet. A republikánusoknak pedig gyorsan választ kell találni arra a kérdésre, hogy mi következik Trump után. A botrányhős elnök egyre inkább páriává kezd válni a politikai és üzleti életben: nem elég, hogy a Capitoliumnál történt események miatt szinte minden létező közösségi oldalról törölték vagy kitiltották, egyre több cég is igyekszik megszakítani a kapcsolatait a Trump-birodalommal. Ráadásul, az elnöki terminusát követően perek és bírósági tárgyalások egész sora várhat rá, főként adózással és pénzügyekkel kapcsolatos problémák miatt, de valószínűleg az elnökként elkövetett túlkapásai egy része miatt is felelősségre vonhatják hivatali ideje lejárta után.
A Nemzeti Gárda fegyveresei készülnek a Capitolium védelmére, Joe Biden beiktatása előtt (Fotó: Kent Nishimura / Los Angeles Times via Getty Images)
A republikánus pártnak pedig azt a nem kifejezetten egyszerű feladatot kell megoldania, hogy a Trump által radikalizált szavazóikat hogyan tudják úgy megtartani, hogy közben megpróbálnak szalonképesebb politizálást folytatni, illetve, hogy az elmúlt négy év populista rendelkezéseit és azt a kirekesztő, a társadalom különböző rétegeit egymás ellen uszító légkört, amely a Trump-éra jellemzője volt, hogyan tudják átformálni, hogy a konzervatív párt ismét vonzóvá váljon a mérsékeltebb, a trumpi ámokfutás miatt kényszerből a demokratákra szavazó állampolgárok számára.
Mindkét politikai oldalra szükség lesz ahhoz, hogy az elmúlt években végletekig feszített, minden korábbinál megosztottabb társadalom képes legyen visszatalálni önmagához. Trump elnöksége alatt ugyanis az amerikaiak fokozatosan vesztették el hitüket és bizalmukat egy csomó olyan intézményben, amelyek nélkülözhetetlenek egy demokratikus ország működéséhez. Az objektív sajtó, a tudomány, a tények és természetesen a politikába, politikusokba vetett hit is köddé vált az elmúlt években, így nemcsak Joe Bidennek, de a jövőbeni amerikai elnököknek is alaposan fel van adva a lecke: ha nem tudják begyógyítani az amerikai társadalmon ejtett mély sebeket, annak beláthatatlan következményei lesznek az Egyesült Államokra nézve – és persze a világra is.
Még több amerikai politika az nlc-n:
- Beszólt Trumpnak a skót kormányfő: ne jöjjön ide golfozni, inkább költözzön ki a Fehér Házból
- Melania Trump hónapokon belül elválhat a férjétől a lélektani elemzők szerint
- Apja elvesztett választása után a gazdagok luxusbunkerébe költözik Donald Trump lánya
Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket a hajfestésről
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
Csillagjegyek, akik remek hétvége elé néznek
