Kémiai hámlasztó szerepe a bőrápolásban

A kémiai hámlasztás már régóta szerepel a kozmetikák szolgáltatásai közt, ám az otthoni bőrápolásban csak az elmúlt években kapott nagyobb figyelmet. A fenntartások azonban még mindig tekintélyesek vele kapcsolatban, ami nagy kár. Egy sor bőrproblémán, bőrállapoton segíthet – de hogyan? Ebben segítünk most eligazodni.

Mik azok a kémiai hámlasztók?

Talán a kémiai hámlasztók a legnagyobb hendikeppel versenybe induló bőrápolók, ilyen névvel mégis kinek ne lennének fenntartásai velük kapcsolatban? Kémiai: már önmagában ez a jelölés elég hozzá, hogy behúzzuk a féket és valami vegyi anyagra asszociáljunk, ami csontig marja a bőrünket. Pedig erről szó sincs. Még úgy sem, hogy savakkal dolgoznak ezek a készítmények, a kifejezés a fizikai bőrradírokkal szemben tesz megkülönböztetést: míg azok különféle darálékokkal, szemcsékkel dörzsölik a bőrt, addig a kémiai hámlasztók a bőrre kenve észrevétlenül teszik a dolgukat. Nincsenek bennük szemcsék, a savaknak egészen más a működési elvük, ráadásul könnyebben szabályozható a használatuk, sokkal kíméletesebbek és fokokkal hatékonyabbak is mint a bőrradírok. 

A bőrradírok egy azonnali sima érzetet adnak, és mivel kerülnek a készítményekbe általában bőrpuhító emolliensek is, selymes tapintású lehet tőlük a bőr. Csakhogy ezek a szemcsék dörzsölik a bőrt, mikrosérüléseket okozhatnak, ami az érzékeny bőrt tovább irritálhatja, a pattiknak nem tesz jót, és ha már itt tartunk, tévedés, hogy a pórusok belsejét igazán hatékonyan tisztítani tudnák. Az elhalt hámsejteket kétségtelenül eltávolítják, ám lehet ezt elegánsabban is tenni. Erre képesek a kémiai hámlasztók, amik tehát azért hámlasztók, mert szintén az elhalt hámsejteket távolítják el a bőrről, ezzel segítve a bőr megújulását, ám ezen felül még sok más jótékony hatásuk is van.

A bőrmegújulás jelentősége

Anélkül, hogy komoly biológiaórát tartanék, annyit érdemes tudni a dologhoz, hogy bőrünk legfelső rétege magától is folyamatosan megújul. A bőrsejtek az epidermisben, a bőr felső rétegében találhatók, mikor létrejönnek még annak az alján vannak, majd egyre feljebb és feljebb kerülnek. Nagyjából négy hét alatt elhalnak majd leválnak a bőr felszínéről. Ez a megújulási folyamat azonban idővel romlani kezd, az évek során összegyűjtött bőrproblémák, mint a tinikori vagy később a felnőttkori pattanások, pigmentfoltok, ráncok pedig csak gyűlnek. Ezért jó ötlet egy kémiai hámlasztóval segíteni ennek a természetes folyamatnak a működését.

A bőr felépítése

Kémiai hámlasztó savak típusai

A kémiai hámlasztók tehát különféle savakkal dolgoznak, amik funkciói közt vannak eltérések. Ez már a téma azon része, ahol az is fontossá válik, milyen bőrprobléma kezelésére keresünk segítséget, ugyanis ez meghatározza, melyik típusra lesz szükségünk. Alapvetően három kategóriába sorolhatók, a lenti rövidítéseket találjátok a kozmetikumokon is (csak jó tanács, amit még később kifejtek: ha nincs pontosan feltüntetve a hálasztó típusa, inkább válassz másikat).

AHA hámlasztók

Ezek az egyik legelterjedtebb típusok, az AHA rövidítést az Alpha Hydroxy Acid név után kapták. Alapvetően ezek a bőr felszínén hámlasztanak, tehát a pórusok belsejébe nem hatolnak be. A bőrt simábbá, üdébbé teszik, és a különféle AHA savak még más-más igazoltan pozitív tulajdonsággal is rendelkeznek, amik a különböző bőrproblémák kezelésében segítenek:

• Glikolsav: a leggyakoribb típus, aminek képességére vonatkozóan a legtöbb kutatást végezték, szóval meglehetősen igazolt hatóanyagról van szó. A hámlasztás mellett anti-aging szempontból is izgalmas, ugyanis serkenti a bőr kollagéntermelését, a pigmentfoltok halványítását pedig gyorsítja. Általában 5-15 százalék között mozog az aránya az otthoni készítményekben, hogy milyet válassz, abban lentebb kapsz még segítséget.
• Mandulasav: a glikolsavnál gyengédebb hámlasztó, ami antibakteriális tulajdonsággal is rendelkezik, ezért a problémás, zsíros bőr, a pattanások kezelésében extrán segíthet. 5-10% közötti mennyiség már elegendő belőle ebből a szempontból, miközben pigmentfolthalványító, anti-aging képességeire is számíthatunk.
• Tejsav: a glikolsavnál valamelyest szintén gyengédebb savfajta, aminek vízmegkötő és hidratáló hatását kell bónuszként kiemelni. Vízhiányos bőrállapot, száraz bőrtípus esetén segítségünkre lehet, miközben anti-aging képességei is megvannak, még ha picit enyhébbek is mint a glikolsav esetén. 5-15 százalék közötti mennyiségben fordul elő a kozmetikumokban.

A prímet ez a trió viszi a témában, ám ismert mellettük még számos más AHA sav is, mint a citromsav, az almasav vagy a borkősav, azonban ezekre vonatkozóan egyelőre még kevesebb kutatást végeztek. Ez azt jelenti, hogy biztonsággal használhatók, hámlasztanak is, ám hámlasztó képességeik egyfelől úgy tűnik, elmaradnak a fentiekétől, extra képességekről pedig eddig megnyugtatóan nagy számú vizsgálat még nem készült.

BHA hámlasztó

Nem véletlen az egyes szám, a BHA, azaz Beta Hydroxy Acid konkrétan a szalicilsavat jelöli, melynek szuperereje abban áll, hogy képes bejutni a pórusok besejébe és ott segít az elhalt hámsejtek eltávolításában. Vagyis tényleg, igazán tisztítja a pórusokat, bárki, akinek mitesszeres a bőre, kombinált vagy zsíros bőrtípusú, tág pórusokkal rendelkezik, csak pozitívan jöhet ki a dologból, ha egy BHA hámlasztóval megtoldja az arcápolási rutinját. Pláne, hogy gyulladáscsökkentő hatása is bizonyított, ami a pattikezelés szempontjából fontos tulajdonság. Az otthoni használatra szánt BHA hámlasztókban általában 0,5-2 százalék közötti mennyiségben fordul elő, és ekkora mennyiségben már hatékony is.

PHA hámlasztók

Működésüket tekintve ezek is AHA savak, tehát a bőr felszínét hámlasztják, ám amiatt szokás külön kezelni őket, hogy jóval gyengédebbek mint AHA társaik. A kifejezetten érzékeny, például rosaceás bőrűek számára jó megoldást jelenthetnek, még úgy is, ha a hatásfokuk picit alacsonyabb. Az anti-aging vagy a hidratáló hatás, a bőrbarrier erősítése ott vannak a plusz képességek között, remek antioxidánsok is, ezért semmiképp sem kell lebecsülni őket, sőt, inkább megoldásként tekintsük rájuk, ha érzékeny bőrünk van. Leggyakrabban a kacifántos gluconolactone és lactobionsav típusokkal találkozunk, ha ezeket olvassuk a csomagoláson, jó helyen járunk. 

Melyik kémiai hámlasztót használjam és hogyan?

A összegzésből is már látszik, melyik bőrproblémára melyik a legjobb, ám azt is láthatjátok, hogy sok esetben érdemes lehet kombinálni is az AHA, BHA és PHA savakat. Ez semmiképp sem otthoni kotyvasztást jelent, tudják ezt a gyártók is, ráadásul nálunk sokkal jobban azt is, melyeket miért érdemes esetleg egy készítménybe beletenni és mekkora mennyiségben. Ezért találhattok számos terméket, amik például AHA + BHA hámlasztóként futnak, ti elsődlegesen mindig aszerint válasszatok, hogy milyen bőrproblémátok van, milyen hatást vártok a terméktől.

Így segíts tinigyerekednek a pattanások kezelésében, hogy azok TÉNYLEG elmúljanak

Másodsorban már fontos figyelni a százalékos mennyiségekre is. Ezt mindig keressétek a csomagoláson, és ha egy termék ennek feltüntetése nélkül hirdeti magáról, hogy kémiai hámlasztó, azt jobb, ha hagyjátok. Egyrészt az “erős” és “gyengéd” kifejezés vagy más habosított jellemzés mindenkinek mást jelent, hisz más a bőrünk is, másfelől ennyi transzparenciát joggal elvárhatunk manapság már a gyártóktól. Ha nincs ott a százalék, éppen azt nem tudjuk meg, milyen hatásfokot remélhetünk a terméktől, vagy épp arra nehéz következtetni, milyen gyakran érdemes használni.

Ne járj úgy, mint Samantha! 

A százalék tehát fontos iránytű, és ha még a hámlasztózás kezdetén jársz, azt javasoljuk, gyengédebbel kezdj. Egész egyszerűen azért, hogy lásd, hogyan reagál a bőröd, olyan, hogy túlhámlasztás ugyanis létezik, amit okozhat az is, ha túl erős készítményt használsz vagy túl gyakran használsz egy gyengédebbet. Ilyenkor durvább, szárazabb érzetű lesz, kipirosodhat és égő érzés jelentkezhet, vagy azt is észreveheted, hogy gyulladt pattanások jelennek meg és inkább zsírosabbá válik a bőröd. Ettől nem kell félni, inkább csak érdemes türelmesnek lenni mikor az eredményt várjuk. (A világ legegészségesebb ételétől is elronthatjuk a gyomrunkat ha túl sokat eszünk belőle, valami hasonlóról van szó itt is.)

Számszerűsítve a lenti megoldásokat javasoljuk:

• AHA savak: kezdésnek válassz 5 százalék körüli koncentrátumú hámlasztót és használd heti 1-2 alkalommal. Ha jól tolerálja a bőröd (tehát semmi érzékenységet nem tapasztalsz), 3-4 hét után kipróbálhatod, milyen, ha két-három naponta, tehát kicsit gyakrabban használod, majd újabb 3-4 hét után sűrítheted akár napi szintre is a gyakoriságot – ám mindig figyeld a bőröd, bármilyen érzékenység esetén térj vissza a ritkább használathoz.
  Választhatod azt az utat is, hogy mikor elfogy a hámlasztód, egy fokkal erősebb, 10 százalék körülit választasz, amit hasonlóképp építs bele a rutinodba.
  Ha pedig már jó ideje használod ezeket a készítményeket, túl vagy 1-2 flakonon, tudod, érted, látod, miként hat a bőrödre, kipróbálhatod a 20-30 százalékos AHA hámlasztókat is, de ezekre javasoljuk, inkább csak alkalmi jelleggel tekints, amivel 1-2 hetente adhatsz egy plusz löketet a bőrnek. Ezek már erősek, nincs szükség a heti többszöri használatukra, ha nem múlik úgy a bőrproblémád ahogy szeretnéd, keress fel egy bőrgyógyászt, illetve nézz szét a szérumok, boosterek és más, célzott, koncentrált hatóanyagú kozmetikumok között, amik másként, más oldalról segíthetnek. 
• BHA, azaz a szalicilsav: ebből az EU-ban maximum 2 százalékos mennyiség kerülhet a kozmetikumokba, ami már egy hatásos mennyiséget takar. Kezdésként használd 1-2 naponta, majd 3-4 hét után sürítheted napi szintre is.
  Ha érzékeny a bőröd, elég lehet kezdésként egy gyengédebb, 0,5-1 százalékos koncentrátumú is, vagy kezdd a 2 százalékost heti kétszeri használattal.  
• PHA savak: ugyanazok a szabályok mint az AHA savak esetén, ám mint írtuk, ezek ugyanakkora koncentrátumban gyengédebbek. Pont emiatt javasoltak érzékeny bőrűeknek, és pont emiatt ők is jobb ha betartják a fokozatosságot és kezdésnek 5, később 10 százalék körülit használnak. 20-30 százalékosat egyébként ritkán találni belőle, pont amiatt, mert ezek az érzékeny bőrűeknek jók. Ha valaki ilyen combos hámlasztót keres, annak már rég nincs szüksége PHA-ra, mehetnek az AHA savak. 

Eltérő hámlasztó savak beépítése egy rutinba

Így spórolj az arckrémeken, hogy bőröd mégis a lehető legjobbat kapja

Ha olyan kémiai hámlasztót szemeltél ki, ami eleve tartalmaz mondjuk AHA és BHA savat, mindig nézd meg, külön-külön mekkora százalékban fordulnak elő és aszerint lődd be, milyen gyakorisággal állj neki a használatának. Ha két különböző készítményt használnál, például anti-aging miatt AHA, glikolsavasat, és tág pórusok miatt egy BHA hámlasztót, akkor kezdésként tedd őket külön napra, és továbbra is fokozatosan emeld a gyakoriságot. Ne aggódj, a bőröd nagyon szépen mutatni fogja, mire van szüksége. Ha semmi változás, emelheted, ha szépen alakul, jó ahogy csinálod, ha elkez érzékennyé válni, érdemes visszavenni.

További segítség arra, hogyan használjátok a kémiai hámlasztókat:

• ami a legfontosabb: ha hámlasztasz, használj nappalra legalább SPF30-as fényvédőt télen-nyáron (akkor is, ha nem hámlasztasz, de ha igen, méginkább). Ha a fényvédővel nem teszel a káros külső hatások ellen, amik öregítik a bőrt, ráncosítják, pigmentfoltokat csinálnak, erősítik a gyulladt bőrállapotot, akkor végsősoron tök fölösleges hámlasztóra költened. Szélmalom harc lesz csak, amiben nem győzöl. Másfelől ha rendszeresen hámlasztod a bőröd, szüksége is van a fényvédő védelmére, hogy azok a bizonyos külső hatások ne tudják még erőteljesebben kifejteni hatásukat.
• este talán kényelmesebb a kémiai hámlasztók használata, de valójában beépítheted a reggeli rutinodba is, ami a fontos, az a fényvédő megfelelő használata.
• a BHA hámlasztó mehet télen-nyáron, az AHA savakkal, főként a legerősebb glikolsavval kapcsolatban szokott felmerülni, hogy nyáron ne használjuk. Ezt annyiban finomítanánk, hogy lehet használni, egy 5-10 százalékos készítmény nem okoz galibát, ha mellette fényvédőzünk. Más a helyzet a nyaralás ideje alatt, vagy akkor, ha tudjuk, hogy jelentős időt, több órát tartózkodunk a napon. Ekkor valóban érdemes szünetet tartani az AHA hámlasztókkal.
• a hámlasztót mindig a megmosott, száraz bőrre kell felvinni. Használhatsz utána még különféle szérumokat, boostereket, tonereket, de ha ennyi mindennel nem akarod bonyolítani a rutint, elég annyit tudni, hogy a menet az arcmosás, hámlasztó és hidratáló krémezés lesz, amit nappalra fejelj meg egy fényvédővel és kész is. 

Összegezve tehát ha pattanásos a bőröd, pigmentfoltokkal küzdesz, vagy sürgető egy jó anti-aging rutin összeállítása, a kémiai hámlasztókkal érdemes számolnod. Pozitív hatásuk átfogóan jelentkezik, szinte nincs bőrállapot, aminek nem tesz jót a használatuk. Válaszd ki a megfelelőt és légy türelmes, ha ez meg van, az eredmény is jönni fog. És használj fényvédőt.